Trending Now
Gyerekvédelem brüsszeli módra: betekintést kér az EB a magánbeszélgetéseinkbe
Az Európai Bizottság lehetővé tenné azt, hogy egy uniós szervhez fussanak be a szexuális gyermekbántalmazás szempontjából gyanúsnak vélt magánbeszélgetések. Ehhez az összes beszélgetést figyeltetné.
Közzétette az Európai Bizottság a kötelező „chatkontroll”-mechanizmusára vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első olyan uniós jogszabály-tervezet, amely az emberek magánbeszélgetéseibe való betekintésre jogosítana fel uniós szervezetet. Az Európai Bizottság kötelezné az e-mail-, chat- és üzenetküldő- szolgáltatókat arra, hogy egy teljes mértékben automatizált eljárásrend alkalmazása révén kutassanak a gyanús üzenetek után és továbbítsák ezeket a gyermekpornográfia elleni harcra szakosított uniós intézmény irányába. A platformok ezen felül kötelesek eltávolítani a jogsértő anyagot a felületeikről – írja a Mandineren megjelent cikkében Dobozi Gergely.
Az érintett szolgáltatók különösen a Google, az Apple, a Meta által üzemeltetett WhatsApp és az Instagram.
Ha ezek a szervezetek nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, éves árbevételük akár 6 százalékáig is terjedő bírságra számíthatnak.
A tervek szerint ugyanis rövidesen egy új uniós szerv, a Centre on Child Sexual Abuse (EUCCSA) kezdheti meg a működését, amely a rendszer működtetéséért lesz felelős. Az EUCCSA feladata az lesz különösen, hogy tartsa a kapcsolatot a szolgáltatókkal, tárolja és kezelje és elemezze a megszerzett bizalmas információkat, továbbá, hogy támogatást nyújtson az áldozatok számára.
Az Európai Bizottság előterjesztéseit az Európai Parlament és az Európai Tanács vizsgálja meg; ez a két uniós csúcsszerv hozza meg a végső döntést arról, hogy mely jogszabály mely tartalommal válik érvényessé és alkalmazandóvá.
Súlyos beavatkozás a magánszférába
Az Európai Bizottság javaslatában elismeri, hogy a privát kommunikáció megfigyelése „több szinten is beavatkozást jelent a felhasználók alapjogaiba.” Ezt azonban a Bizottság igyekszik relativizálni: ugyan nem vitatja, hogy a felhasználók közötti privát üzenetváltásba való betekintés valódi alapjog-sértés, a testület szerint, mivel
a közösségi platformok mára mintegy „virtuális közösségi terekké” váltak, ezeken a felületeken a magánélethez való jog érvényesülése csekélyebb.
A tervezet indokolásában az Európai Bizottság azonban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a beavatkozás automatizált technológia alkalmazásával történik, amely nem képes „értelmezni” a privát beszélgetésekben elmondottakat; arra alkalmas csak, hogy az ismert, már azonosított mintázatokat felismerve érzékelje a gyermekbántalmazást.
Egyébként is – rögzíti a Bizottság – ezek a technológiák már most „magas fokú pontossággal” rendelkeznek, jóllehet, az emberi felülvizsgálat és ellenőrzés továbbra is szükséges.
Azt, hogy mi számít jogsértő mintázatnak, és hogy milyen indikátorok szerint lehet ezeket kiszűrni, az uniós szerv döntheti el.
A magánszféra „járulékos veszteség”
A tervezettel szemben már márciusban szót emelt 35 szervezet, ideértve a European Digital Rights (EDRi), az Electronic Frontier Foundation (EFF), továbbá a Committee to Protect Journalists nevű szervezeteket és a német ügyvédi kamarát is. A szervezetek nyílt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz.
A levélben a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek szexuális zaklatásáról és kizsákmányolásáról szóló tartalmak online terjesztése (Child Sexual Abuse Material, CSAM) elleni harc fontos.
Óva intik azonban az Európai Bizottságot attól, hogy ebben a küzdelemben az emberek magánbeszélgetéseit „járulékos veszteségnek” tekintse a jogalkotás során.
A 35 szervezet együttesen követeli az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatából szedje ki a tömeges megfigyelésre lehetőséget adó passzusokat. Leszögezik továbbá, hogy a személyes kommunikáció monitorozása csak abban az esetben megfelelő, ha az érintett személye eleve gyanúba keveredett.
Nem ilyen gyermekvédelmi törvényt akar Európa
Az uniós polgárok 72 százaléka ellenzi az Európai Unió terveit.
A YouGov tavaly áprilisban tette közzé közvélemény-kutatását, amelyet a kutató 10 uniós tagállamból 10.265 állampolgár részvételével végzett el. A kutatásban holland, lengyel, német, olasz, francia, osztrák, cseh, spanyol, svéd és ír állampolgárok válaszoltak a feltett kérdésekre.
Az Európai Unió Bíróságának egy korábbi tagja, Ninon Colneric is ellenzi a megoldást. Szakvéleményében rámutat arra, hogy
az EU Alapjogi Chartájával és az irányadó bírói gyakorlattal kerülne konfliktusba az a szabályozási megoldás,
amely általánosságban, különbségtétel nélkül engedélyezné a magánszféra tartományába eső tartalmak monitorozását. Még súlyosabb a helyzet, ha a szabályozás az End-to-End, azaz végpontok közötti titkosítást is áttörné.
Colneric emlékeztet arra is, ugyan a gyermekek jogait kiemelt védelemben kell részesíteni, ez a jogvédelem azonban nem írhatja teljesen felül mások jogait és szabadságát.
A probléma valós
Az internet fejlődésével az online gyermekbántalmazások esetszáma is kilőtt. Miközben 1998-ban valamivel több mint 3 ezer ilyen esetet regisztráltak, az előző évtized közepén már 1 millió fölött járt a gyermekbántalmazások esetszáma. 2020-ban pedig már 21.7 millió esetet tártak fel, ennek kapcsán pedig bőven 65 millió felett jár a szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos képi és videós tartalmak száma.
Ezek a globális számok. Ami az Európai Uniót illeti,
2010-ben még 23 ezer körül járt a szexuális természetű gyermekbántalmazások száma, 2020-ra pedig már 1 millió feletti esetszámról beszélhetünk.
A valósághoz hozzátartozik, hogy a világ összes jogsértő tartalmának több mint 60 százalékát tárolják az Európai Unióban található szervereken.
Az EU nem Kína
Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő (Zöldek), egyúttal a német kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) politikusa több politikustársával együtt márciusban szintén nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság tagjaihoz, Margrethe Vestagerhez (versenyjogért felelős biztos), Věra Jourovához (az Európai Bizottság alelnöke), Thierry Bretonhoz (az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa), Didier Reyndershez (az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa), és Ylva Johanssonhoz (az Európai Bizottság belügyi biztosa).
Ebben a dokumentumban a politikusok leírták, hogy szerintük a jogalkotási tervek az emberek privát üzenetei és fotói ellen intézett támadásnak, hovatovább egy óriási lépésnek tekinthetők a kínai típusú megfigyelőállami modell irányába. Felteszik a kérdést:
vajon a következő lépés az lesz, hogy az Európai Bizottság feljogosítja a postákat arra, hogy kinyissák és elolvassák az emberek levelezéseit?
Rámutattak arra is, hogy a gyermekpornográfia terjesztése nem az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, vagy e-mail-levelezés útján történik, hanem a sötét web fórumain. A vizsgált szolgáltatásokon keresztül ellenben a magántitok, a vállalati titok és akár az állami titok kategóriájába eső információk is hozzáférhetővé válnak.
A politikusok éppen ezért teljes mértékben felelőtlen lépésnek tartják megnyitni a kapukat a külső titkosszolgálatok és hekkerek előtt.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.