Trending Now
Deutsche Telekom a magyar munkavállalóknak: „A férfiak is menstruálhatnak”
Nemrég kapták kézhez a Deutsche Telekom magyarországi alkalmazottai a vállalat transznemű kézikönyvét, amely a genderideológia teljes eszköztárát beveti, és még az épület kialakításában is ajánlja megjeleníteni a gendersokszínűséget.
Transznemű „kézikönyvet” adott ki a Deutsche Telekom „Rethink Diversity Squad”-ja, amelyet megkaptak a cég magyarországi leányvállalatának munkatársai is – értesült a Mandiner. A kiadvány célja az, hogy minden munkavállaló „a legjobb autentikus énjét” élhesse meg munka közben. Hozzáteszik, „ez a dokumentum élő dokumentum, amely folyamatosan fejlődik”.
A kötet szerint – amely a genderideológia legtöbb értelmetlen és tudománytalan állítását tartalmazza – a világ népességének csak a 80 százaléka heteroszexuális (ami egy fogalmi manipuláció következménye), 19 százaléka homoszexuális és 1 százaléka transznemű. Ezek az LMBTQ-arányszámok azonban erősen túlzóak – mutat rá a Mandiner cikke –, hiszen valójában minden LMBTQ-irányultságú együtt Amerikában is csak az 5,6 százalékát teszi ki a társadalomnak, a transzneműek pedig jóval kevesebben vannak 1 százaléknál.
A kiadvány szerint az ember nemét (a biológiai nemét) „születéskor ráosztják” („sex assigned at birth”), és „a nem nem bináris, sem férfi, sem nő, de a legtöbb kultúrában a születési anyakönyvi kivonaton bináris címke van feltüntetve”. A „genderidentitás” pedig „úgy írható le, mint az agy neme. Nem választott és nem bináris (van egy teljes spektrum)”.
Mindezzel szemben a tudományos igazság az, hogy a biológiai szex bináris, a születési rendellenességgel világra jött interszexek pedig nem alkotnak valamiféle külön nemet. Az ember nemét születéskor nem ráosztják, hanem megállapítják, a „genderidentitás” – ami alatt itt elsősorban transzneműséget értenek – nem az agy neme, a tudomány nem bizonyította, hogy lenne bármilyen biológiai oka (ahogy a homoszexualitásnak sincs).
A kötet az „ismeretterjesztő” rész után arra fókuszál, miként lehet „támogatóan” viszonyulni a transznemű kollégákhoz, és hogy „miként válhatunk szövetségessé”. Ez akkor is lehetséges a kötet szerint, ha nincs is transznemű kollégánk. Egyik módja pedig az, hogy „megkérdőjelezzük” a „transzellenes megjegyzéseket és vicceket”. Emellett számos tanács közt az is szerepel, hogy „ne akard megtippelni valaki nemét a hangja alapján”, és hogy mindenkit a maga választott névmása szerint szólítsunk. A szöveg egyébként angol, az angol és a magyar közti különbségek, például az, hogy a magyarban nincsenek nemei a névmásoknak és más szavaknak sem, reflektálatlanul maradnak.
Arra is megkérik a munkavállalókat, hogy leveleikben aláírásuk mellett tüntessék fel, milyen névmást preferálnak.
És persze azt is, hogy ne szólítsanak egy transznemű embert a régi nevén („deadname”, azaz „halott nevén”). Mindezek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a munkavállalók szenteljenek figyelmet a cég LMBTQ-csoportjainak („staff pride groups”) és az ilyen rendezvényeknek, és bátorítanak az LMBTQ-matricák és egyebek használatára, mert az mutatja az elfogadást.
Ajánlják az „uniszex” vécék használatát, és az egészségügyi kukák elhelyezését minden mosdóban, mivel „a férfiak is menstruálhatnak”.
Emellett pedig leszögezik, hogy „a gendersokszínűség reprezentálása az épület kialakításában” segíthet a „tudatosság kialakulásában”.
Azt is leszögezik, hogy nem elég, ha az LMBTQ-emberek az „értékeik” szerint élhetnek, hanem a cég vezetésében van egy „a világos elköteleződés, hogy a transznemű közösség hatékony támogatása szükséges”. Sőt: „eme útmutató megvalósítása és a napról napra való támogatás minden menedzser és munkavállaló felelőssége”. Az útmutató „feltételezett” megsértését, ha szükséges, ajánlják jelenteni a feljebbvalóknak.
A teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.