Kövess minket!

Trending Now

Durván sértheti a demokráciát a Facebook korlátozó akciója

A demokratikus folyamatokba történő durva beavatkozásnak tekinthető a Facebook múlt pénteki akciója, amelynek során drasztikusan korlátozták a politikusok által megosztott tartalmak elérhetőségét – mutatott rá Papp János Tamás médiajogász. Szerinte a közösségi médiacég lépése azt is előrejelezheti, hogy profitra igyekeznek szert tenni az eddig ingyenes szolgáltatásból.

Pixabay

A magyar politikusok Facebook-bejegyzései elérésének erős korlátozása múlt pénteken

jól mutatja, hogy mekkora hatalma is van egy ilyen közösségi médiaplatformnak arra, hogy mindenféle jogi retorzió veszélye nélkül szorítsák vissza akár kormánytagoknak, és miniszterelnököknek a nyilvánossághoz való hozzáférését

– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Papp János Tamás médiajogász. Szavai szerint meglehetősen aggályos, hogy a Facebook, és a hasonló tech-óriások által közölt adatok általában nehezen, vagy sehogy sem ellenőrizhetők, így abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a pénteki események technikai hiba következményei voltak.

Ezen platformok önkényének vagyunk kitéve mindannyian felhasználóként, s még ha el is fogadjuk, hogy a politikusok által megosztott tartalmakat pusztán gazdasági megfontolásból korlátozzák, akkor is számolhatunk azzal, hogy utóbbiak bármikor változhatnak, és azzal együtt a közösségi médiumok moderálási gyakorlata is

– fejtette ki a szakember. Mint ismert, a Facebook idén januárban, az Egyesült Államokbeli Kapitóliumnál kitört zavargások kapcsán jelentette be, hogy általánosságban véve korlátozzák a felületükön megjelenő politikai tartalmak elérhetőségét.

E mögött – vélte Papp János Tamás – az a megfontolás állhat, hogy a polarizált politikai vélemények, és a heves viták elvehetik egyes felhasználók kedvét a platform használatától, ám szavai szerint az sem zárható ki, hogy az óriásvállalathoz közel álló politikai köröknek is érdeke fűződik a politikai tartalmak letekeréséhez.

Az is lehetséges, hogy a Facebook abból szeretne extra profitra szert tenni, hogy a különböző politikai üzenetek célba juttatásáért hirdetései díjakat számolnak fel. A közelgő 2022-es országgyűlési képviselő-választás kapcsán időszerűnek láthatták, hogy jelezzék: az eddigiekkel ellentétben automatikusan nem fogják igazán hatékonyan elérni a szavazókat

– mutatott rá a médiajogász.

Papp János Tamás arra is kitért, hogy a Facebook, és társai transzparenciájának hiánya nemzetközi színtéren is forró téma, így például az Európai Unió azzal küszködik, hogy bár a Twitter, a Facebook, és a hasonló nagy platformok aláírták az álhírek és a dezinformáció visszaszorítását szorgalmazó önszabályozó kódexet, visszaellenőrizhetetlenek a tartalom moderáló tevékenységek, ahogyan sokszor a tech-óriások által készített jelentések is.

Úgy gondolom, a demokratikus nyilvánosság működésébe elég durva belenyúlásnak minősülő, káros gyakorlat, hogy kapuőrök dönthetik el, milyen információkhoz férhessenek hozzá a felhasználók. A közelgő választás miatt éppen az lenne kívánatos, hogy a platformok minél kevésbé cenzúrázzák, hogy milyen tartalmak jelennek meg a felhasználók hírfolyamában, és az emberek maguk alkossanak ítéletet a politikai szereplők üzeneteiről

– fogalmazott a médiajogász, rámutatva: gyakorlatilag arról van szó, hogy magáncégek gombnyomással képesek beavatkozni szuverén országok belső ügyeibe.

Mint ismert, múlt pénteken mintegy kilencven százalékkal csökkent magyar politikusok Facebook-bejegyzéseinek az elérése, aminek kormánypártiak mellett – Dömötör Csaba, és Hollik István – baloldaliak is – Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, Donáth Anna – is hangot adtak. Később a vállalat a Hvg.hu megkeresésére technikai hibára hivatkozott.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Harminc év után először tartottak nyilvános filmvetítést Szomáliában

A háború sújtotta országban a kulturális élet feléledésének reményét ébresztette fel a mozi szerdai újranyitása.

Közzétéve:

A főváros, Mogadishu Nemzeti Filmszínházában szigorú biztonsági intézkedések mellett vetítették le Ibrahim CM szomáliai rendező két rövidfilmjét. A mozi korábban öngyilkos merénylők célpontja és hadurak bázisa volt.

“Történelmi este volt ez a szomáliai emberek számára, megmutatta, hogyan éledt újra a remény a megpróbáltatások évei után. Ez a mozi teret nyújt a szomáliai dalszerzőknek, történetmesélőknek, filmrendezőknek és színészeknek, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsák tehetségüket”

– mondta el az AFP-nek Abdikadir Abdi Yusuf, a mozi igazgatója.

A nézők 10 dollárt (3000 forint) fizettek, hogy megnézzék a két kisfilmet. Számos ellenőrzőponton kellett áthaladniuk, míg elérték a moziknak, a parlamentnek és az elnöki palotának otthont adó, szigorúan őrzött zöld zónát.

A mozi épületét kínai szakemberek építették 1967-ben Kína akkori vezetője, Mao Ce-tung ajándékaként. A hetvenes-nyolcvanas években az ország kulturális fejlődésének jelentős motorjaként szolgált.
1991-ben, a polgárháború kitörésekor zárták be, ezután romlásnak indult.

Amikor az African Union Mission nevű szervezet újjáépítette, 2012-ben újranyitott, azonban az Al-Shabab harcosai felrobbantották, mert a filmeket és az élő előadásokat erkölcsileg romlott dolognak tartották.

Tovább olvasom

Trending Now

Csalódottak a FIFA-büntetés miatt a sportújságírók

A kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan” – közölte az újságírószervezet.

Közzétéve:

Borítóké: A Puskás Aréna üresen, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöksége csalódottan fogadta, hogy az angolok elleni rasszista szurkolói megnyilvánulások miatt a magyar labdarúgó-válogatottnak a következő hazai világbajnoki selejtező-mérkőzését zárt kapuk mögött kell megvívnia, további egy zárt kapus büntetést pedig két évre felfüggesztve szabott ki kedden a nemzetközi szövetség (FIFA). Az MSÚSZ szerint a kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan”.

A magyar szövetség (MLSZ) ezen kívül 200 ezer svájci frankos (65 millió forint) bírságot is kapott.

“Mérhetetlen csalódást jelent számunkra, hogy a közelmúlt budapesti, teltházas, biztonságos és sportszerű hangulatú mérkőzéseit követően az UEFA után immár a FIFA is engedett a nemzetközi politikai nyomásnak, és olyan szigorú szankciókkal sújtotta a magyar szövetséget, amelyeket messze nem indokolnak a helyszínen egyáltalán nem, vagy alig tapasztalható, a feljelentők által bemutatott vélt vagy valós szabálytalanságok”

– olvasható az MSÚSZ honlapján közzétett állásfoglalásban.

“Felfoghatatlan volt a budapesti magyar-angol mérkőzés előtti és utáni médiakampány a brit sajtóban, amely már a találkozó előtt igyekezett rasszistának bélyegezni a magyar szurkolókat, majd komolyan vehető bizonyítékok híján is könyörtelenül megtette ezt a mérkőzés után. Nem egy főcím és mainstream üzenet sugallta, állította, hogy egész Magyarország rasszista, aminek semmi köze a valósághoz és mérhetetlen cinizmus azok után, hogy éppen Angliában szabadult el tömeges és ijesztő mértékben a rasszizmus az Európa-bajnoki döntő után.

Az egész világ által hitetlenkedve figyelt erőszakhullám és egy sor rendezési hiányosság, biztonsági és járványügyi szempontból is rendkívül aggályos szabálytalanság, ezernyi gyalázkodó, rasszista megnyilvánulás, az ellenfél himnuszának kifütyülése után, amelyek mind az olasz-angol Eb-döntőn voltak tapasztalhatók, egyelőre semmilyen szankcióval nem sújtotta az UEFA Angliát,

amelynek még a miniszterelnöke is engedett a példátlan, minden igazságalapot nélkülöző médianyomásnak és a közösségi médiaterekről kitiltott ezernyi angol szurkoló megbüntetése helyett a magyar szövetség elleni példás fellépést követelte a FIFA-tól.”

A közlemény kitér arra, hogy maga Cristiano Ronaldo mondta a júniusi magyar-portugál mérkőzés után, hogy bárcsak minden meccs telt ház előtt, ilyen hangulatban zajlana, de semmilyen rasszista megnyilvánulással nem találkoztak a mérkőzés után megkérdezett francia vagy angol szurkolók, stábtagok sem.

Kiábrándító a BBC és az iSport gyakorlata

“Kiábrándító volt látni, olvasni az egykor világszerte az objektivitás mércéjeként tisztelt BBC végletesen elfogult mondatait vagy az iSport szélsőségesen gyűlöletkeltő címlapját, amelyen egész Magyarországot bélyegezte rasszistának: England vs Racists 4-0. Elítéljük és visszautasítjuk a hazánkat büntető hecckampányt és kérjük, hogy senki se higgyen fenntartások nélkül annak, amit Magyarországról a fősodratú nemzetközi média terjeszt, állít. Inkább higgyenek a saját szemüknek és azoknak a turistáknak, futballszurkolóknak, vendégeknek, akik mostanában Magyarországon jártak és a csöppet sem rasszista magyarok vendégszeretetét élvezhették. A rendkívül abszurd és igazságtalan helyzetre egy régi mondás alkalmazható: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Avagy: The pot calls the kettle black!” – zárul az MSÚSZ elnökségének a közleménye.

Tovább olvasom

Trending Now

Sára Sándor vetítő- és koncerttermet avattak az MTVA székházában

Sára Sándor nevét viseli ezentúl a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vetítő- és koncertterme.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A két éve elhunyt Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr tiszteletére rendezett ünnepségen Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója leplezte le a terem névadójának emléktábláját.

“Megtisztelő számunkra, hogy Sára Sándor emléke előtt ilyen konkrét formában is fejet hajthatunk. Munkássága nagy és tiszteletreméltó, filmjeinek, dokumentumfilmjeinek, egyéni látásmódjának is köszönhető, hogy a nemzetközi filmvilág felfigyelt a magyar szakmára” – fogalmazott beszédében Papp Dániel.

Mint kifejtette, Sára Sándor a hatvanas évek elején kezdte a pályáját, első jelentősebb alkotása a Cigányok című dokumentumfilm volt 1962-ben. Első nagyjátékfilmje a hat évvel később bemutatott Feldobott kő, de nehéz lenne felsorolni a tevékeny részvételével készült fontos alkotásokat – fogalmazott Papp Dániel.

A vezérigazgató kiemelte, hogy Sára Sándor volt a Duna Televízió első elnöke, a feladatra Csoóri Sándor kérte fel 1993 tavaszán. “Nagy energiával vetette bele magát a munkába, amelyet élete egyik legnagyobb kihívásának tartott. Nem jártak akkoriban egyszerű idők a Duna Televízióra, a csatorna a magyarság megmaradásáért harcolt, a kulturális értékekért, a szép és helyes magyar beszédért”.

A vezérigazgató megjegyezte: a vetítőterem elnevezésével is szeretnének tisztelegni Sára Sándor munkássága előtt. Hozzáfűzte: az integrált közmédia zászlajára tűzte ki, hogy méltó örököse kíván lenni a Duna Televízió és Sára Sándor munkásságának.

Az eseményen jelen volt Balogh László, a közszolgálati kuratórium elnöke, pályatársak, kollégák, az MTVA csatornaigazgatói.

A Sára Sándorról elnevezett vetítőteremben levetítették az alkotó Lírai riport Csoóri Sándorról című filmjét, ezt beszélgetés követte Sára Sándor munkásságáról, életútjáról.

Az 1933-ban született és pályája elismeréseként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező hét éven át vezette a Duna Televíziót. Filmjeit ötvennél is több országban tűzték műsorra, és számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal

Tovább olvasom