Kövess minket!

Trending Now

Drasztikus lépés teremthet demokráciát a közösségi médiában

Boris Kálnoky médiaszakember szerint amíg a techóriások megadóztatására vannak megfelelő megoldások, addig a tartalom ügyében csak az hozhat eredményt, ha a helyi vagy a globális szabályozás megtiltja, hogy a közösségi oldalak összegyűjtsék a felhaszná­lóik személyes adatait.

Sok szó esik manapság arról, hogyan lehetne keretek közé szorítani, hatósági ellenőrzés alá vonni a közösségi oldalak üzemeltetőinek gyakorlatát, a technológiai óriásvállalatok működését. A témát taglaló hazai diskurzusnak újabb lendületet adott, hogy április elején a kormányzat szereplői és egyes baloldali politikusok is arról számoltak be, tizedére esett Facebook-oldaluk elérése.

A Face­book technikai hibával magyarázta a rövidebb ideig fennálló helyzetet, a kérdés mégis sokakban megfogalmazódott: ezek szerint a közösségi oldalak bárkit bármikor le- vagy éppen felcsavarhatnak? S ha igen, nem jelent ez túlzott veszélyt a magyar közbeszédre, demokráciára? A Magyar Nemzet Boris Kálnokyt, a ­Mathias Corvinus Colle­gium Média Iskola vezetőjét kérdezte az ügyben.

A szakember először is arról beszélt, milyen szerepet tölt be a közösségi média a politikában, a politikai kommunikációban.

“A közösségi média napjaink leghatékonyabb felülete, ezért is használja a legtöbb politikus” – kezdte a szakember, majd példaként Donald Trump esetét hozta fel. “Az előző amerikai elnök nem aggódott amiatt, mit írnak vagy mondanak róla a hagyományos médiumokban, egy rövid Twitter-bejegyzéssel ugyanis milliókat ért el, azonnal. Egészen addig, ameddig a magáncég – merthogy a Twitter mögött az áll – le nem tiltotta Trumpot” – ­mondta Boris Kálnoky, hozzátéve:

az eset tökéletesen összefoglalja a közösségi média működését, valamennyi előnyét és hátrányát.

Először is – ami nyilvánvaló előny – gyorsan lehet hatalmas tömegeket elérni, a hagyományos médiaszereplők ilyen hatékonyságot nem tudnak felmutatni. Másrészt viszont minden, a közösségi médiát használó közéleti szereplő aláveti magát magáncégek akaratának, érzékenységének, szempontrendszerének.

Ha valakinek a véleménye sérti ezeket a szempontokat, nagy karrierre nem számíthat a közösségi médiatérben.

“A technológiai óriáscégek világhatalommá váltak. Aki letilthatja az amerikai elnököt, annak a befolyása és egyben a mozgástere nyilvánvalóan óriási” – fogalmazott a szakember.

A kérdés most az, hogyan reagálnak erre a helyzetre a helyi döntéshozók. Boris Kálnoky szerint két fontos területen merülhet fel az állami beavatkozás igénye. “Az adóügyekben megfelelő nemzeti és globális megoldások körvonalazódnak” – fogalmazott a ­médiaiskola vezetője, szóba hozva a magyar reklámadót is. A tartalmi kérdések szabályozása már korántsem tűnik ennyire egyszerűnek. “Itt radikális megoldásra volna szükség” – vélte a szakember, majd – egyetértve Mathias Döpfner, az Axel Springer-kiadó vezérigazgatójának ötletével – arról beszélt:

meg kellene tiltani, hogy a közösségi oldalak összegyűjtsék felhasználóik adatait, majd ezek alapján szolgálják ki őket személyre szabott politikai és üzleti tartalmakkal.

“Értelmét vesztené minden algoritmus, megszűnne a direkt befolyásolás lehetősége, nem lenne több hírbuborék, a virtuá­lis térben is mindenki a maga ura lehetne. Megszűnne maga a probléma” – fogalmazott Boris Kálnoky, megjegyezve persze, hogy ez egyáltalán nem könnyű feladat.

A közösségi oldalak bizonyosan nem működnének ebben közre önként és dalolva. Kérdés ugyanakkor, hogy mit lehet elvárni a közösségi médiát üzemeltető cégektől. Boris Kálnoky szerint valamilyen önkorlátozást biztosan. “Jelen­tős nyomás nehezedik a techóriásokra, működésüket sok kritika éri, szabályozásukon sokfelé dolgoznak már, így valószínű, hogy – elkerülendő pél­dául a feldara­bolásukat – nem zárkóznának el bizonyos korlátozásoktól” – véli a szakember, hozzátéve: idővel el kell érni, hogy a demokrácia játékszabályai a közösségi térben is érvényre jussanak.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Rákényszeríti a genderideológiát műsorvezetőire a német közmédia? (videó)

A műsorvezető véletlenül lebuktathatta a műsorszolgáltatót.

Közzétéve:

Arcpirító jelenet zajlott le a ZDF német közszolgálati csatorna egyik műsorában – írja a V4NA hírügynökség. Andrea Kiewel, a csatorna műsorvezetője egy felkonferálás során látszólag feszülten ügyelt arra, hogy az újfajta genderőrületnek megfelelően használja a különböző névmásokat és kifejezéseket. Egy néző azonban kizökkenthette a műsorvezetőt, amikor odaszólt a tévésnek, mire a nő így válaszolt:

“Ne pofázzon, muszáj!”

Bár a mainzi székhelyű közszolgálati műsorszolgáltató egymásnak ellentmondó kijelentésekkel megpróbálja letagadni a tagadhatatlant, a közönség számára ez egyértelmű jele annak, hogy a Kiewelhez hasonló műsorvezetőket a csatorna arra kényszeríti, hogy a kamera előtt az újfajta nézetek szerint beszéljenek. Kiewel arckifejezése és gesztusai nem arra utalnak, hogy ezt önként teszi – kommentálja az esetet a Junge Freiheit című lap.

“Aki a ZDF-nek dolgozik, annak muszáj behódolnia a genderideológiának. Nagyszerű, hogy Andrea Kiewel ezt nyíltan bevallja” – írja a közösségi oldalán némi gúnnyal Hugo Müller-Vogg neves publicista.

“A ZDF hülyének tartja a nézőit, és továbbra is tagadja, hogy rákényszeríti az emberekre a genderideológiát – bár ezt most Andrea Kiewel be is bizonyította” – állítja egy kommentelő.

A műsorvezető egyébként később elnézést kért a kínos szituációért – ami felveti a kérdést, hogy miért kér elnézést olyan miatt, amit a csatorna szerint nem is követett el.

Tovább olvasom

Trending Now

Élőben tudósít az augusztus 20-i ünnepségről a közmédia

A díszesemények közvetítésével és tematikus műsorkínálattal készül a közmédia az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepére.

Közzétéve:

Borítókép: Keresztet mintázó fényjáték a Duna felett, az Országház elõtt Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kora reggeltől késő estig, a képernyők előtt is együtt ünnepelhet az ország augusztus 20-án, szombaton: idén is élőben tudósít az M1 aktuális csatorna, a Duna és a Kossuth Rádió az állami ünnepségekről. A budapesti főhelyszínek mellett számos vidéki településről is bejelentkeznek majd a csatornák – az M5 és a Kossuth Rádió stábja a Debreceni Virágkarneválra is ellátogat.

Dunareggel 8 órától közvetíti a Szent István-napi Díszünnepséget a budapesti Kossuth térről; Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjeinek nyilvános eskütételével. A folytatásban megtekinthető lesz a Magyar Honvédség Légi Parádéja, a Magyar Szent István Rend kitüntetésének ünnepélyes átadója, valamint a Szent István-bazilikában tartandó ünnepi szentmise és a Szent Jobb-körmenet.

Az ünnepi tűzijátékot este 9 órától a Duna is közvetíti. A „Tűz és fények játéka” műsort látványos és monumentális drónshow, illetve fényfestés – az Országház, a Nemzeti Galéria valamint a Gellért-hegy felületén – egészíti ki, amely a Margit hídtól a Szabadság hídig nyújt majd lenyűgöző élményt a közönségnek. A tűzijátékkal egy időben az M5 kulturális csatornán Szörényi Levente és Bródy János kultikus rockoperája, az István, a király lesz látható.

A közmédia csatornáinak teljes programkínálata elérhető a mediaklikk.hu oldalon, a Műsorújság menüpontban!

Tovább olvasom

Trending Now

Elege lett az LMBTQ-propagandából, lemondott a Bild szerkesztője

Ralf Schuler többek között a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását” bírálta, de azt is kijelentette hogy a kiadó “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Távozik a Bild német napilap parlamenti szerkesztőségének vezetője, Ralf Schuler – hívta fel a figyelmet az esetre a V4NA hírügynökség. A lemondás oka június elejére nyúlik vissza, amikor a Die Welt című lap megjelentett egy vendégcikket, amely óriási botrányt váltott ki, és amelyről mi is beszámoltunk.

Egy tudományos szerzőkből álló csapat egy olyan tanulmányt publikált az Axel Springer médiavállalat tulajdonában lévő Die Welt című német lapban, amelyben a szakemberek arról értekeznek, hogy “hogyan szexualizálja és neveli át az ARD és a ZDF a gyerekeket”. A szerzők között olyan neves tudósok szerepelnek, mint Alexander Korte, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem vezető tanácsadója, aki mintegy húsz éve foglalkozik transzszexuális nemi diszfóriában szenvedő gyermekek kezelésével. Korte számos interjúban figyelmeztetett arra, hogy a német szövetségi kormány veszélyes javaslatokon dolgozik, amellyel a genderideológiának szeretne megfelelni. Sok más tudóssal együtt Korte is úgy véli, hogy a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a transzneműség divattá váljon, és a közelmúltban ennek jeleként ugrásszerűen megnőtt azon fiatal lányok száma, akik transzneműként diagnosztizálták magukat.

Korte szerint a transzlobbi a pszichológiailag instabil lányokat célozza meg, akiknek masszív problémáik vannak a fejlődő nőiességükkel. A transzlobbi ezeknek a lányoknak megoldásként ajánlja a nemváltoztatást.

A szóban forgó tanulmányban a szerzők azt írták, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók is jelentős mértékben befolyásolják a gyerekek világnézetét azzal, hogy állandó témává teszik a transzneműséget.

A nemek megváltoztatását a gyermekek számára könnyű lépésként ábrázolják, és a pubertásblokkolókat, az ellentétes nemű hormonokat, valamint a mellek és a méh sebészi eltávolítását lekicsinylik. Az ilyen intézkedések súlyos és visszafordíthatatlan pszichológiai és fizikai következményeit azonban vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak futólag említik

– olvasható a figyelmeztetésben, amely szerint fel kell lépni a gyermekek “ideológiai átnevelése” ellen. “A nyilvánosságnak fel kell nyitnia a szemét. Nem lehet elfogadható, hogy néhány aktivista beszivárogjon a közmédiába az »ébredező« transzideológiájával, hamis állításokat terjesszen a tudomány állítólagos állásáról, és tartósan károsítsa a gyermekek és fiatalok életét” – emelik ki a szakemberek.

A tanulmány publikálása órákon belül óriási port kavart, az LMBTQ-közösség össztüzet zúdított az Axel Springer lapkiadóra és a tanulmány szerzőire. A nyomásgyakorlás végül hamar elérte a célját és az Axel Springer térdre kényszerült. A vállalat vezérigazgatója kínos magyarázkodásra és sűrű bocsánatkérésre kényszerült a vendégcikk miatt. Mathias Döpfner egyenesen “felületesnek, leereszkedőnek és sértőnek” minősítette a tanulmányt, amely a cége égisze alatt került nyilvánosságra. Az LMBTQ-lobbi haragjától megijedő vezérigazgató többször kihangsúlyozta, hogy a cége “évek óta nem csak elfogadja a különböző szexuális identitásokat és életformákat, hanem kifejezetten támogatja is azokat”.

Visszatérve Ralf Schuler lemondására, a szakember élesen bírálta a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását”.

“Az, hogy ellenezzük a vallási szélsőségességet és mindenfajta rasszizmust és szexuális diszkriminációt, jó és fontos. Minden megkülönböztetés gonosz. De a diszkrimináció ellenzése nem jelenti az LMBTQ-mozgalom programjának elfogadását”

– írja lemondólevelében Schuler, aki szerint a lapkiadó Axel Springer “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne és egy olyan mozgalom zászlóvivőjévé teszi magát, amely nyelvi és írásbeli szabályokkal rögzített társadalmi konstrukcióra törekszik, és úgy véli, hogy joga van a többségi társadalomnak politikai kánont diktálni”.

“Én mindenkor az egyéni szabadságot védem, de nem csatlakozom semmilyen színű harcoló csoporthoz, és nem akarok a szivárványos zászló alatt dolgozni, mint ahogy más mozgalmak zászlaja alatt sem”

– tette hozzá, majd aggodalmát fejezte ki a Bild jövőjével kapcsolatban is. Úgy véli, hogy ha a lap továbbra is a többség helyett a “hangoskodó mikromilliomosoknak” és a “nemzetközi gazdasági elitnek” kötelezi le magát, az “halálos veszélyt jelent a márka lényegére”.

Tovább olvasom