Kövess minket!

Trending Now

Gyerekvédelem brüsszeli módra: betekintést kér az EB a magánbeszélgetéseinkbe

Az Európai Bizottság lehetővé tenné azt, hogy egy uniós szervhez fussanak be a szexuális gyermekbántalmazás szempontjából gyanúsnak vélt magánbeszélgetések. Ehhez az összes beszélgetést figyeltetné.

Borítókép: EU-zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Közzétette az Európai Bizottság a kötelező „chatkontroll”-mechanizmusára vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első olyan uniós jogszabály-tervezet, amely az emberek magánbeszélgetéseibe való betekintésre jogosítana fel uniós szervezetet. Az Európai Bizottság kötelezné az e-mail-, chat- és üzenetküldő- szolgáltatókat arra, hogy egy teljes mértékben automatizált eljárásrend alkalmazása révén kutassanak a gyanús üzenetek után és továbbítsák ezeket a gyermekpornográfia elleni harcra szakosított uniós intézmény irányába. A platformok ezen felül kötelesek eltávolítani a jogsértő anyagot a felületeikről – írja a Mandineren megjelent cikkében Dobozi Gergely.

Az érintett szolgáltatók különösen a Google, az Apple, a Meta által üzemeltetett WhatsApp és az Instagram.

Ha ezek a szervezetek nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, éves árbevételük akár 6 százalékáig is terjedő bírságra számíthatnak.

A tervek szerint ugyanis rövidesen egy új uniós szerv, a Centre on Child Sexual Abuse (EUCCSA) kezdheti meg a működését, amely a rendszer működtetéséért lesz felelős. Az EUCCSA feladata az lesz különösen, hogy tartsa a kapcsolatot a szolgáltatókkal, tárolja és kezelje és elemezze a megszerzett bizalmas információkat, továbbá, hogy támogatást nyújtson az áldozatok számára. 

Az Európai Bizottság előterjesztéseit az Európai Parlament és az Európai Tanács vizsgálja meg; ez a két uniós csúcsszerv hozza meg a végső döntést arról, hogy mely jogszabály mely tartalommal válik érvényessé és alkalmazandóvá.

Súlyos beavatkozás a magánszférába

Az Európai Bizottság javaslatában elismeri, hogy a privát kommunikáció megfigyelése „több szinten is beavatkozást jelent a felhasználók alapjogaiba.” Ezt azonban a Bizottság igyekszik relativizálni: ugyan nem vitatja, hogy a felhasználók közötti privát üzenetváltásba való betekintés valódi alapjog-sértés, a testület szerint, mivel

a közösségi platformok mára mintegy „virtuális közösségi terekké” váltak, ezeken a felületeken a magánélethez való jog érvényesülése csekélyebb.

A tervezet indokolásában az Európai Bizottság azonban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a beavatkozás automatizált technológia alkalmazásával történik, amely nem képes „értelmezni” a privát beszélgetésekben elmondottakat; arra alkalmas csak, hogy az ismert, már azonosított mintázatokat felismerve érzékelje a gyermekbántalmazást. 

Egyébként is – rögzíti a Bizottság – ezek a technológiák már most „magas fokú pontossággal” rendelkeznek, jóllehet, az emberi felülvizsgálat és ellenőrzés továbbra is szükséges.

Azt, hogy mi számít jogsértő mintázatnak, és hogy milyen indikátorok szerint lehet ezeket kiszűrni, az uniós szerv döntheti el.

A magánszféra „járulékos veszteség”

A tervezettel szemben már márciusban szót emelt 35 szervezet, ideértve a European Digital Rights (EDRi), az Electronic Frontier Foundation (EFF), továbbá a Committee to Protect Journalists nevű szervezeteket és a német ügyvédi kamarát is. A szervezetek nyílt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz.

A levélben a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek szexuális zaklatásáról és kizsákmányolásáról szóló tartalmak online terjesztése (Child Sexual Abuse Material, CSAM) elleni harc fontos.

Óva intik azonban az Európai Bizottságot attól, hogy ebben a küzdelemben az emberek magánbeszélgetéseit „járulékos veszteségnek” tekintse a jogalkotás során.

A 35 szervezet együttesen követeli az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatából szedje ki a tömeges megfigyelésre lehetőséget adó passzusokat. Leszögezik továbbá, hogy a személyes kommunikáció monitorozása csak abban az esetben megfelelő, ha az érintett személye eleve gyanúba keveredett. 

Nem ilyen gyermekvédelmi törvényt akar Európa

Az uniós polgárok 72 százaléka ellenzi az Európai Unió terveit.

A YouGov tavaly áprilisban tette közzé közvélemény-kutatását, amelyet a kutató 10 uniós tagállamból 10.265 állampolgár részvételével végzett el. A kutatásban holland, lengyel, német, olasz, francia, osztrák, cseh, spanyol, svéd és ír állampolgárok válaszoltak a feltett kérdésekre.

Az Európai Unió Bíróságának egy korábbi tagja, Ninon Colneric is ellenzi a megoldást. Szakvéleményében rámutat arra, hogy

az EU Alapjogi Chartájával és az irányadó bírói gyakorlattal kerülne konfliktusba az a szabályozási megoldás,

amely általánosságban, különbségtétel nélkül engedélyezné a magánszféra tartományába eső tartalmak monitorozását. Még súlyosabb a helyzet, ha a szabályozás az End-to-End, azaz végpontok közötti titkosítást is áttörné.

Colneric emlékeztet arra is, ugyan a gyermekek jogait kiemelt védelemben kell részesíteni, ez a jogvédelem azonban nem írhatja teljesen felül mások jogait és szabadságát.

A probléma valós

Az internet fejlődésével az online gyermekbántalmazások esetszáma is kilőtt. Miközben 1998-ban valamivel több mint 3 ezer ilyen esetet regisztráltak, az előző évtized közepén már 1 millió fölött járt a gyermekbántalmazások esetszáma. 2020-ban pedig már 21.7 millió esetet tártak fel, ennek kapcsán pedig bőven 65 millió felett jár a szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos képi és videós tartalmak száma.

Ezek a globális számok. Ami az Európai Uniót illeti,

2010-ben még 23 ezer körül járt a szexuális természetű gyermekbántalmazások száma, 2020-ra pedig már 1 millió feletti esetszámról beszélhetünk.

A valósághoz hozzátartozik, hogy a világ összes jogsértő tartalmának több mint 60 százalékát tárolják az Európai Unióban található szervereken.

Az EU nem Kína

Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő (Zöldek), egyúttal a német kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) politikusa több politikustársával együtt márciusban szintén nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság tagjaihoz, Margrethe Vestagerhez (versenyjogért felelős biztos), Věra Jourovához (az Európai Bizottság alelnöke), Thierry Bretonhoz (az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa), Didier Reyndershez (az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa), és Ylva Johanssonhoz (az Európai Bizottság belügyi biztosa). 

Ebben a dokumentumban a politikusok leírták, hogy szerintük a jogalkotási tervek az emberek privát üzenetei és fotói ellen intézett támadásnak, hovatovább egy óriási lépésnek tekinthetők a kínai típusú megfigyelőállami modell irányába. Felteszik a kérdést:

vajon a következő lépés az lesz, hogy az Európai Bizottság feljogosítja a postákat arra, hogy kinyissák és elolvassák az emberek levelezéseit?

Rámutattak arra is, hogy a gyermekpornográfia terjesztése nem az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, vagy e-mail-levelezés útján történik, hanem a sötét web fórumain. A vizsgált szolgáltatásokon keresztül ellenben a magántitok, a vállalati titok és akár az állami titok kategóriájába eső információk is hozzáférhetővé válnak.

A politikusok éppen ezért teljes mértékben felelőtlen lépésnek tartják megnyitni a kapukat a külső titkosszolgálatok és hekkerek előtt. 

Trending Now

Bayer Zsolt: mindenkinek kezd elmenni az esze

Az orosz–ukrán konfliktus és annak következményei is szóba kerültek a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásában, melynek vendégei ezúttal Bayer Zsolt író, publicista, Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Réz András filmesztéta, író voltak.

Közzétéve:

48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás/MTVA/Youtube

A hirado.hu szemléje szerint Lánczi Tamás a február 24-én kezdődött háború témájával indította a beszélgetést, és arról kérdezte vendégeit, hogy szerintük 5–10 év múlva hogyan fogunk visszatekinteni az eseményekre.

Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint

egy trendforduló zajlik, valami olyan, ami 2001. szeptember 11-én kezdődött a World Trade Center elleni terrortámadással.

A Szovjetunió összeomlása és 2001 között volt egy kegyelmi állapot, és 9/11 után nem tudtuk, merre fordul a világ.

Fodor Gábor szerint a háborúval is hasonló a helyzet, egy többpólusú világrend alakul ki és alapvetően változik meg a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya és Európa képe is.

Bayer Zsolt író, publicista elmondta, hogy

nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktustól tart, hanem azoktól a folyamatoktól, amelyek azóta zajlanak.

Mindenkinek kezd „elmenni az esze” a balti államok „kardot rántanak”, a volt észt belügyminiszter arról beszél, hogy a NATO elveszi Kalinyigrádot Oroszországtól, és a norvégok nem engedik át a Spitzbergákon élő oroszoknak szánt szállítmányokat. Három hónappal ezelőtt a publicista egyáltalán nem gondolta, hogy ez a helyzet eszkalálódni fog.

Réz András filmesztéta, író is úgy látja, hogy

a világ a feje tetejére állt, és nem tartja kizártnak, hogy ez a háború 10 év múlva is tartani fog, csak „belemosódik a káoszba”.

Ugyan szerinte nem világfordító esemény ez a háború, hiszen 2014 óta tart és a világ hatalmai nem foglalkoztak azzal, hogy ez milyen irányba fog haladni.

Réz András úgy véli, hogy a világot nem érdekelte, mi zajlik Ukrajnában az elmúlt években, a nagyhatalmak pedig pusztán azzal törődtek, hogy a konfliktus nyerteseiként jöjjenek ki az ügyből. A jelenlegi amerikai elnök fia ott volt, tudniuk kellett, hogy mi történik, folyamatos volt a konfliktus, ami átalakult valami mássá, de annak célját nem látja.

Fodor Gábor szerint az ikertornyok leomlása is szimbolikus esemény volt, és ilyen jelentőségű szimbolikus eseményekre van szükség ahhoz, hogy lássuk a terrorizmus létét, ami ugyan korábban is volt, de ekkor vált igazán láthatóvá.

Réz András úgy gondolja, hogy érdekviszonyok vannak ebben az egészben, és kevésbé fontosak az efféle szimbolikus események, az számít, ki a nyertes és ki a vesztes.

Bayer Zsolt szerint is trendforduló van, és

ha tíz év múlva visszanézünk, akkor azt fogjuk látni, hogy újra hidegháború van, a Kelet és a Nyugat ismét szembekerül egymással.

„A kutya is mindig a jólétben vész meg”, szerinte a nyugati világgal most pontosan ez a helyzet. Idáig nem kellett volna eljutni, lehetett volna egy „win-win” helyzet is, de „elcsesztük”.

Borítókép: kivágás a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásából

Tovább olvasom

Trending Now

Ennyit keresnek a legjobban fizetett CEO-k

Ők a kétszáz legjobban fizetett vezetők.

Közzétéve:

Pixabay

Százmillió dollár felett kerestek, és átlagosan 330 millió dollárt vittek haza tavaly az amerikai vezérigazgatók 

– írja a Business Insider az Equilar tanácsadó cég tanulmánya alapján, amely összesítette a kétszáz legjobban fizetett CEO listáját. A rekordösszegek az első tizenkét igazgató juttatásait tükrözik.

A rangsor élén Jeff Green, a The Trade Desk vezetője szerepel, kiugróan magas, 835 millió dolláros jövedelmével. 

A felmérés szerint 2021-ben jobb évük volt a vezérigazgatóknak, mint a pandémia előtt. A vezetői javadalmazás majdnem a teljes fizetés harmadával, 27 százalékkal növekedett: 25,3 millió dollárról 2021-re 32,1 millió dollárra – írja a Világgazdaság.

Női CEO is bejutott a top ötbe, Sue Nabi, a Coty vezérigazgatója az egyetlen, aki felkerült a szűkített listára.

A legjobban fizetett vezérigazgatók

  1. Jeff Green, The Trade Desk (digitális marketing), 835 millió dollár
  2. Zig Serafin, Qualtrics (szoftvercég), 541 milló dollár
  3. Peter M. Kern, Expedia (turizmus), 296 millió dollár
  4. Ariel Emanuel, Endeavour (média), 295 millió dollár
  5. Sue Nabi, Coty (szépségipar), 284 millió dollár
  6. David Zaslav, Warner Bros. Discovery (filmipar), 247 millió dollár
  7. David Baszucki, Roblox (videójáték), 233 millió dollár
  8. Andrew Jassy, Amazon (kereskedelem), 213 millió dollár
  9. G. Mike Mikan, Bright Health Group (egészségbiztosítás), 181 millió dollár
  10. Patrick Gelsinger, Intel (csipgyártás), 178 millió dollár
  11. William McDermott, ServiceNow (szoftvercég), 166 millió dollár
  12. Eric Wu, Opendoor (ingatlan), 112 millió dollár

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

18 hete nem volt telitalálat a Hatoslottón

A Hatoslottó történetének ötödik leghosszabb halmozódási időszaka 1,88 milliárd forintot hozhat egyedüli nyertesének a vasárnapi sorsoláson.

Közzétéve:

Szerencsejáték Zrt.

A játékkedv továbbra sem csökken: a 18. héten 10 százalékkal nőtt az eladott szelvények száma a legutóbbi, február 20-án kihúzott jackpot óta, így már közel 32 millió alapjátékot adtak fel a játékosok.

Összességében ötödik, egy nyertes tekintetében a harmadik legnagyobb nyeremény várja azt a szerencsés játékost, aki most vasárnap egymaga viszi el a Hatoslottó főnyereményét – ismerteti a Szerencsejáték Zrt. közleménye.

A közel 2 milliárdos jackpot láthatóan lázban tartja a játékosokat, hiszen míg a korábbi telitalálatot követő héten átlagosan 2,5 mezőt (alapjátékot) töltöttek ki a szerencsevadászok szelvényenként, a múlt héten ez már átlagosan 3 mezőre bővült – sőt vasárnap közel 3,5 mezőt szelvényenként. További érdekesség, hogy

az elmúlt 18 hét alatt hétszer húzták ki a 32-es, hatszor a 44-es, ötször a 6-os, 28-as, 37-es számot, míg négyszer a 8-ast, 12-est, 21-est, 42-est. Ezzel szemben továbbra sem húzták ki egyszer sem a 20-as, 23-as, 26-os, és 33-as számokat.

A nyertes játékosnak a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kell jelentkeznie a nemzeti lottótársaságnál.

A 100 millió forintot meghaladó nyeremények esetére a társaság külön telefonszámot, úgynevezett nagynyertes-vonalat tart fenn, amely a www.szerencsejatek.hu oldalon és az értékesítőhelyeken is megtalálható. A nyertes játékos telefonon történő jelentkezése során a lottótársaság feddhetetlen munkatársának az elsődleges feladata az, hogy a szelvényen lévő információk alapján meggyőződjön arról, valóban a nyertes van a vonal túloldalán.

Ezután kerülhet sor a személyes találkozásra, melynek keretében leadásra kerül az eredeti szelvény, és megvizsgálják annak érvényességét. Amennyiben a beazonosítás sikeres, a személyes adatok egyeztetését követően megkezdődhet a kifizetési eljárás. A nyertesnek Magyarországon nyitott folyószámlával kell rendelkeznie, mivel a nagy összegű nyeremények kifizetése minden esetben banki átutalással történik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom