Kövess minket!

Trending Now

Elon Musk a leggazdagabb amerikai a Forbes listáján

Elon Musk, a Tesla Inc. alapítója és vezetője áll a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. Musk nettó vagyona egy év alatt több mint 60 milliárd dollárral 251 milliárd dollárra nőtt.

MTI/EPA/Alexander Becher

A második helyre csúszott vissza a tavalyi listavezető Jeff Bezos, az Amazon.com online kereskedő cég vezetője 151 milliárd dollárral. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére Bill Gates állhatott fel 106 milliárd dolláros vagyonnal.

Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója a negyedik helyet szerezte meg (101 milliárd dollár), az ötödik pedig Warren Buffett befektető (97 milliárd dollár).

A tíz leggazdagabb amerikai között volt még a Google alapítója, Larry Page (93 milliárd dollár) és Sergey Brin (89 milliárd dollár), a Microsoft ex-vezérigazgatója, Steve Ballmer (83 milliárd dollár), Michael Bloomberg volt New York-i polgármester (76,8 milliárd dollár) és a Walmart kiskereskedelmi cég vezetője, Walmart Jim Walton (57,9 milliárd dollár).

Hosszú idő után először nem került be a tízes listába a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg, aki a 11. helyet szerezte meg 57,7 milliárd dollárral.

Donald Trump 3,2 milliárd dolláros vagyonával a 343. helyre került, miután egy év kihagyás után visszatért a listára.

A Forbes számításai szerint a leggazdagabb 400 amerikai együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest, leginkább a technológiai szektort képviselő milliárdosok lettek “szegényebbek”, vagyonuk 315 milliárd dollárral csökkent.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án

Trending Now

Rekord részvételi aránnyal zárult a magyar népszámlálás

Lezárult a népszámlálás Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelműen sikerről, rekordról árulkodnak. A lakosság 96 százaléka részt vett az október 1. és november 28. között zajló adatfelvételben, ez pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő arány. Bár az információk feldolgozását, rendszerezését most kezdte meg a hivatal, a népszámlálás már az adatok összegyűjtésének időszakában rámutatott a társadalmunk egyes jellemző vonásaira, szokásainak változására. Folytatás tíz év múlva, de egészen másként!

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: KSH

November 28-án lezárult a 2022-es magyarországi népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hozzá is látott az adatok feldolgozásához, ám néhány fontos információ már most rendelkezésre áll. Például az, hogy a népszámlálás október közepéig tartó online szakasza kifejezetten sikeres volt, hiszen ebben a periódusban 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. A hivatal az internetes szakaszt az eredetileg tervezett záráshoz, október 16-ához képest három nappal meghosszabbította, mégpedig azért, hogy mindenki, aki kényelmesen online adná meg adatait, megtehesse azt.

Az online kitöltés egyébként összességében hazai rekordot hozott: a legutóbbi népszámláláskor, egy évtizeddel harmadennyi kérdőív érkezett be az interneten keresztül. A jelenség azzal együtt is figyelemre méltó, hogy 2011-ben még egészen más volt a digitalizáció lakossági elterjedtsége.

Az internetes kitöltési periódust a népszámlálásnak az a része követte, amikor a számlálóbiztosok személyesen keresték fel azokat, akik addig nem válaszoltak a kérdésekre. Október közepe és november vége között, a számlálóbiztosi szakasz és a pótösszeírás alatt további 2,2 millió kérdőív érkezett be, vagyis összességében 9,2 millió személy adata áll rendelkezésre. Tehát a teljes népesség 96 százaléka részt vett a népszámlálásban.

Megváltozott az élet

A KSH-nál érdekes tapasztalatok gyűltek össze a mostani népszámláláskor. Az talán kevésbé meglepő, hogy az online kitöltésre rendelkezésre álló időszak utolsó napjaiban hatalmas volt az érdeklődés, rengetegen hagyták az utolsó pillanatra az egyébként kötelező adatszolgáltatást. Október 16-án, vasárnap például egy nap alatt egymillió személy adata futott be a KSH-hoz.

A népszámlálási kérdőív kitöltése tableten
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Említésre méltó mozzanatok a számlálóbiztosok munkája kapcsán is akadtak. A tapasztalat szerint a szakembereknek több ok miatt sem volt könnyű dolguk. A lakosság sok esetben nehezen tett különbséget az önkéntes közvélemény-kutatások és a KSH kötelező népszámlálási adatgyűjtése között. Mindeközben a hétköznapi élet is megváltozott: az emberek, különösen a fiatalok a korábbinál kevesebbet vannak otthon, nehezebb őket megtalálni a lakóhelyükön. A családokat is egyre ritkábban lehet alkalmas időben keresni. A számlálóbiztosok munkája tehát több szempont miatt is elismerésre méltó, és persze a lakosságot is köszönet illeti a támogató hozzáállás és nagyarányú részvétel miatt. A népszámlálás gördülékeny lebonyolításához elengedhetetlen volt a helyi szervezést és koordinációt végző jegyzők és felülvizsgálók tevékenysége is.

De mire is kellenek a válaszok?

Ez a hatalmas adatgyűjtés természetesen nem volt öncélú. A statisztikai hivatal az adatokat feldolgozza, a nemzeti adatvagyon részévé váló adatbázisból pedig fontos következtetéseket vonhatnak le az állam és a gazdaság szereplői. Lássunk néhány példát! Egy kormányzati, közigazgatási előterjesztés megalapozottságához pontos társadalmi-szociális adatokra van szükség. Ezek megbízhatóan állíthatók elő a mostani népszámláláskor megadott állampolgári válaszokból. De gyakori az is, hogy egy cég fordul a KSH-hoz, s arra kíváncsi, hogy abban a városban, amelyben üzemet szeretne alapítani, van-e kellő munkaerő. Miként fontos gazdasági mutatók, például az egy főre jutó GDP meghatározásához is a népszámlálás eredménye jelenti majd az alapot. Emellett a tudomány is értékes alapanyaghoz juthat. Fontos ugyanakkor, hogy a népszámlálás adatbázisa csak statisztikai célra használható fel, tehát semmilyen hatósági eljárás alapja nem lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal székháza a fővárosban
Fotó: KSH

Az adatokat szigorúan védett adatbázisban tárolják és titkosítva kezelik, azokat még a statisztikai hivatal munkatársai közül is csak kevesen – azok, akiknek kifejezetten ez a munkájuk – ismerhetik meg. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.

Hatalmas jelentőségű újítás

A népszámlálás adatgyűjtési időszakának lezárultával új periódus indult, az adatfeldolgozásé. A KSH kiszűri a logikai ellentmondásokat, a nyilvánvalóan téves válaszokat. Emellett a duplikációkat is megszüntetik, és pótolják a hiányzó adatokat. A KSH hivatalos állami adatbázisokat tekint át, s azok alapján korrigál. Ez pedig komoly jelentőségű újdonság: az idei az első olyan népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. Ez pedig azért is kulcsfontosságú, mert a következő, tíz év múlva esedékes népszámlálást már adminisztratív úton tartják meg. Vagyis úgy, hogy a KSH a hivatalos adatbázisokból dolgozik majd, az emberek tömeges, kampányszerű megkérdezésére nem lesz már szükség. Ehhez persze komoly informatikai fejlesztések kellenek, az egyes állami hatóságok ugyanis saját feladatuk elvégzéséhez gyűjtik az adatokat, és jelenleg ilyen logika mentén is rendszerezik, tárolják azokat. A következő népszámlálást tehát a lakosság nem is igen veszi majd észre: leginkább csak annyit lát majd, hogy a KSH közzéteszi a főbb népszámlálási adatokat és azok következtetéseit.

Erre egyébként az idei népszámlálást illetően is hamarosan sor kerül: amint a statisztikai hivatal elkészül a feldolgozással, publikálja a 2022-es népszámlálás első eredményeit. Mégpedig várhatóan 2023 első negyedévében.

Médiapiac.com

Tovább olvasom

Trending Now

A CD-hamisítás kiment a divatból

Az elmúlt három évben összesen alig ötszáz jogellenes utánzatra bukkant az adóhivatal.

Közzétéve:

Pixabay

Kazetták, CD-k, esetleg DVD-k pokrócon, kempingasztalon, autócsomagtartóban.

A rendszerváltozás utáni időszak jellemző jelensége volt, hogy népszerű zenei lemezeket és sikerfilmeket vehetett meg bárki az eredeti árnál olcsóbban például piacon, kapualjakban, később esetleg az interneten. Nyilván hamis verzióban.

Mindez azonban a múlt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján legalábbis erre lehet következtetni. A szervezet munkatársai ugyanis az elmúlt három évben összesen csupán 26 alkalommal bukkantak hamis CD-re vagy DVD-re, előbbiből – szabálysértési eljárásban – 36 hónap alatt alig több mint ötszáz darabot foglaltak le, utóbbiból pedig hozzávetőleg ötezret. Az okozott kár igazodik a darabszámokhoz, így meglehetősen alacsony: az elmúlt három év ügyeiben a CD-hamisítással okozott kár éppen csak hogy meghaladta a húszezer forintot, de a lefoglalt DVD-khez kapcsolódó vagyoni hátrány sem horribilis, nem éri el a négyszázezer forintot.

Az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett ezeknek az adathordozóknak a népszerűsége, ez a magyarázata annak, hogy a visszaélések, s ezáltal a hatósági felderítések száma is csökkent

– mondta a Médiapiac.com kérdésére a NAV szóvivője. Kis Péter András hozzátette azt is, hogy egyre több a streamingszolgáltatás, de jogtiszta tartalmakat más forrásból is könnyebben meg lehet szerezni, mint a korábbi években, évtizedekben. A szóvivő ezután arról beszélt, hogy az adóhivatal tapasztalatai szerint mára lényegében eltűntek a feketepiacról a hamisított műsoros CD-k, DVD-k, a visszaélések elkövetői leginkább üres adathordozók jogellenes utánzásával próbálkoznak. – Ezzel párhuzamosan – jegyezte meg Kis Péter András – az elmúlt években csökkent a szerzői jogsértések száma. A hamisítás kapcsán felderített ügyekben jellemzően az iparjogvédelmi jogok megsértése állapítható meg.

Jakubász Tamás

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Mutass piros lapot a kiberbűnözőknek! – kampányt indított az SZTFH

Már javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, amely kapcsán a kiberbűnözők számos, rafinált online csalási módszerrel próbálnak meg minél több érzékeny személyes adatot és pénzt megszerezni a felhasználóktól.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A kibertérből érkező támadások elleni hatékony védekezés érdekében Mutass piros lapot a kiberbűnözőknek címmel figyelemfelhívó tudatosító kampányt indított a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).

„A tájékoztató anyagokkal az a célunk, hogy a katari labdarúgó-világbajnokság vonatkozásában felmerülő csalási trendekre felhívjuk a lakosság figyelmét, és hasznos ötletekkel segítsük a kibertérből érkező támadások elleni állampolgári védekezést”

– hangsúlyozta a hatóság közleményében annak elnöke, Biró Marcell.

A spamkampány lényege, hogy a bűnözők a katari világbajnokságot használják fel csaliként. Számos módszerükben közös elem, hogy valamiképpen hatni kívánnak az érzelmekre, és azonnali cselekvésre próbálják rávenni a felhasználót, vagyis a leendő áldozatokat. Az átverési kísérletek leggyakrabban e-mailben vagy a közösségi média felületein történnek, de egyre elterjedtebb trend, hogy a bűnözők online videójátékokhoz kapcsolódó csalásokkal is próbálkoznak.

A csalók egyik legújabb módszere, hogy nagy értékű nyereményre, az eseményre szóló belépőjegyre, szálláscsomagra hivatkozva küldik el üzeneteiket, amely során személyes adatok megadására és/vagy kisebb összeg átutalására kérik a leendő áldozatokat.

Mindezek mellett fontos kiemelni a csaló, nem eredeti weboldalak alkalmazását is, amelyek többsége arculati elemeiben szinte a megtévesztésig hasonlít az eredeti, lemásolni kívánt honlapokra. Ezen weboldalakat gyakran a közösségimédia-platformokon keresztül feladott hirdetésekben népszerűsítik, azt állítva, hogy az adott oldalon hasznos információk mellett a világbajnokságra szóló jegyeket és egyéb szolgáltatásokat is lehet igényelni, vásárolni.

Az elmúlt évek új online csalási módszere, hogy a kiberbűnözők hamis oldalakon videójátékokhoz köthető labdarúgókártyák és érmék megvásárlására ösztönzik a felhasználókat, illetve a csalók a játékok fejlesztőinek, adminjainak adják ki magukat, és az ő nevükben lépnek kapcsolatba a felhasználókkal annak érdekében, hogy minél több személyes adatot és pénzt szerezzenek tőlük.

Az SZTFH által összeállított Mutass piros lapot a kiberbűnözőknek című kiadvány számos hatékony módszert kínál az internetes csalók elleni védekezésben.

Tovább olvasom