Trending Now
“Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak”
Újabb leleplező hanganyag került elő a hazánkat alaptalanul támadó nemzetközi körökről. Ebben a Soros-alapítvány egykori igazgatója, Andrej Nosko elismeri a kettős mérce létét, arról beszél, ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a balliberális újságírók által uralt sajtó és az EU is.
A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail-címről eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz újabb részleteit hozták nyilvánosságra. A lap korábbi írásaiban a Soros-alapítvány egyik volt vezetőjével, illetve egy magyar újságíróval készített Skype-interjú részletein keresztül bemutatták, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról. Mostani cikkükben ismét a Soros-alapítvány egykori igazgatóját, Andrej Noskót idézik.
– Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko, aki 2018-ig a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik igazgatója, divízióvezetője volt, tehát belülről ismeri a politika, a nemzetközi sajtó és az NGO-k (a nem kormányzati szervezetek) valóságot jelentős mértékben torzító működését.
A Noskóval készített Skype-interjú számunkra beazonosíthatatlan készítője feltette a kérdést:
Ez a fajta elfogultság a médiában – vagyis hogy különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának – maguktól a pártoktól érkezik?
A Soros-alapítvány korábbi igazgatója szerint erre a válasz egyértelműen igen. – Ez normális törzsi és csordaviselkedés. Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott Andrej Nosko.
Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.
Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét, hozzáfűzve, hogy kormányzása idején ölték meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót. – Fico sokkal rosszabb dolgokat tett, mint a magyar miniszterelnök – jegyezte meg. Nosko szót ejtett arról is, amikor egy szlovák szocialista politikus bírálta a magyar médiatörvényt. – Jót szórakoztam – elég perverz szórakozás volt, már elnézést –, amikor a magyar médiaszabadságot Monika Benová szlovák szocialista képviselőnő bírálta, aki a magyarnál sokkal korlátozóbb törvényt szavazott meg a saját hazájában. Benovának tehát volt képe azt a médiatörvényt kritizálni, amely feleannyira sem volt olyan korlátozó, mint amelyet a saját pártja otthon, Szlovákiában megszavazott – jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.
Andrej Nosko kedvenc példájaként megemlítette, hogy „a szlovák Robert Fico és a román Victor Ponta voltak azok a szocialisták, akik a leghangosabban kritizálták Orbán Viktort, de amikor a sajátjaikat lehetett volna okkal bírálni, akkor néma csöndben maradtak”.
Ezzel a Skype-interjú egyik legérdekesebb pontjához érkeztünk, ugyanis Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House-ról is beszélt – írja a Magyar Nemzet. Érdemes ezt a részt szó szerint idézni.
„– És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó” – fogalmazott Nosko.
Az interjú készítője felvetette, hogy ezek szerint hibásak lehetnek a Freedom House jelentései. Nosko erre tömören csupán annyit válaszolt, hogy „ha ez a fajta probléma felbukkan egy fejezetben, akkor a többiben is lehet ilyesmi”.
Mint köztudott, néhány nappal ezelőtt a Magyar Nemzet már számos részletet idézett a szóban forgó interjúból. Nosko ezekben többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek. Nosko ennek egyik okát abban látja, hogy a korábbinál jóval kevesebb külföldi tudósító dolgozik a meghatározó médiumoknál, ráadásul az újságíróknak több ország ügyeiről kell tájékoztatniuk. Ez pedig szerinte intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában.
– Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni, vagyis ezek a tudósítások elfogultak
– jelentette ki Nosko. Példaként említette, hogy amikor Soros György alapítványánál dolgozott, a náluk érdeklődő külföldi tudósítóknak a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt. Több alkalommal Nosko is felbérelt egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait. – Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismerte el.
A lap a minap ugyancsak részleteket közölt egy másik Skype-interjúból amely szintén része annak a terjedelmes dokumentumhalmaznak, amely e-mailen érkezett a szerkesztőséghez.
Ezen a felvételen Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa közölte, a különböző NGO-k manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.
„Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából” – fejtette ki Kálmán Mátyás. Szerinte nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függnek az NGO-któl, és úgy vélte, ilyen körülmények között nehéz transzparensen működni. Egy Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetet, az Amnesty Internationalt is azon NGO-k között említette, amelyek minél nagyobb mértékben vonnák az ellenőrzésük alá az újságírókat.
Borítókép: Andrej Nosko (Fotó: Facebook/Andrej Nosko)
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.