Trending Now
Biztos, hogy a live stream megmenti a zeneipart?
A pandémia által teremtett helyzetben a fizikai események helyett otthon ülve vagy éppen táncolva hozzák össze a rajongókat a zenei előadók. Fogyasztóként az élő közvetítések ötlete jó megoldásnak tűnhet, de a valóságban szinte semmit nem segítenek a zeneipar hányatott sorsán. A vírushelyzet olyan időszakban érkezett, amikor a magas kiadások és a zenefelvétel nehézségei miatt a zenészek amúgy is számos kihívással küszködtek.
Világszerte több olyan kezdeményezés kel életre, mely ismert zenészek segítségével igyekszik felhívni a figyelmet olyan fontos üzenetekre, mint például az önkéntes karantén betartása. Sokan a közérdekkel megegyező összefogásokról tájékoztatnak vagy azokban vesznek részt, de olyan is van, aki egyszerűen csak ingyen bocsájtja rendelkezésre valamilyen termékét vagy tudását. Ilyen többek között a Global Citizen „Together At Home” című kezdeményezése is, melynek célja hogy az emberek otthon maradjanak és ezzel segítenek meggátolni a koronavírus további terjedését.
Új körülmények
A világjárvány olyan helyzetet teremtett, melyben az amúgy is megkérdőjelezhetetlen szerepű digitális média még jelentősebbé vált. Bepillantást adott egy olyan világba, ahol a művészek maguk tartanak online rendezvényeket, amiket a rajongók otthonuk kényelméből szemlélhetik.
Az egyik – főkét a fogyasztók által osztott, optimista – álláspont szerint ez hosszú távon akár előnyös is lehet számukra, mivel sok költséget megspórolnak. Nincs szükség eseményszervezőkre, közönségkapcsolatokra és drága eseménymarketingre, vagy akár hírességek nevét tartalmazó vendéglistákra, csak azért hogy még nagyobb izgalmat keltsenek. Az online térben látszólag mindenki megjelenhet anélkül, hogy rendezvényszervezők és marketingesek szigorú ütemtervéhez alkalmazkodnának.
Sok zenész sikere saját környezetében, lokális szinten kezdődik, a helyi kocsmákban és bárokban fellépve, vagy a vasútállomásokon és a zsúfolt utcákon zenélve. Az ő szemszögükből úgy tűnik, hogy szerencséjük van azon keveseknek, akiket felfedeznek majd olyan szerződést köthetnek, amely révén minden zenei álmuk és ambícióik beteljesedhet. Pedig a világszintű ismertségért magas árat kell fizetniük. Az olyan művészek, mint JoJo, Kesha vagy Taylor Swift már többször felszólaltak a kiadók ellen, akik sok esetben inkább hátráltatják és kizsákmányolják az előadókat, ahelyett hogy zenei karrierjük fejlődését segítenék.
De nem csak a kiadók okozhatnak problémát, a nagy események szervezői is hajlamosak túl messzire menni és számos példa volt már arra, hogy nem tartották be az előírásokat a rendezvények felállításakor. Ezt támasztja alá például a Red Velvet nevű k-pop csapat tagjának, Wendynek az az esete, amikor a szervezők hanyagsága miatt balesetet szenvedett és hónapokig kórházi ellátásra kényszerült.
Egyedi megoldások és önmenedzsment
Azok közül, akik megtehették, sokan a hagyományos útvonalról letérve inkább saját ügynökséget hoztak létre karrierjük életben tartása érdekében vagy különböző alternatív módokon kezdték el terjeszteni produkcióikat. Az egyik ilyen sokat emlegetett zenész Beyoncé, aki a közönségi média erejét felhasználva növeli hírnevét. Az énekesnő ezt ráadásul igen hatékonyan teszi, tevékenységével már több díjat is nyert, illetve a D’Marie közösségi analitikai ügynökség szerint ő az egyik legnagyobb hatású influenszer az Instagramon.
Ehhez hasonló sikereket produkáló nem-konvencionális módszereket eddig csak azok tudtak sikeresen alkalmazni, akiket már amúgy is ismert a közönség. A világjárvány azonban változást hozhat ezzel kapcsolatban, hiszen robbanásszerűen nőttek az otthonról követhető események, koncertek számai.
 |
Mivel a koncertszervezés szünetel, a zenészek jelenleg a digitális eladásokra koncentrálnak. Sokuk saját webáruház révén arra is lehetőséget teremt, hogy rajongóik közvetlenül tőlük vegyék meg a dalokat, ezáltal átugorva a közvetítő szervezeteket. Az olyan művészek, mint John Legend, JoJo, Erykah Badu, a Coldplay és H.E.R. mind a közösségi médiát, mind az élő közvetítések erejét felhasználták, hogy életben tartsák zenéjüket, és reményt keltsenek az embereknek. Lil Nas X és Lizzo, kihasználták a lehetőséget, hogy a rajongóktól beérkező pénzt közvetlenül rászorulóknak adományozzák a CashApp segítségével, sok zenekedvelő pedig úgy döntött, hogy adakozik az előadók és a zeneipar dolgozóinak támogatására, mivel a járvány kockára teszi megélhetésüket.
A digitális termékekből és szolgáltatásokból nem lehet megélni
Szakmai körökből azonban sokan nem értenek vele egyet, hogy az élő közvetítésekből és a közösségi médián való megjelenésből befolyt jövedelemből képes túlélni a válságot a zeneipar, legalábbis nem abban a formában, ahogy jelenleg ismerjük. Az átalakulás sokak szerint azzal jár, hogy rengetegen végleg elveszítik megélhetésüket, a piac leegyszerűsödik, a nagy rendezvények pedig luxusnak számítanak majd.
Az Egyesült Királyságbeli Musicians Union adatai alapján az országban a zeneipari dolgozók 94%-a szabadúszóként dolgozik – és az arány valószínűleg más országokban is hasonló lehet. A szabadúszó munka jellege lehetetlenné teszi, hogy a lemondott rendezvények miatt kieső bevételeket bármilyen módon pótolni lehessen, hiszen a zenészek és a velük dolgozó személyzet is a teljesített események után kapja a fizetést.
A zeneipari vállalkozók karrierjük építése érdekében kénytelenek lemondani az állandó jövedelemről, a fizetett szabadságról, maguknak fizetik a társadalombiztosítást és nyugdíjbiztosítást. Ráadásul munkájuk nem végezhető teljes mértékben otthonról. Ebből kifolyólag a koronavírus járvány egyesek szerint a legnagyobb csapás a zeneipar és az egész kreatív szakma számára, ami valaha történhetett.
Ahogyan Sixx egy korábbi interjúban a Sziget Fesztivált is példaként hozva kiemeli, a szervezők világszerte kénytelenek lemondani az olyan – normál esetben – hatalmas bevételt termelő zenei fesztiválokat, mint a Coachella, az SXSW, a Download Australia és a Glastonbury. A szervezők jobbhíján valamennyi jegy teljes árát visszatérítik, vagy lehetőséget adnak a beváltásukra egy másik, jövőben megrendezésre kerülő eseményen való részvételért cserébe, tehát nem marad olyan tartalékuk, amiből a partnereiket kifizethetnék – már ha egyáltalán bárki jogosnak tartana egy ilyen követelést.
Az összeomlás szélén
A pénzügyi kockázati elemzők és az üzleti tanácsadók azt állítják, hogy a Glastonbury Fesztivál – az Egyesült Királyság legjelentősebb fesztiválja, mely 200.000 látogatót fogadott volna be – szervezőinek vesztesége elérheti a több mint 100 millió fontnyi összeget is. A teljes veszteség konkrét mértéke a fesztiválra kötött biztosítás típusától és szintjétől és a későbbi megegyezéstől függ majd.
 |
Más széles körben megünnepelt zenei eseményeket, mint például az Eurovíziós Dalversenyt a jelenlegi válság miatt rövid időn belül lemondták. Ezek a hirtelen és szerencsétlen változások aláhúzzák a vírus pusztító hatását az élő zenére nézve.
A lemondott események száma ráadásul továbbra is napról napra növekszik, hiszen nem lehet pontosan megjósolni a vészhelyzet elmúlásának időpontját. Ez pedig újabb és újabb csapásokkal fenyeget. A Billboard alapján az ausztrál élőzene ágazat az összeomlás határára került, miután az állam betiltotta a 100 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket és a helyzet azóta csak romlott, hiszen a zeneipar nem számíthat jelentős támogatásra ebben a nehéz időszakban.
Az összeomlás – vagy optimistább fogalmazással átalakulás – további előjeleként értelmezhető az is, hogy a világ vezető élő események értékesítésével foglalkozó e-kereskedelmi vállalata a Live Nation részvényeinek ára március második hetére 50%-kal esett vissza.
Nem a vírus megjelenése az első pofon. A lemezipar hanyatlása a zeneipar egészében monumentális változásokat váltott ki. A digitális kiadványok, a szivárogtatás, a kalózkodás és az alkalmazás-alapú zenehallgatás népszerűsége átalakította az előadók és a lemezkiadók munkáját. Az egyensúly a rögzített zene eladásoktól az élőzenés események népszerűsítése és a kereskedeleme irányába tolódott el. A zenészeknek már a válság előtt is meg kellett küzdjenek azért, hogy szolgáltatásukért cserébe munkájuknak megfelelő kompenzációt kapjanak az eladott zenei egységekért. Ennek egyik fő oka éppen az, hogy a zene streamingjéből szerzett jogdíjak csak a teljes jövedelem viszonylag kis részét teszik ki.
Trending Now
Meg tudjuk-e különböztetni az igazi szerzők dalait az MI kreálta számoktól?
Az Artisjus kísérletében, amely ennek kiderítésére vállalkozott, bárki részt vehet október 8-ig, a dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon.
A közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében már el is készült a felmérés arról, miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) használatához a zenében – közölte a szerzői jogi egyesület szerdán az MTI-vel.
A dokumentum megállapítja: a magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI-re. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyet).
A szövegíróknak eddig csak 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor
a szerzők többsége egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban, mivel a kreatív alkotást maguknak tartanák meg. Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).
A dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat viszont szívesen “kiszervezik” az MI-nek a hazai dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. A többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is.
A felmérésben résztvevők 25 százaléka tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.
“A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat generálni anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét megemésztette volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen, nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”
– idézte Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját a közlemény.
A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e neki. A lakosság 13 százaléka elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket.
Összességében megállapítható, hogy
a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan.
A legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban -, míg a harmincas éveikben járók 19 százaléka, az ötveneseknek pedig 16 százaléka ért velük egyet.
A magyarok fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus kísérletre vállalkozott: egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye “küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült művet egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia “kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.
Mi is az a dalszerzők napja?
A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A kiválasztott nap azért van októberben, mert 1965-ben ebben a hónapban, a kultikus Bosch klubban játszottak először közönség előtt magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. A dalszerzők napja idei mottója: a dalszerző az első, ezzel az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívják fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben.
Trending Now
Kreatív pályázatot hirdet a NAV – akár TikTok-videót vagy mobilappot is várnak
A Megosztod? című kiírásra 10-23 éves fiatalok adózással kapcsolatos pályaműveit várja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) MTI által ismertetett szerdai közleményében azt írták a több mint kétmillió forintos összdíjazású pályázatra a képregénytől a TikTok-videón keresztül a mobilappig szinte bármilyen, adózási témájú kreatív alkotás beküldhető.
A 10-23 évesek november 30-ig pályázhatnak. A hagyományos technikák – rajz, festmény, kollázs, képregény – mellett digitális műveket is vár a NAV. Így
feldolgozható a téma videóban, rajzfilmben, TikTok-videóban, Instagram-storyban, de az igazi “kockák” mobilappot vagy online játékot is tervezhetnek.
Az eredményhirdetés december 14-én lesz, a zsűriben a NAV vezetői és kommunikációs csapata mellett egy népszerű youtuber is helyet kapott. A kategóriák legjobbjaira értékes, műszaki és médiaeszközökre váltható vásárlási utalványok várnak, de az az iskola is komoly díjra számíthat, ahonnan a legtöbben pályáznak.
A pályázat valamennyi részlete megtalálható a www.adotudatossagipalyazat.hu honlapon, illetve a NAV Facebook-, Instagram- és TikTok-oldalán is – ismertette a NAV.
Trending Now
NMHH-ajánlás: megbízható módszerek az elektroszmog csökkentésére
Az NMHH az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben összefoglalta az elektroszmogmérőkkel és elektroszmogvédőkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A Nemzeti Média- és Hírközlései Hatóságtól (NMHH) már többször igényeltek hivatalos mérést azért, mert egy megvásárolt elektroszmog-mérőeszköz a normálistól való eltérést mutatott. Azonban fontos azzal tisztában lenni, hogy az ilyen eszközök nem feltétlenül megbízhatók és jellemzően nem kalibráltak.
Az NMHH közleményében kifejtették:
az elektroszmog-mérőeszközökről szóló reklámokban, felhasználói leírásokban az egészségügyi határértékek általában alternatív ajánlásokon – például “épületbiológiai előírásokon” – alapulnak; ezek mögött azonban nem áll olyan széles körű tudományos konszenzus, mint a hivatalos hazai ajánlásnál, amelyet az NMHH is alapul vesz méréseikor.
A hatóság vizsgálati tapasztalatai alapján nem érdemes a mérést “saját magunknak elvégezni” pár ezer forintos elektroszmogmérőkkel, mert ezek megbízhatósága igen kétséges és jellemzően nem kalibráltak. Sokszor nem egyértelmű mérési skálát alkalmaznak és riasztási értékük sem a hivatalos egészségügyi határérték szerinti.
Megbízható mérési eredményt csak akkreditált mérőlaboratóriumtól várhatunk. Hogy akkreditált-e egy labor, azt a Nemzeti Akkreditáló Hatóság nyilvántartásában ellenőrizhetjük: https://www.nah.gov.hu/kategoriak
– áll a közleményben.
Jelezték: az NMHH térítésmentes mérőprogramja keretében hivatalos műszeres vizsgálat is kérhető a www.nmhh.hu/elektroszmog honlapon. Az elektroszmog-védőeszközök ellenőrzése fogyasztóvédelmi feladat. A tevékenységgel kapcsolatos további információ a fogyasztóvédelem portálján érhető el.
Az eddigi hazai mérések alapján biztosra vehető, hogy a hibátlan és rendeltetésszerűen használt hírközlési és elektronikus eszközökből – például mobiltelefonokból, WiFi-routerekből, mikrohullámú sütőkből – származó elektroszmog-terhelés egészségügyi határérték alatti
– írták.
Annak, aki szeretné csökkenteni a környezetében az elektroszmogszintet, az NMHH a következő tanácsokat adja: “mivel általában a saját mobiltelefonunkból ér minket a legtöbb sugárzás, ezért a hosszabb idejű hívásoknál használjunk kihangosítót vagy headsetet; a vezeték nélküli berendezéseket (például a WiFi-routert) helyezzük el úgy a lakásban, hogy az minél távolabb essen huzamosabb tartózkodási helyeinktől, például az ágyunktól; amikor nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy áramtalanítsuk a berendezéseket; a mikrohullámú sütő működése közben ne maradjunk a készülék közvetlen közelében, ha pedig nem zár megfelelően az ajtaja vagy sérült, ne használjuk”.
Mindemellett érdemes tudni, hogy néha a védekezés éppen ellentétes hatást vált ki. Például, ha egy épületben a sugárzási szint csökkentésére fémes szigetelést alkalmaznak, az épületen belül működő kommunikációs eszközöknek nagyobb adóteljesítményre kell kapcsolniuk a szigetelésen túli eszközök eléréséhez. A távközlési berendezésekből eredő sugárzásra több évtizede a fémes árnyékolás a megbízhatóan alkalmazott technológia. Szakértői útmutatással ennél a módszernél előre meghatározható a sugárzási szint csökkentésének lehetséges mértéke – olvasható a közleményben.
Borítókép: illusztráció