Kövess minket!

Trending Now

Egyre gyengébb teljesítményt nyújt a közösségi médiában Márki-Zay

Az álprofilok eltűnésével láthatóvá vált, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.

Dugóhúzóban

Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának legújabb részéből kiderült,

Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában.

Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.

A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.

Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett.

A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Milliókat sérteget

„Sötétben tartott, trágyával etetett gombák” – vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, azonban nem ez volt az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklésével szemben foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott: „a Fidesz-féle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.”

– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak néphülyítés. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának maximálását is.

Mindezt annak ellenére teszi Márki-Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki/amely kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.

Szemben a közvéleménnyel

Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen – vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció. Annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.

Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan – nyilatkozta a balliberális politikus.

Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom