Kövess minket!

Trending Now

Egyre több amerikai kívánkozik ki a véleménybuborékból

Gladden Pappin szerint az USA-ban is megfontolandó lenne bevezetni a magyar családpolitika egyes elemeit.

Gladden Pappin az MCC konferenciáján, fotó: Gyurkovits Tamás/MCC

Bár a polarizáció egyre mélyebben áthatja az amerikai médiumokat, a pártpolitikán túlnyúló kérdéseket tárgyaló orgánumok iránt is egyre erősödik az igény. Ezt példázza a hat éve alapított American Affairs nevű periodika is, amely az elmúlt időszakban háttérbe szorult közpolitikai kérdések tárgyalásával, nemzetközileg elismert, neves szerzők értekezéseivel, valamint popkulturális anyagokkal igyekszik megteremteni egyfajta intellektuális konszenzust. Minderről Gladden Pappin, a lap főszerkesztő-helyettese, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatója beszélt a Médiapiacnak az MCC által szervezett nemzetközi konferencián.

– A médiakonferencián az ön által moderált szekció témája részben az volt, hogy fennmaradhat-e a nyomtatott sajtó. Már a kérdésfelvetés mutatja, hogy a print lapok bajban vannak, ám ön például egy olyan, néhány éve indított periodikánál főszerkesztő-helyettes, amely nyomtatott formában is megjelenik. Nem bánták meg, hogy az American Affairs nem csak online portálként működik?

– Nem, hiszen pénzügyileg is sikeresen működött ez a modell az elmúlt hat évben. A világszerte – így például Budapesten is – árusított print lap példányszáma a kezdeti ötezerről tízezer fölé nőtt, amit csak a pandémia akasztott meg egy ideig. Az online felületen pedig háromszázezer és egymillió közötti fő olvas egy-egy lapszámot, ami nemcsak ahhoz képest számít elég jónak, hogy a periodika anyagai jellemzően nem könnyűek, különböző elméleti kérdéseket járnak körül.

– Valóban, az átlagos hírfogyasztónak nem sokat mond például Slavoj Žižek filozófus neve, aki ugyancsak írt az American Affairsbe.

– Mivel rendszeresen publikálnak a lapba olyan nemzetközileg is elismert szerzők, mint Wofgang Streeck szociológus, vagy Patrick Deneen és Adrian Vermeule közgazdász szaktekintélyek, úgy tűnik, hogy tényleg sikerül megszólítani a szofisztikáltabb témák iránt érdeklődő közönséget. Az évente megjelenő négy lapszám mindegyike tizenkettő-tizennégy hosszabb cikket vagy értekezést tartalmaz, és általában ezek közül legalább egy írás nagyon nagyot megy, rendkívül jó eredményeket hoz.

– Az ön által említett szerzők nézetei meglehetősen távol állnak egymástól, akár a legmegosztóbb politikai kérdésekben is. Volt arra példa, hogy hasonló indokkal valaki visszamondta a felkérést?

– Szerencsére nem, bár a periodika indulásakor volt, hogy egy-egy szerző meglepődött azon, hogy rajta kívül még ki írt ugyanabba a lapszámba. De ezek inkább vicces történetek, valójában senki nem csinált ebből ügyet.

– Azért nem kevés kockázat lehetett abban, hogy szembemennek azzal a mai trenddel, hogy a különböző orgánumok jellemzően egy jól körülhatárolható ideológiai keretben mozognak.

– Tényleg erősödik a polarizáció a médiumok túlnyomó többségében, amelyek egyre inkább véleménybuborékokként működnek, ám az olvasók egy részében pont, hogy kiegyensúlyozottabb tartalmú fórumok iránt kelt igényt. Bár az American Affairs összességében inkább húz a konzervatív értékek felé, a lap alapkoncepciója olyan témák tárgyalása, amelyek túlnyúlnak a pártpolitikai kereteken. Így például a republikánus jobboldalon évekig háttérbe szorultak a kereskedelmet érintő és az iparpolitikai kérdések, míg a demokraták egyebek mellett a migráció kérdéskörét hanyagolták el. Szerencsére Washingtonban is egyre több olyan fiatal politikus van, akik egyfajta intellektuális konszenzust szeretnének megteremteni.

– Emellett, gondolom, az is inkább az olvasótáboruk egységét erősíti, hogy rendszeresen közölnek politikamentes, popkulturális anyagokat.

– Igen, azt tapasztaltuk, hogy az ilyen cikkek és tanulmányok valóban jelentősen hozzájárulnak az American Affairs népszerűségéhez. Például Adam Adatto Sandelnek a Breaking Bad című sorozatról készült gondolatébresztő írását is rendkívül sokan olvasták.

– A magyar közéletből milyen aktuális témát emelne ki, amelyet az amerikai olvasóközönségüknek is érdemesnek tart bemutatni?

– Azt hiszem, a magyar családpolitikát választanám, hiszen amerikai szemmel – elsősorban konzervatív nézőpontból – furcsának tűnik, hogy az állam stratégiai célként tűzi ki a népességnövekedés biztosítását és jelentős támogatással ösztönzi a gyermekvállalást és számos egyéb anyagi eszközzel segíti a családokat. Mindezt fontos, pozitív példának tekintjük, amelynek egyes elemeit a tengerentúlon is megfontolandó lenne bevezetni.

Kárpáti András

Az MCC médiakonferenciájának egy másik előadójával, Ralf Schuler német újságíróval, a Bild korábbi szerkesztőjével készült interjúnkat IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

A konferenciáról szóló tudósításainkat pedig IDE, IDE, IDE és IDE kattintva találja meg.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom