Trending Now
Csúcsra járatják az adatgyűjtést Gyurcsányék
Gyurcsány Ferencék csúcsra járatják a chatbotokat a labdarúgó Európa-bajnokság idején is, bár a jelek szerint a rendszer még korántsem működik kifogástalanul.
Gyurcsány Ferenc már az európai parlamenti választási kampány előtt is azzal dicsekedett, hogy több százezer embert képes elérni a program segítségével. A baloldali adatbázis azóta már jelentősen bővült, a készülődés 2022-re pedig gőzerővel folyik.
A recept nem túl bonyolult. A cél, minél több adat begyűjtése a közösségi média felhasználóiról.
A megszerzett információk segítségével képesek megrajzolni az illetők profilját, akiket ezt követően személyre szóló üzenetekkel, hirdetésekkel lehet terelgetni, politikai célokból befolyásolni. A folyamatban központi szerepet játszik az Észtországban gyökerező DatAdat céghálózat, amely gyakorlatilag az országgyűlési választási kampány agyaként funkciónál majd.
A DatAdat jól ismert baloldali politikusok vállalkozása, egyik tuljadonosa Bajnai Gordon volt kormányfő. A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatásokat irányító tárca nélküli miniszter, de szintén felelős pozícióban van a vállalkozásban Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga.
A DatAdat-csoport egyik tagja, a DatAdat OÜ nevű cég, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván Észtországban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást„ nyújt számukra a vállalkozás.
A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbizniszben utazó cég, a Datapraxis lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez. Ebben a vállakozásban felbukkan a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője, Paul Hilder, aki az ezredfordulón társalapítója volt a Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnezvezésű internetes felületnek.
A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának a célzásaiból, és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában.
Ez pedig azt jelentheti, hogy Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”.
A DatAdat és a Ben Horowitz vállalkozásának a tulajdonában álló Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot használ Gyurcsány Ferenc is, aki saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.
Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajna emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre – jegyzi meg az Origo cikke.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció