Kövess minket!

Trending Now

Biztos, hogy a live stream megmenti a zeneipart?

A pandémia által teremtett helyzetben a fizikai események helyett otthon ülve vagy éppen táncolva hozzák össze a rajongókat a zenei előadók. Fogyasztóként az élő közvetítések ötlete jó megoldásnak tűnhet, de a valóságban szinte semmit nem segítenek a zeneipar hányatott sorsán. A vírushelyzet olyan időszakban érkezett, amikor a magas kiadások és a zenefelvétel nehézségei miatt a zenészek amúgy is számos kihívással küszködtek.

Világszerte több olyan kezdeményezés kel életre, mely ismert zenészek segítségével igyekszik felhívni a figyelmet olyan fontos üzenetekre, mint például az önkéntes karantén betartása. Sokan a közérdekkel megegyező összefogásokról tájékoztatnak vagy azokban vesznek részt, de olyan is van, aki egyszerűen csak ingyen bocsájtja rendelkezésre valamilyen termékét vagy tudását. Ilyen többek között a Global Citizen „Together At Home” című kezdeményezése is, melynek célja hogy az emberek otthon maradjanak és ezzel segítenek meggátolni a koronavírus további terjedését.

Új körülmények

A világjárvány olyan helyzetet teremtett, melyben az amúgy is megkérdőjelezhetetlen szerepű digitális média még jelentősebbé vált. Bepillantást adott egy olyan világba, ahol a művészek maguk tartanak online rendezvényeket, amiket a rajongók otthonuk kényelméből szemlélhetik.

Az egyik – főkét a fogyasztók által osztott, optimista – álláspont szerint ez hosszú távon akár előnyös is lehet számukra, mivel sok költséget megspórolnak. Nincs szükség eseményszervezőkre, közönségkapcsolatokra és drága eseménymarketingre, vagy akár hírességek nevét tartalmazó vendéglistákra, csak azért hogy még nagyobb izgalmat keltsenek. Az online térben látszólag mindenki megjelenhet anélkül, hogy rendezvényszervezők és marketingesek szigorú ütemtervéhez alkalmazkodnának.

Sok zenész sikere saját környezetében, lokális szinten kezdődik, a helyi kocsmákban és bárokban fellépve, vagy a vasútállomásokon és a zsúfolt utcákon zenélve. Az ő szemszögükből úgy tűnik, hogy szerencséjük van azon keveseknek, akiket felfedeznek majd olyan szerződést köthetnek, amely révén minden zenei álmuk és ambícióik beteljesedhet. Pedig a világszintű ismertségért magas árat kell fizetniük. Az olyan művészek, mint JoJo, Kesha vagy Taylor Swift már többször felszólaltak a kiadók ellen, akik sok esetben inkább hátráltatják és kizsákmányolják az előadókat, ahelyett hogy zenei karrierjük fejlődését segítenék.

De nem csak a kiadók okozhatnak problémát, a nagy események szervezői is hajlamosak túl messzire menni és számos példa volt már arra, hogy nem tartották be az előírásokat a rendezvények felállításakor. Ezt támasztja alá például a Red Velvet nevű k-pop csapat tagjának, Wendynek az az esete, amikor a szervezők hanyagsága miatt balesetet szenvedett és hónapokig kórházi ellátásra kényszerült.

Egyedi megoldások és önmenedzsment

Azok közül, akik megtehették, sokan a hagyományos útvonalról letérve inkább saját ügynökséget hoztak létre karrierjük életben tartása érdekében vagy különböző alternatív módokon kezdték el terjeszteni produkcióikat. Az egyik ilyen sokat emlegetett zenész Beyoncé, aki a közönségi média erejét felhasználva növeli hírnevét. Az énekesnő ezt ráadásul igen hatékonyan teszi, tevékenységével már több díjat is nyert, illetve a D’Marie közösségi analitikai ügynökség szerint ő az egyik legnagyobb hatású influenszer az Instagramon.

Ehhez hasonló sikereket produkáló nem-konvencionális módszereket eddig csak azok tudtak sikeresen alkalmazni, akiket már amúgy is ismert a közönség. A világjárvány azonban változást hozhat ezzel kapcsolatban, hiszen robbanásszerűen nőttek az otthonról követhető események, koncertek számai.

Mivel a koncertszervezés szünetel, a zenészek jelenleg a digitális eladásokra koncentrálnak. Sokuk saját webáruház révén arra is lehetőséget teremt, hogy rajongóik közvetlenül tőlük vegyék meg a dalokat, ezáltal átugorva a közvetítő szervezeteket. Az olyan művészek, mint John Legend, JoJo, Erykah Badu, a Coldplay és H.E.R. mind a közösségi médiát, mind az élő közvetítések erejét felhasználták, hogy életben tartsák zenéjüket, és reményt keltsenek az embereknek. Lil Nas X és Lizzo, kihasználták a lehetőséget, hogy a rajongóktól beérkező pénzt közvetlenül rászorulóknak adományozzák a CashApp segítségével, sok zenekedvelő pedig úgy döntött, hogy adakozik az előadók és a zeneipar dolgozóinak támogatására, mivel a járvány kockára teszi megélhetésüket.

A digitális termékekből és szolgáltatásokból nem lehet megélni

Szakmai körökből azonban sokan nem értenek vele egyet, hogy az élő közvetítésekből és a közösségi médián való megjelenésből befolyt jövedelemből képes túlélni a válságot a zeneipar, legalábbis nem abban a formában, ahogy jelenleg ismerjük. Az átalakulás sokak szerint azzal jár, hogy rengetegen végleg elveszítik megélhetésüket, a piac leegyszerűsödik, a nagy rendezvények pedig luxusnak számítanak majd.

Az Egyesült Királyságbeli Musicians Union adatai alapján az országban a zeneipari dolgozók 94%-a szabadúszóként dolgozik – és az arány valószínűleg más országokban is hasonló lehet. A szabadúszó munka jellege lehetetlenné teszi, hogy a lemondott rendezvények miatt kieső bevételeket bármilyen módon pótolni lehessen, hiszen a zenészek és a velük dolgozó személyzet is a teljesített események után kapja a fizetést.

A zeneipari vállalkozók karrierjük építése érdekében kénytelenek lemondani az állandó jövedelemről, a fizetett szabadságról, maguknak fizetik a társadalombiztosítást és nyugdíjbiztosítást. Ráadásul munkájuk nem végezhető teljes mértékben otthonról. Ebből kifolyólag a koronavírus járvány egyesek szerint a legnagyobb csapás a zeneipar és az egész kreatív szakma számára, ami valaha történhetett.

Ahogyan Sixx egy korábbi interjúban a Sziget Fesztivált is példaként hozva kiemeli, a szervezők világszerte kénytelenek lemondani az olyan – normál esetben – hatalmas bevételt termelő zenei fesztiválokat, mint a Coachella, az SXSW, a Download Australia és a Glastonbury. A szervezők jobbhíján valamennyi jegy teljes árát visszatérítik, vagy lehetőséget adnak a beváltásukra egy másik, jövőben megrendezésre kerülő eseményen való részvételért cserébe, tehát nem marad olyan tartalékuk, amiből a partnereiket kifizethetnék – már ha egyáltalán bárki jogosnak tartana egy ilyen követelést.

Az összeomlás szélén

A pénzügyi kockázati elemzők és az üzleti tanácsadók azt állítják, hogy a Glastonbury Fesztivál – az Egyesült Királyság legjelentősebb fesztiválja, mely 200.000 látogatót fogadott volna be – szervezőinek vesztesége elérheti a több mint 100 millió fontnyi összeget is. A teljes veszteség konkrét mértéke a fesztiválra kötött biztosítás típusától és szintjétől és a későbbi megegyezéstől függ majd.

Más széles körben megünnepelt zenei eseményeket, mint például az Eurovíziós Dalversenyt a jelenlegi válság miatt rövid időn belül lemondták. Ezek a hirtelen és szerencsétlen változások aláhúzzák a vírus pusztító hatását az élő zenére nézve.

A lemondott események száma ráadásul továbbra is napról napra növekszik, hiszen nem lehet pontosan megjósolni a vészhelyzet elmúlásának időpontját. Ez pedig újabb és újabb csapásokkal fenyeget. A Billboard alapján az ausztrál élőzene ágazat az összeomlás határára került, miután az állam betiltotta a 100 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket és a helyzet azóta csak romlott, hiszen a zeneipar nem számíthat jelentős támogatásra ebben a nehéz időszakban.

Az összeomlás – vagy optimistább fogalmazással átalakulás – további előjeleként értelmezhető az is, hogy a világ vezető élő események értékesítésével foglalkozó e-kereskedelmi vállalata a Live Nation részvényeinek ára március második hetére 50%-kal esett vissza.

Nem a vírus megjelenése az első pofon. A lemezipar hanyatlása a zeneipar egészében monumentális változásokat váltott ki. A digitális kiadványok, a szivárogtatás, a kalózkodás és az alkalmazás-alapú zenehallgatás népszerűsége átalakította az előadók és a lemezkiadók munkáját. Az egyensúly a rögzített zene eladásoktól az élőzenés események népszerűsítése és a kereskedeleme irányába tolódott el. A zenészeknek már a válság előtt is meg kellett küzdjenek azért, hogy szolgáltatásukért cserébe munkájuknak megfelelő kompenzációt kapjanak az eladott zenei egységekért. Ennek egyik fő oka éppen az, hogy a zene streamingjéből szerzett jogdíjak csak a teljes jövedelem viszonylag kis részét teszik ki.

Trending Now

Negyedével csökkent a dalszerzők jogdíja a járvány miatt

A zenei alkotók összességében 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebb jogdíjat, mint egy évvel korábban.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A tavalyi rádiós és televíziós elhangzások után járó jogdíjakat május 18-án fizetik ki a 7682 magyar dalszerzőnek – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kedden az MTI-vel.

Mint írták, a járvány miatt az Artisjus 2020-as bevételei is drasztikusan csökkentek, ez a visszaesés pedig az idei éves jogdíjkifizetéseknél érezteti igazán hatását. A szerzőknek kifizethető jogdíj összege 25 százalékkal esett vissza:

2020-ban még 8,612 milliárd forintot tudott magyar és külföldi szerzőknek folyósítani az Artisjus a két “nagyfelosztás” során, idén 6,48 milliárd forint érkezik a hazai és nemzetközi slágerek szerzőihez.

Ennek az összegnek nagyjából a fele jut magyar dalszerzőkhöz.

A májusban és júniusban érkező jogdíjak közül természetesen az élőzenei fellépések után járó összeg zuhant a legnagyobbat: 47 százalékkal kevesebb jogdíjat kapnak a koncerten játszott dalok szerzői idén, mint egy évvel korábban. A rádiós elhangzások után kifizetett jogdíj összege is drámaian csökkent: átlagosan 32 százalékkal alacsonyabb összeg jut egy szerzőnek a tavalyi elhangzások után, mint amennyi 2020-ban.

Bár a rádióadók a pandémia időszakában is működnek, az Artisjusnak fizetett zenei jogdíj összege jócskán elmaradt a korábbi évekétől. A rádióadók jogdíját ugyanis a reklámbevételek határozzák meg, ezek pedig a legtöbb rádió esetében drasztikusan visszaestek a járvány gazdasági következményei miatt – áll a közleményben.

A televíziós elhangzásokért fizethető jogdíjaknál jóval kisebb, mindössze 5 százalék a csökkenés mértéke. A korlátozások miatt válságba került vendéglátás-turizmus szektor által fizetett gépzenei jogdíj visszaesése is jelentősen csökkenti a szerzők számlájára érkező pénz összegét.

A zenészek bevételeinek átlagosan negyede a jogdíj, az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a zenéből származó fő jövedelemforrása. Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az egyesület évente két részletben folyósítja. Május 18-án a 2020-as rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők: 7682-en részesülnek jogdíjból 46 828 dal, zenemű elhangzásai után. A kifizetés második ütemében, júniusban az Artisjus többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat fizeti ki.

“Azért különösen súlyos a helyzet, mert a könnyűzenét érintő lezárások máig életben vannak, de már a szerzői jogdíjak is jóval alacsonyabbak, mint egy éve. A dalszerzők és előadók az egész zeneiparral együtt a biztonságos és tervezhető újranyitást kérik a kormánytól, mert egyre többen vannak, akiknek az utolsó tartalékai is kifogyóban vannak”

– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatóját a kommüniké.

Tovább olvasom

Trending Now

Nagy segítséget jelent az Ipar 4.0

Kedden Budapesten adták át az Ipar 4.0 szakmai érmeket.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Az Ipar 4.0 program arra szolgál, hogy a termelés modernebb, termelékenyebb, humánusabb legyen Magyarországon – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Bódis József szerint

kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a díjazottak, mert szem előtt tartották, hogy minden tudomány, technológia, innováció, mesterséges intelligencia annyit ér, amennyit az emberiség fejlődéséhez hozzátesz.

Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat négy kategóriában: kis- vagy közepes vállalkozás, nagyvállalat, oktatási, képzési programot megvalósító szervezet, valamint az ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriában.

Bódis Józseftől és Monostori Lászlótól, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elnökétől kis- és közepes vállalkozás kategóriában a VARINEX Informatikai Zrt. vehette át a díjat. A cég 1998-ban Magyarországon elsőként indította el a gyors prototípusgyártási szolgáltatást, azóta tevékenysége több sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektre alapozva folyamatosan bővül, jelentős szerepet vállal a 3D-nyomtatásra épülő egyedi és kisszériás gyártási módszerek fejlesztésében és elterjesztésében.
A nagyvállalat kategóriában az elismerést a FESTO-AM Gyártó Kft. kapta meg. A társaság a sűrítettlevegő-előkészítő egységek, vákuumgenerátorok és a legkorszerűbb biztonsági kapcsolószelepek termék- és gyártástechnológiai fejlesztője és gyártója.

Az ipar 4.0 digitális átállást segítő oktatásai, képzési programot megvalósító szervezet kategóriában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 technológiai központja vehette át a díjat.

Az egyetem missziójának tekinti, hogy Magyarországon minél több korszerű, a globális piacokon is versenyképes vállalat működjön az ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű alkalmazásával. Ezért a központ szemléletformáló, oktató, és támogató tevékenységet folytat, hogy minél többen ismerjék meg ezeket a technológiákat.

Az ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezet kategóriában a HEPENIX Műszaki Szolgáltató Kft. vehette át az elismerést, amely a hazai és nemzetközi piac elismert beszállítója autó-, fogyasztói- és nukleáris ipari automatizáció területén.

Borítókép: Falk György, a VARINEX Informatikai Zrt. stratégiai igazgatója (b2), Fazekas Árpád, a FESTO-AM Gyártó Kft. műszaki igazgatója (b3), Kovács László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 technológiai központjának vezetője (j3) és Petrik Márk, a Hepenix Műszaki Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója (j2), az Ipar 4.0 kitüntetettjei Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (j) és Monostori László, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elnöke (b) társaságában a minisztériumban 2021. május 18-án

Tovább olvasom

Trending Now

Jobb lenne, ha az Instagram távol tartaná magát a gyermekektől

44 különböző állam és terület főügyésze írt alá és küldött levelet Mark Zuckerbergnek, a Facebook vezérigazgatójának, melyben arra kérik, hogy a vállalat ne készítsen a tulajdonában álló Instagramból egy kifejezetten gyerekeknek szóló verziót.

Közzétéve:

Pixabay

Belsős információk szerint a szolgáltatás már egy jó ideje fejlesztés alatt áll a Facebook-nál, és a tervezett bevezetéséről maga Zuckerberg is beszélt pár hónapja a kongresszusi meghallgatásán – emlékeztet az Origo.

A portál cikke megjegyzi, jelenleg a Facebook és az Instagram sem használható bizonyos kor alatt. Az Egyesült Államokban például ez a határ 13 év, míg máshol akár 16 év is lehet. A levélben, melyet olyan jelentős államok főügyészei is szignóztak, mint Texas vagy Kalifornia, azt írják, hogy

a Facebook nem egy meglévő igényt szeretne kielégíteni az új szolgáltatással, hanem pont az igényt szeretné megteremteni azok számára, akiknek jelenleg nincs és elvileg nem is lehet Instagram fiókja.

A közösségi média használata negatívan befolyásolja a gyerekek egészségét, és nincsenek felkészülve arra, hogy eligazodjanak a közösségi média világában és azok kihívásai között. Ezen kívül a Facebookról sokszor bebizonyosodott korábban, hogy nem tudja megvédeni a gyerekeket a platformjain – írják a levélben.

A főügyészek számos kutatást idéznek fel, melyek rámutatnak: az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a fiatalok esetében mentális zavarokat okozhat a közösségi média használata. Mindez akár odáig is vezethet, hogy az érintett kiskorúak fizikailag kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot kísérelnek meg.

Mint írják, a kutatások megmutatják azt is, hogy

az Instagram kihasználja a fiatalok félelmeit azzal kapcsolatban is, hogy a társaik mennyire fogadják el őket, és a fotók feltöltésével és a többiek képeinek folyamatos nézegetésével, valamint az ezekre érkezett kedvelésekkel próbálják kielégíteni az elfogadás iráti vágyukat.

A főügyészek a levélben idézik, hogy az Instagram kizárólag az önreprezentációra és a külsőségekre fókuszál, ezzel rendkívül rontja a fiatalok mentális egészségét, csökkenti az önbizalmat, és általános elégedetlenséget kelt a kiskorúakban a saját életükkel kapcsolatban.

Az egyik idézett kutatásból kiderül az is, hogy főleg a fiatal lányoknál nagyon komoly testképzavart tud okozni az Instagram, ráadásul, a legtöbben kifejezetten tárgyiasítják magukat és a testüket a feltöltött fotókkal.

Ez viszont csak a probléma egyik része. A másik, legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek nincsenek teljesen tisztában a személyes adatok megosztásánák és kezelésének következményeivel, valamint azt sem feltétlenül tudják megfelelően behatárolni, hogy milyen jellegű tartalmak feltöltését érdemes elkerülni, illetve hogy egyáltalán pontosan kik is látják a megosztott tartalmakat, és azokkal hogyan lehet visszaélni. Márpedig, visszaélések lesznek.

Az Egyesült Királyságban 2018-ban végzett kutatás szerint az Instagramot használó fiatalok 200 százalékkal nagyobb eséllyel válnak szexuális jellegű bántalmazás célpontjává.

A főügyészek rámutatnak, hogy a Facebook eddig sem tudta megvédeni a gyerekeket még a kifejezetten nekik szánt alkalmazásokban sem. Bizonyos régiókban már elérhető a kifejezetten fiataloknak szánt Messenger for Kids alkalmazás, melynek lényege, hogy a szülők szigorúan szabályozhatják, hogy a csemetéjük kivel léphet kapcsolatba és válthat üzeneteket. Hamar kiderült azonban, hogy ezek a korlátozások megkerülhetők, és a gyerekek például beléphettek csoportos beszélgetésekbe idegenekkel.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyerekeknek tervezett Instagram pontosan hogyan működne, de vélhetően gyerekeknek szóló Messengerhez hasonlóan a szülők állíthatják majd be, hogy a fiatalok kit követhetnek, mit tölthetnek fel és milyen fotókat nézhetnek meg. A Facebook azzal érvel, hogy a fiatalok egyébként is használják a közösségi médiát, így azonban a szülők nagyobb kontrollt kapnak, illetve hogy a program megtervezésekor konzultáltak szakértőkkel minden kérdéses területen.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom