Kövess minket!

Trending Now

Elege lett az LMBTQ-propagandából, lemondott a Bild szerkesztője

Ralf Schuler többek között a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását” bírálta, de azt is kijelentette hogy a kiadó “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne”.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Távozik a Bild német napilap parlamenti szerkesztőségének vezetője, Ralf Schuler – hívta fel a figyelmet az esetre a V4NA hírügynökség. A lemondás oka június elejére nyúlik vissza, amikor a Die Welt című lap megjelentett egy vendégcikket, amely óriási botrányt váltott ki, és amelyről mi is beszámoltunk.

Egy tudományos szerzőkből álló csapat egy olyan tanulmányt publikált az Axel Springer médiavállalat tulajdonában lévő Die Welt című német lapban, amelyben a szakemberek arról értekeznek, hogy “hogyan szexualizálja és neveli át az ARD és a ZDF a gyerekeket”. A szerzők között olyan neves tudósok szerepelnek, mint Alexander Korte, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem vezető tanácsadója, aki mintegy húsz éve foglalkozik transzszexuális nemi diszfóriában szenvedő gyermekek kezelésével. Korte számos interjúban figyelmeztetett arra, hogy a német szövetségi kormány veszélyes javaslatokon dolgozik, amellyel a genderideológiának szeretne megfelelni. Sok más tudóssal együtt Korte is úgy véli, hogy a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a transzneműség divattá váljon, és a közelmúltban ennek jeleként ugrásszerűen megnőtt azon fiatal lányok száma, akik transzneműként diagnosztizálták magukat.

Korte szerint a transzlobbi a pszichológiailag instabil lányokat célozza meg, akiknek masszív problémáik vannak a fejlődő nőiességükkel. A transzlobbi ezeknek a lányoknak megoldásként ajánlja a nemváltoztatást.

A szóban forgó tanulmányban a szerzők azt írták, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók is jelentős mértékben befolyásolják a gyerekek világnézetét azzal, hogy állandó témává teszik a transzneműséget.

A nemek megváltoztatását a gyermekek számára könnyű lépésként ábrázolják, és a pubertásblokkolókat, az ellentétes nemű hormonokat, valamint a mellek és a méh sebészi eltávolítását lekicsinylik. Az ilyen intézkedések súlyos és visszafordíthatatlan pszichológiai és fizikai következményeit azonban vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak futólag említik

– olvasható a figyelmeztetésben, amely szerint fel kell lépni a gyermekek “ideológiai átnevelése” ellen. “A nyilvánosságnak fel kell nyitnia a szemét. Nem lehet elfogadható, hogy néhány aktivista beszivárogjon a közmédiába az »ébredező« transzideológiájával, hamis állításokat terjesszen a tudomány állítólagos állásáról, és tartósan károsítsa a gyermekek és fiatalok életét” – emelik ki a szakemberek.

A tanulmány publikálása órákon belül óriási port kavart, az LMBTQ-közösség össztüzet zúdított az Axel Springer lapkiadóra és a tanulmány szerzőire. A nyomásgyakorlás végül hamar elérte a célját és az Axel Springer térdre kényszerült. A vállalat vezérigazgatója kínos magyarázkodásra és sűrű bocsánatkérésre kényszerült a vendégcikk miatt. Mathias Döpfner egyenesen “felületesnek, leereszkedőnek és sértőnek” minősítette a tanulmányt, amely a cége égisze alatt került nyilvánosságra. Az LMBTQ-lobbi haragjától megijedő vezérigazgató többször kihangsúlyozta, hogy a cége “évek óta nem csak elfogadja a különböző szexuális identitásokat és életformákat, hanem kifejezetten támogatja is azokat”.

Visszatérve Ralf Schuler lemondására, a szakember élesen bírálta a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását”.

“Az, hogy ellenezzük a vallási szélsőségességet és mindenfajta rasszizmust és szexuális diszkriminációt, jó és fontos. Minden megkülönböztetés gonosz. De a diszkrimináció ellenzése nem jelenti az LMBTQ-mozgalom programjának elfogadását”

– írja lemondólevelében Schuler, aki szerint a lapkiadó Axel Springer “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne és egy olyan mozgalom zászlóvivőjévé teszi magát, amely nyelvi és írásbeli szabályokkal rögzített társadalmi konstrukcióra törekszik, és úgy véli, hogy joga van a többségi társadalomnak politikai kánont diktálni”.

“Én mindenkor az egyéni szabadságot védem, de nem csatlakozom semmilyen színű harcoló csoporthoz, és nem akarok a szivárványos zászló alatt dolgozni, mint ahogy más mozgalmak zászlaja alatt sem”

– tette hozzá, majd aggodalmát fejezte ki a Bild jövőjével kapcsolatban is. Úgy véli, hogy ha a lap továbbra is a többség helyett a “hangoskodó mikromilliomosoknak” és a “nemzetközi gazdasági elitnek” kötelezi le magát, az “halálos veszélyt jelent a márka lényegére”.

Trending Now

A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén

A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.

Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.

Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.

A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni

– sorolta.

Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.

Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.

Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.

Tovább olvasom

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom