Trending Now
Döntött az uniós bíróság, fontos ítélet született a Google ügyében
A keresőmotor működtetője köteles törölni találati listájából egyes linkeket, ha valaki bebizonyítja, hogy az ott található információk, vagy azok jelentős része nyilvánvalóan valótlan – ezt mondta ki csütörtökön az Európai Unió bírósága. A luxembourgi testület alaposan körbejárta a kérdést, részleteiben megszabva, kit milyen kötelezettség terhel.
Újabb olyan ügyben hozott ma ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága, amelyben a Google piaci gyakorlata, magatartása adta az ügy lényegét. Történt ugyanis, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy egyes linkeket távolítson el keresőfelületének találatai közül. Ezenkívül azt is szerették volna elérni, hogy a Google a miniatűr előnézeti képek, másképpen thumbnails formájában megjelenített, őket ábrázoló fényképeket is törölje a nevük alapján végzett képkeresés találati listájáról. A techóriás azonban mindennek nem tett eleget, mivel úgy vélte: az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak.
Valótlan? Törölni!
A cégvezetők perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban döntés helyett inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. Ezt ma Luxembourg meg is adta, mégpedig – összefoglalva – így:
a keresőmotor működtetője köteles törölni egyes linkeket, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az információk nyilvánvalóan valótlanok. A bizonyítéknak nem kell a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatból származnia.
De lássuk a részleteket! Ítéletében az uniós bíróság emlékeztet arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének megfelelően kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Az érintettet így nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatok nyilvánossá tétele segíti például a tájékozódás szabadságához való jog érvényre jutását. Igen ám, de a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szempontjait nem lehet figyelembe venni akkor, ha valaki olyan linket szeretne töröltetni, amelynek tartalma legalább részben valótlannak bizonyul.
Mit kell tennie a sérelmet szenvedőnek?
A bíróság megszabta, mit kell tennie annak, aki töröltetni szeretne egy linket a keresőoldal találatai közül. Egyfelől bizonyítania kell, hogy az információk, vagy azok nem csekély jelentőségű része nyilvánvalóan valótlan. Az érintett azonban csupán azoknak a bizonyítékoknak az előterjesztésére köteles, amelyek felkutatása tőle észszerűen elvárható. Nem írható elő tehát – főszabályként –, hogy az illető már a per előtt a weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatot mutasson be.
Mit kell tennie a szolgáltatónak?
A luxembourgi bírák a keresőmotor működtetőjének kötelezettségeit, feladatait is meghatározták. Először is vizsgálódnia kell, s figyelembe kell vennie a fennálló jogok és érdekek összességét, valamint az adott ügy valamennyi körülményét. A keresőmotor működtetője arra azonban nem kötelezhető, hogy aktív szerepet játsszon a törlési kérelemben alá nem támasztott tények felkutatásában, tisztázásában. Másképpen:
ha az érintett releváns és elegendő bizonyítékot terjeszt elő, olyat, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és egyértelművé teszi, hogy a töröltetni kívánt linken elérhető információk nyilvánvalóan valótlanok, a keresőoldal működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett személy bírósági határozatot mutat be.
Ám ha a kérelmező bizonyítékai nem elégségesek, vagyis azok alapján nem tűnik nyilvánvalónak a linken elérhető közlések valótlansága, a keresőmotor működtetője bírósági határozat hiányában nem köteles eleget tenni a kérelemnek. De az uniós bíróság megköveteli a keresőoldaltól, hogy felhívja az internetfelhasználók figyelmét arra, ha valamely link tartalma kapcsán hatósági vagy bírósági eljárás folyik.
Miniatűr
Ami pedig a thumbnails-t illeti. A bíróság úgy látta: amikor a keresőmotor-működtetőhöz olyan kérelem érkezik, hogy törölje a miniatűr előnézeti képként megjelenített fényképekre mutató linkeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek közlése szükséges-e az internetfelhasználók tájékozódásához.
Mint arról korábban a Médiapiac.com beszámolt, a Google magatartásával kapcsolatban valóságos ügydömping alakult ki az utóbbi időben az uniós bíróságon. S egyáltalán nem mindegy, hogy az uniós perhalmaz végül milyen eredménnyel zárul, a következmények akár idehaza is érzékelhetők lehetnek.
Jakubász Tamás
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.