Kövess minket!

Trending Now

Berlin hadat üzent a Facebooknak

Példát akarnak mutatni, ezért a kormányzati szervek az év végéig törlik hivatalos oldalaikat a közösségi platformról.

Pixabay

Elvesztette Berlin a türelmét a Facebookkal szemben, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos nemrég levelet írt minden kormányzati szervnek, amelyben arra kérte a hivatalvezetőket, hogy az év végéig töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról. A Tech Crunch nevű amerikai szakportál ezzel kapcsolatban megjegyezte: noha a Kelber irányítása alá tartozó nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóságnak (BfDi) nincs hivatalos Facebook-profilja, rengeteg más szövetségi testület, például a német egészségügyi minisztérium is üzemeltet ilyen oldalakat az állampolgárokkal való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében – ismerteti a Magyar Nemzet.

Az egészségügyi minisztérium számára ráadásul különösen fontosnak bizonyult ez a felület a koronavírus-világjárvány alatt; a tárcának jelenleg több mint 760 ezer követője van, azonban úgy tűnik, hogy a Kelber „határozottan javasolt” iránymutatása alapján 2022 januárjától a német kormányzati oldalaknak egy másik csatornát kell találniuk az állampolgárok informálására.

Erre egyébként maga az adatvédelmi biztos is kitért indoklásában, elismerve azt a tényt, hogy a Facebook jelentősen megkönnyíti az állampolgárokkal való kommunikációt – éppen ezért vártak egészen június végéig a súlyos döntés meghozatalával. Kelber mindazonáltal azzal érvelt, hogy

a német szövetségi kormánynak „példát kell mutatnia” az emberek számára, az adatvédelmi törvényeket ugyanis senki, még a legnagyobb közösségi hálózatok mögött álló szilícium-völgyi óriásvállalatok sem kerülhetik meg.

A Facebook azonban nem hajlandó információt megosztani arra vonatkozóan, hogy milyen típusú adatgyűjtést folytat az oldalkezelő felületén. Az adatvédelmi szabályok a magányszemélyek, kormányzati szervek és vállalatok által létrehozott Facebook-oldalakra is vonatkoznak, ez viszont azzal is jár, hogy az üzemeltetők jelenleg nem tudják betartani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) átláthatóságra vonatkozó passzusait.

Így például nem képesek a rendeletben elvárt módon tájékoztatni a Facebook-profilok követőit arról, hogy mi történik az általuk megosztott adatokkal.

A Facebook európai székhelye egyébként – a Google-hez, a Twitterhez és az Apple-hez hasonlóan – Írországban van, a GDPR értelmében tehát a vállalat az ír adatvédelmi hatóság felügyelete alá tartozik. Csakhogy a 27 tagú Európai Unióban több nemzeti adatvédelmi hatóság is régóta panaszkodik Dublinra, mondván: túl sokáig tart, amíg döntés születik a hozzá rendelt problémás ügyekben. Dublin viszont azzal védekezik, hogy a kialakult helyzet óriási terhet ró az ír hatóságokra, hiszen a Facebookhoz tartozó Instagram és a WhatsApp ügyeit, valamint a Twitter, az Apple, a Verizon Media, a microsoftos LinkedIn, sőt még az amerikai Quantcast hirdetési szolgáltató problémás eseteit is nekik kell kezelniük, ennyi munkát pedig képtelenség a jelenleginél gyorsabb ütemben végezni,

az pedig végképp lehetetlen, hogy egyetlen tagállamként magára vállalja a teljes Európai Unió közel 450 millió lakosának, illetve fogyasztójának a védelmét.

A Facebook az oldalakon gyűjtött adatokat egyébként a célzott hirdetésekhez használja fel, a német kormány kezdeményezése ezért már rövid távon is hátrányosan érintheti a techóriás reklámtevékenységét, mivel az oldalak törlésével a gyűjtött információ minősége is romlik. Főleg ha később esetleg maga az Európai Unió is úgy dönt, hogy eltávolítja több száz hivatalos, az állampolgárokkal való kommunikációt elősegítő Facebook-fiókját, a szilícium-völgyi techóriásnak komoly profitkieséssel kellene számolnia az európai piacon.

Így tehát a Facebook vagy változtat üzletpolitikáján, vagy kockáztatja, hogy a német kormány kezdeményezését a többi európai ország is átveheti.

A BfDi honlapján egy kapcsolódó blogbejegyzés is azt a reményt rejti magában, hogy a Facebook megfelelési vákuumában az „adatvédelemnek megfelelő közösségi hálózatok” alakulhatnak ki. „Versenyképes lehetőség nyílhat meg tehát olyan alternatív platformok számára, amelyek a felhasználók jogainak tiszteletben tartása alapján kívánják értékesíteni szolgáltatásaikat” – írta a Tech Crunch.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom