Trending Now
Cenzúrázták a futónőt, mert nem akar transzneműekkel versenyezni
A transz nők, akik férfinak születtek, előnybe kerülnek férfias izomzatuk miatt a sportversenyeken a biológiai nőkkel szemben. Erről írt nyilvános hozzászólást Connecticut egyik legjobb női futója, az USA Today azonban törölte hozzászólását.
A transznemű sportolók nők közötti versenyeztetésének engedélyezését számos sportoló elítélte már. Véleményüket általában azzal indokolják, hogy a versenyeken így olyanok is részt vehetnek, akiknek a fizikai felépítése nyilvánvalóan férfias.
Legutóbb Chelsea Mitchell, Connecticut egyik női futója szólalt fel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen – hívja fel a figyelmet az esetre a V4NA hírügynökség. Az USA Today egyik fórumán tartott nyilvános beszélgetés keretében megosztott véleménye azonban sok kritikát kapott, ezért a szerkesztők eltávolították, amit a lány írt, azzal az indoklással, hogy nyelvezete nem felel meg az irányelveknek. A szerkesztők még bocsánatot is kértek azért, hogy későn távolították el a szöveget, amelyben Mitchell a férfi jelzővel illeti a transznemű sportolókat.
Chelsea Mitchellt az amerikai atlétika egyik ígéretességének tartják, számos rekordot állított fel államában. Megnyerte az összes futamot, amelyen elindult, egészen addig, amíg két transzszexuális sportoló versenyezni nem kezdett, akik az új szabályozás szerint nőként azonosíthatják magukat a versenyeken. Ezek a transznemű nők pedig megnyerték az összes állami és iskolai versenyt, amelyen elindultak.
“Kénytelen voltam férfi testű sportolókkal futni” – írta hozzászólásában Chelsea Mitchell. Röviddel ezután az USA Today szerkesztősége közbelépett, és eltávolították a sportoló összes olyan bejegyzését, amelyben szerepel a férfi vagy a férfias szó.
A szerkesztő ezek után annyit írt ki a fórumra: “Ezt a blokkot frissítettük, hogy tükrözze az USA Today szabványait és irányelveit. Sajnáljuk, hogy visszaélő nyelvezetet használtak.”
Pedig a tények is alátámasztják, hogy amióta a két transznemű sportoló elkezdett a nők között versenyezni, azóta Chelsea Mitchell és az összes többi biológiailag nőnemű sportoló csak harmadik helyezéseket érhetett el.
“Valahányszor kijutunk a pályára, már a verseny kezdete előtt tudjuk az eredményeket. Az igazságtalanság nem múlik el attól, hogy egyesek hisznek a biológiailag férfi sportolók női nemi identitásában”
– mondta Alanna Smith, az egyik lány, aki Chelsea Mitchellel együtt versenyzik.
Az Egyesült Államokban a sporteredmények fontos előnyökhöz juttatják az eredményes sportolókat. “Amikor a főiskolák megnézték a rekordjaimat, nem azt látták, hogy én vagyok a leggyorsabb lány Connecticutban, hanem csak a második és harmadik helyezettet” – mondta Mitchell.
Az esettel kapcsolatban Giorgia Meloni is tiltakozását fejezte ki, azt írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, hogy “Chelsea Mitchell volt a leggyorsabb lány Conneticutban, egészen addig, amíg a többi sportolóhoz hasonlóan kénytelen volt versenyezni két transznemű sportolóval is, akik férfinak születtek, és ennek köszönhetően az izomzatukkal le tudtak győzni minden nőt”. Az olasz konzervatív politikus hozzátette, hogy “a tisztességtelen verseny miatt Chelsea elvesztett négy állami bajnoki címet, két New England-díjat és számos más dobogós helyezést, és bár próbált tiltakozni, de még a bejegyzéseit is cenzúrázták”. “Hogyan lehet nem észrevenni a nők ilyen fajta hátrányos megkülönböztetését? Hogyan lehetséges az, hogy senki nem mond semmit?” – tette fel a kérdést Giorgia Meloni.
A USA Today hírportálhoz hasonlóan egy osztrák újság is cenzúrázta egy biológus véleményét, amiért az szembement a genderideológiával. Rudolf Öller biológus és publicista a Vorarlberger Nachrichten hasábjain szerette volna leírni véleményét, amely szerint csak két biológiai nem létezik, a férfi és a nő. A nyilatkozatot nem engedték közzétenni az újságban, illetve a rovat íróját határozatlan időre szabadságra küldték.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció