Trending Now
Eldobhatjuk az összes plasztikkártyánkat?
20 évvel ezelőtt menőnek számított, ha valakinek tucatnyi plasztikkártya volt a zsebében, de ez most már a múlté.
A kétezres évek elején sokan áhítattal nézték a tévében, ahogy az amerikai filmek főszereplőinek pénztárcája tele volt tömve plasztikkártyával. Akkoriban Magyarországon is az számított menőnek, akinek a zsebeiben ilyen kártyák lapultak, de a trend szépen lassan megfordult, és ma már dinamikusan nő azon vásárlóknak a száma, akik az okostelefonjaik segítségével fizetnek az üzletekben, szolgáltatóhelyeken.
Az okostelefonok hiánytalanul tudják adathordozóként helyettesíteni a kártyáinkat, ráadásul a technológia fejlődésével egyre több előnyt is tudnak biztosítani. Például a Benefit Barcode Inc. alkalmazásában végtelen számú kártyát lehet egyszerre megjeleníteni, az elfogadóhelyeket szűrten is meg lehet tekinteni, de a platform megmutatja azt is, mennyit spóroltunk meg a kedvezmények kihasználásával.
Már nem számít „amerikásnak”
Jáger László, a Benefit Barcode Inc. alapítója arról beszélt, hogy két évtizeddel ezelőtt még sok szakszervezetnek papír alapú, bélyegragasztós tagkönyve volt, mielőtt megkeresték őket. Akkor ezeket cserélték az általuk javasolt plasztikkártya formátumra, ami „amerikásnak” számított. Most viszont ismét trendfordulóhoz érkeztünk.
„Az okostelefonok képesek már arra, hogy tárolják és használhatóvá is tegyék egyben a plasztikkártyákat. Tapasztalataink szerint egyre több cég, illetve non-profit szervezet áll át erre a módszerre itthon is, de előbb csak alternatív megoldásként kínálják fel azt ügyfeleiknek, tagjaiknak, és bár magát a kártyát opcióként várhatóan fenn is fogják tartani, annak létjogosultsága egyre kisebb lesz” – magyarázta a szakértő.
Példaként említette, hogy amikor elkezdték bevezetni a digitális kártyákat, valamelyik partnerük azonnal élt a lehetőséggel, míg más azt mondta, ragaszkodik a plasztik alapú kártyákhoz, mert elegánsabbnak tartja. Éppen ezért rendszerük úgynevezett hibrid: aki letölti az applikációjukat, gyakorlatilag néhány gombnyomással megjelenítheti rajta kártyáit, de akinek nincs okostelefonja, továbbra is élhet a plasztik igénylésével, vagy a virtuális kártyáját akár nyomtathatja is, kivághatja, majd egy bérlettokban is használhatja.
A digitális kártyákat forradalmasítja az új app
A digitális kártyák funkciójukban semmiben nem különböznek a plasztiktól, ugyanakkor a Benefit Barcode Inc. alkalmazása új szintre emeli a használatukat.
Az applikációban végtelen számú kártyát lehet megjeleníteni. A platform a vonalkód alapján egy felhőből hívja le a partnerek által megálmodott grafikai elemeket a felületre, a tagsági és szolgáltatási szinteket pedig automatizáltan kezeli a rendszer. Ha valaki például havi tagdíjfizetést vállal, akkor a befizetést követően automatikusan meghosszabbodik a kártya érvényessége, ezzel az adminisztrációs költség és az azzal eltöltött idő gyakorlatilag nullára csökken.
Az app menüjében a felhasználók kártyákra lebontva láthatják, hogy mik az elfogadóhelyek, melyek esnek hozzájuk a legközelebb, hol milyen kedvezményt lehet igénybe venni. Minél ügyesebb egy közösség, annál több előnyhalmazt tud biztosítani a tagoknak.
A rendszer egyik nagy előnye az átjárhatóság: ha egy kiskereskedő nem csak egy közösségtől fogad vásárlókat, akkor üzletének az adatait a többi közösség tagjai is láthatják, kártyáikkal ott is megtakarításokat érhetnek el.
A platform ezek mellett folyamatosan méri, hogy mennyit spóroltunk meg az igénybe vett kedvezményeknek köszönhetően. Így szerencsés esetben látni azt is, hogy már ezért is megérte kifizetni a tagsági díjat az adott szervezetnek.
Jáger László elmondta, víziójuk az, hogy influenszer marketing platformként is definiálhassák magukat, amelynek segítségével a művészek, sportolók és az általuk reklámozott kiskereskedők számára teljesen transzparens, objektív elszámolást és jutalékbegyűjtő rendszert szolgáltatnak.
A 280 közösséggel partnerségben lévő – kizárólag magyar tulajdonban lévő – Benefit Barcode Inc. vállalatnak már most is 1.2 millió felhasználója van, ezzel a legnagyobb olyan portfólióval rendelkező cég Magyarországon, amely nem valamelyik kereskedőhálózatnak a tulajdona.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.