Kövess minket!

Trending Now

Bemutatták Schmidt Mária Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyvét

Magyarország számára a minél gyorsabb béke a megoldás az ukrajnai helyzet okozta nehézségekre – mondta Schmidt Mária történész a kötet csütörtöki budapesti bemutatóján.

Borítókép: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (k) a könyvbemutatón, mellette Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója (b) és G. Fodor Gábor politológus (j), a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: Oroszország nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút, az Egyesült Államok pedig nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna elveszítse ezt a háborút.

Az elején vagyunk valaminek, ami eszkalálódhat, és az egész világra kiterjedő lehet

– tette hozzá.

Schmidt Mária azt mondta: “a dolgokat Washingtonban döntik el”, és ezt az egész világnak tudomásul kell vennie.

Az előző amerikai elnök, Donald Trump politikája az volt, hogy a fő ellenség Kína, nem szabad más frontokat nyitni, nem szabad az energiákat a “demokráciaexportra fecsérelni”. Ez érvényes most is, csak először Oroszországgal – és ezen keresztül Európával – számol le az Egyesült Államok, aztán következhet Kína – fogalmazott a történész.

Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója (b) és Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (j), a Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyv szerzője
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

“Amerika nem jobb, hanem gyengébb Oroszországot szeretne” – fűzte hozzá Schmidt Mária.

Kifejtette: a cél az orosz energia feletti ellenőrzés megszerzése, Kínától elzárása. Az orosz energiát nem fogják beengedni Európába, csak ha az Egyesült Államok rendelkezik felette. A németek “belehalnak ebbe”, de mégsem mernek változtatni – közölte a szerző.

A történész azt hangsúlyozta, hogy az európai vezető réteg nem alkalmas feladatai ellátására, ezt jelzi, hogy előkészítetlenül vágott bele az Oroszország elleni szankciós politikába. Putyin felült a provokációknak és egy felelőtlen háborút indított Ukrajna ellen, s ebben a helyzetben nemhogy Magyarországnak, de Európának sem osztottak lapot

– jegyezte meg.

“Mi az amerikai birodalom perifériáján vagyunk” – mondta Schmidt Mária, hozzátéve: Magyarország a NATO és az EU tagja, számára nincs másik oldal. “Kis ország vagyunk”, valami más megoldást kell keresni az orosz gáz helyett – hangoztatta.

Kiemelte: Magyarország számára a minél gyorsabb béke lehet a megoldás. “Nekünk a kultúrára kell összpontosítani, a kultúra megtartóerő” – közölte Schmidt Mária.

A kötetet a XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozatában jelentette meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója a Terror Háza Múzeumban tartott bemutatón arról beszélt, hogy a könyvnek három rétege van: az orosz-ukrán háború; az Ukrajna területén folyó “proxiháború, melyet az Egyesült Államok és Oroszország vív”; valamint az energiáért folyó háború. A magyar politika lényege a békepártiság és az energiabiztonság – mondta Békés Márton.

Schmidt Mária Látlelet az orosz-ukrán háborúról című kötetét a XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozatában jelentette meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom