Trending Now
Élesedik az álhírek elleni küzdelem
Az álhírek elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely “a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti”.
Az NMHH közleménye szerint átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is.
A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti
– fogalmaztak.
A hatóság kiemelte, hogy
az álhírek műfaja szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra.
Annak ismertetőjegyeit sorolva közölték, hogy az álhírek közismert személyből vagy eseményből indulnak ki, közérdeklődésre tartanak számot, erős érzelmeket generálnak, szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólalnak meg, és látszólag tudományos tekintélyekre hivatkoznak.
A kommüniké példaként említi, hogy ha mindez “együtt van”, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. Megállapításuk szerint e mechanizmus a koronavírus alatt ért el (eddigi) csúcsára.
Az NMHH a járványról szóló félretájékoztatás-dömping kapcsán készített átfogó uniós felmérésre térve ismertette, hogy az EB jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, köztük Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok.
Mint felidézték, a kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez.
A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül:
a Google csak Magyarországon közel 40 ezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel
– áll az NMHH közleményében.
Úgy folytatták, hogy a jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, mint a TikTok – írták.
Hozzátették, hogy a hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználók tudatos tartalomfogyasztással tehetnek az álhírek ellen. Felsorolásuk szerint érdemes gyanúval élni, ha egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni, ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez, ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír, helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg, név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom, források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait, feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.
Az NMHH leszögezte, hogy
az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk.
A legnagyobb sikert – folytatták – azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén.
A hatóság álláspontja szerint nem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni. “A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról” – rögzítette az NMHH, amely azt ösztönzi, hogy “átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára”.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
