Trending Now
Durván sértheti a demokráciát a Facebook korlátozó akciója
A demokratikus folyamatokba történő durva beavatkozásnak tekinthető a Facebook múlt pénteki akciója, amelynek során drasztikusan korlátozták a politikusok által megosztott tartalmak elérhetőségét – mutatott rá Papp János Tamás médiajogász. Szerinte a közösségi médiacég lépése azt is előrejelezheti, hogy profitra igyekeznek szert tenni az eddig ingyenes szolgáltatásból.
A magyar politikusok Facebook-bejegyzései elérésének erős korlátozása múlt pénteken
jól mutatja, hogy mekkora hatalma is van egy ilyen közösségi médiaplatformnak arra, hogy mindenféle jogi retorzió veszélye nélkül szorítsák vissza akár kormánytagoknak, és miniszterelnököknek a nyilvánossághoz való hozzáférését
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Papp János Tamás médiajogász. Szavai szerint meglehetősen aggályos, hogy a Facebook, és a hasonló tech-óriások által közölt adatok általában nehezen, vagy sehogy sem ellenőrizhetők, így abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a pénteki események technikai hiba következményei voltak.
Ezen platformok önkényének vagyunk kitéve mindannyian felhasználóként, s még ha el is fogadjuk, hogy a politikusok által megosztott tartalmakat pusztán gazdasági megfontolásból korlátozzák, akkor is számolhatunk azzal, hogy utóbbiak bármikor változhatnak, és azzal együtt a közösségi médiumok moderálási gyakorlata is
– fejtette ki a szakember. Mint ismert, a Facebook idén januárban, az Egyesült Államokbeli Kapitóliumnál kitört zavargások kapcsán jelentette be, hogy általánosságban véve korlátozzák a felületükön megjelenő politikai tartalmak elérhetőségét.
E mögött – vélte Papp János Tamás – az a megfontolás állhat, hogy a polarizált politikai vélemények, és a heves viták elvehetik egyes felhasználók kedvét a platform használatától, ám szavai szerint az sem zárható ki, hogy az óriásvállalathoz közel álló politikai köröknek is érdeke fűződik a politikai tartalmak letekeréséhez.
Az is lehetséges, hogy a Facebook abból szeretne extra profitra szert tenni, hogy a különböző politikai üzenetek célba juttatásáért hirdetései díjakat számolnak fel. A közelgő 2022-es országgyűlési képviselő-választás kapcsán időszerűnek láthatták, hogy jelezzék: az eddigiekkel ellentétben automatikusan nem fogják igazán hatékonyan elérni a szavazókat
– mutatott rá a médiajogász.
Papp János Tamás arra is kitért, hogy a Facebook, és társai transzparenciájának hiánya nemzetközi színtéren is forró téma, így például az Európai Unió azzal küszködik, hogy bár a Twitter, a Facebook, és a hasonló nagy platformok aláírták az álhírek és a dezinformáció visszaszorítását szorgalmazó önszabályozó kódexet, visszaellenőrizhetetlenek a tartalom moderáló tevékenységek, ahogyan sokszor a tech-óriások által készített jelentések is.
Úgy gondolom, a demokratikus nyilvánosság működésébe elég durva belenyúlásnak minősülő, káros gyakorlat, hogy kapuőrök dönthetik el, milyen információkhoz férhessenek hozzá a felhasználók. A közelgő választás miatt éppen az lenne kívánatos, hogy a platformok minél kevésbé cenzúrázzák, hogy milyen tartalmak jelennek meg a felhasználók hírfolyamában, és az emberek maguk alkossanak ítéletet a politikai szereplők üzeneteiről
– fogalmazott a médiajogász, rámutatva: gyakorlatilag arról van szó, hogy magáncégek gombnyomással képesek beavatkozni szuverén országok belső ügyeibe.
Mint ismert, múlt pénteken mintegy kilencven százalékkal csökkent magyar politikusok Facebook-bejegyzéseinek az elérése, aminek kormánypártiak mellett – Dömötör Csaba, és Hollik István – baloldaliak is – Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, Donáth Anna – is hangot adtak. Később a vállalat a Hvg.hu megkeresésére technikai hibára hivatkozott.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
