Kövess minket!

Trending Now

Bejelentették az Európai Újságírás COVID-19 Támogatási Alap létrejöttét

A Facebook Újságírói Program és az Európai Újságíró Központ pénzügyi alapot hoz létre a helyi sajtó támogatására a koronavírus válság idején.

A sajtó munkatársai rendkívüli körülmények között dolgoznak, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket a COVID-19 járvány idején. Mivel az emberek a helyi újságírókhoz fordulnak, hogy fontos információkat kapjanak arról, hogyan lehet megvédeni barátaikat, családjukat és közösségeiket, ezeket az újságírókat különösen súlyosan érinti a jelenlegi gazdasági válság. A Facebook Újságírói Program (FJP) és az Európai Újságíró Központ (EJC), egy nonprofit szervezet, amely Európa-szerte számtalan kiadóval működik együtt, ma bejelentik az Európai Újságírás COVID-19 Támogatási Alapot, hogy segítsenek az európai újságíróknak a fontos történetek megírásában, amikor mindannyiunknak a legnagyobb szüksége van rájuk.

Az EJC-nek eljuttatott 3 millió dolláros gyorssegéllyel a Facebook a leginkább rászoruló, kis-, és közepes méretű médiumok és újságírók munkáját támogatja a járvány által legfőképp sújtott európai országokban annak érdekében, hogy segítse működésüket és a koronavírussal kapcsolatos tudósításaik fennmaradását a helyi közösségek számára.

Az EJC meghatározott kritériumok alapján dönt arról, hogy ki kap finanszírozást és a Facebooktól függetlenül kezeli a támogatásokat, tehát egy támogatás megítélése nem függ attól, hogy egy hírmédium milyen mértékben használja a Facebook eszközeit és termékeit. A támogatás felhasználható olyan kezdeményezésekre, mint például egy dedikált koronavírus-hírlevél elindítása, fizetések emelése, több szabadúszó újságíró felvétele vagy közösségi csoportok, helyi szintű adatjelentések, online események és egyéb, hasonló kezdeményezések létrehozása – írják.

“A helyi hírszervezetek Európa-szerte a túlélésért küzdenek” – mondta Adam Thomas, az Európai Újságírói Központ igazgatója. “A világjárvány kereskedelmi hatásai mélyen érintik az újságírókat is, akik mininális forrásokkal kénytelenek végezni létfontosságú munkájukat. Azonnali támogatás nélkül a helyi és közösségi sajtó nem lesz képes tájékoztatni az embereket és felvenni a harcot az álhírek ellen. Az Európai Újságíró COVID-19 Támogatási Alap célja az újságírók védelme, akik a válság idején szorosan együttműködnek a közösségükkel.”

Trending Now

Muszlim hátterű újságírónő akadt ki a burkini-rendeleten

Soros György alapítványa finanszírozza azokat a grenoble-i „civil” köröket, melyek most a város szélsőbalos polgármestere támogatásával elérték, hogy a burkini engedélyezett legyen a dél-francia nagyváros nyilvános fürdőhelyein. A muszlim hátterű Zineb El Rhazoui a Le Figaro című lapnak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki a militáns iszlamizmus újabb előretörése miatt. Az újságírónő és emberjogi harcos súlyos, sokak által tabuként kezelt közegészségügyi és higiéniai kockázatokat is fölvetett a vele készült beszélgetésben.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Ez a nap szörnyű visszalépést jelent a francia nők, különösen a muszlimok számára, akiknek jogai egyre inkább arra korlátozódnak, hogy alávessék magukat a parancsnak, mely testük teljes eltakarását írja elő” 

– így kommentálta Zineb El Rhazoui, a Charlie Hebdo volt újságírónője a Le Figaro című konzervatív lap csütörtöki számában azt a döntést, hogy a grenoble-i városi tanács engedélyezte a burkinit a nyilvános uszodákban.

Tüntettek a burkini ellen

A burkini olyan női fürdőruha, amelyet kifejezetten a hithű muzulmán női viselet előírásainak megfelelően terveztek: teljesen elfedi a testet, még a hajat is. Egy

felső testet burkoló, zárt, blúzszerű ruhadarabból, bokáig érő hosszúnadrágból és kapucniból áll. Éric Piolle, Grenoble zöldpárti, szélsőbaloldali megnyilvánulásairól (harcot hirdetett a bűnözőket leleplező utcai kamerák ellen, agresszív propagandát folytat „a bankokkal” szemben) hírhedt polgármestere volt az élharcosa ennek a döntésnek

– a tanács egyébként egyben azt is engedélyezte, hogy a nők felsőrész nélkül úszhassanak, épp úgy, mint a férfiak.

Míg a tetőtől talpig fedő, s e ruházatot újabb fátylakkal is kiegészítő burkini engedélyezett, a shortban való úszás, fürdőzés, ahogy eddig, „higiéniai okokból” továbbra is tilos lesz Grenoble-ban; a férfiak csak fürdőnadrágban vagy fürdőboxerben használhatják az uszodák, strandok medencéit. A burkini engedélyezése élénk tiltakozást váltott ki a helyi konzervatív polgárság körében. A jobboldal szimpatizánsai a döntés ellen tüntetést tartottak a városháza előtt, Piolle „politikai iszlamizmusa” és a teret hódító, erőszakos iszlám ideológia ellen tiltakozva.

Iszlamista ízlésű fürdőruha

Zineb El Rhazoui marokkói származású újságírónő – aki úgy élte túl a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt 2015-ös mészárlást, hogy éppen Marokkóban tartózkodott –, férjével együtt évek óta az iszlám szélsőségesek halálos fenyegetései között él, és az iszlám fundamentalizmus terjeszkledése elleni kiállása miatt fejére valóságos „fatvát” mondtak. Marokkóban több mint egy évtizede nem publikálhat, korábbi, szabadabb hangvételű lapját ugyanis betiltották.

Az Alternatív Mozgalom az Egyéni Szabadságokért társalapítója a lap kérdésére válaszolva emlékeztetett: „Franciaországban működnek olyan magán sportklubok, melyek csak férfiak vagy csak nők számára vannak fenntartva”.

Így tehát, jelentette ki a Le Figaro kérdéseire válaszolva, szerinte

„a grenoble-i kezdeményezés mögött álló iszlamista militánsok szándéka soha nem az volt, hogy a fátyolt hordó nők úszhassanak, hanem az, hogy erőltessék a muszlim nők vizuális megjelölését minden olyan térben, amely még megmaradt (szabadnak)”.

„Megértem néhány nő személyes vágyát, hogy vagy elfátyolozva, vagy kizárólag nőkkel együtt fürödjön, de egy olyan demokráciában, mint Franciaország, az ilyen igények a magánszektorban találhatnak teret, és semmiképpen sem az önkormányzati helyeken, azaz mindenki által finanszírozott és mindenki számára nyitott helyszíneken” 

– fejtette ki Rhazoui, aki szerint a burkini, ami szó szerint „fürdőző burkát” jelent, nem a fürdőzéshez megfelelő ruhadarab, hanem inkább a muszlim fundamentalistáknak a női test eltakarására irányuló rögeszméje.

Használt alsóneműt, mosdatlan testet rejthet

A polgárjogi aktivistaként is ismert újságírónő szerint a zöldek polgármestere által keresztülvert határozat a higiéniai és kényelmi előírások visszafejlődését is jelenti a nyilvános sportlétesítményekben.

Amellett, hogy a több textil az úszómedencében több kémiai reakciót vált ki a klórral, és ezért több kellemetlenséget okoz minden fürdőző számára szerinte

még súlyosabb, hogy a legalapvetőbb higiéniai intézkedések is háttérbe szorulnak.

„Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ezek a teljesen fedett fürdőzők nem viselnek-e menstruációs, szennyezett ruhadarabot vagy egyszerűen csak az előző napi alsóneműjüket a burkini alatt? És mi a helyzet azzal a kötelezettséggel, hogy zuhanyozni kell, mielőtt a közös medencébe merülünk?” 

– sorolta a hirado.hu szerint az iszlamistákat feltétel nélkül támogató szélsőbaloldal által uralt sajtóban tabuként kezelt, ám igen súlyos kérdéseket.

Tovább olvasom

Trending Now

Elítéli a médiaszövetség a Jelen hetilap Kövér Lászlót gyalázó cikkét

Nem hagyta szó nélkül a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a balliberális hetilap Kövér, a baromarcú címmel közzétett vezércikkét.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László házelnök megválasztása után esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„A szabad vélemény nem lehet egyenlő az emberi méltóságot sértő, gyűlölettől fűtött öncélú sértegetéssel” – figyelmeztet csütörtökön kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), amelyben a Jelen hetilap Kövér László házelnököt becsmérlő írására reagált.

Mint ismert, Tóth Ákos, a balliberális orgánum főmunkatársa a lap egy minapi vezércikkében Kövér, a baromarcú címmel a házelnök sértegetésének lehetséges módozatain elmélkedett. Ugyanakkor a sajtótermék online kiadásában már jóval óvatosabban fogalmaznak, ott Kövér László, minek nevezzelek? az írás címe, mintha maguk is érezték volna, hogy túllőttek a célon – hívta fel a figyelmet az esetre a Magyar Nemzet.

Az MNMSZ kommünikéjében úgy fogalmaz, növekvő aggodalommal figyelik a baloldali médiumokban egyre inkább elharapózó gyűlölködő megnyilvánulásokat. 

“Meggyőződésünk, hogy az újságíró társadalomnak a tájékoztatás mellett a példamutatás is a feladata kell, hogy legyen, ezért az otromba, trágár kifejezéseknek, az öncélú, gyűlölettől fűtött sértegetésnek nincs helye a magyar sajtóban”

– írja az újságírószervezet.

A Népszavában lehozott botrányos karikatúrák után ezúttal egy Jelen elnevezésű lapban szabadult el a véleménynyilvánításnak álcázott oktalan gyűlölet. A szerző, Tóth Ákos az írásban arról elmélkedik, hogy milyen durva sértésekkel lehetne illetnie a baloldalnak a magyar Országgyűlés elnökét” – teszik hozzá.

A közlemény hangsúlyozza, hogy 

az MNMSZ mindig is kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága, az újságírói műhelyek zavartalan munkájának biztosítása mellett,

és felemelte szavát, amikor baloldali politikusok hivatásukat gyakorló újságírókat fenyegettek meg, de nem hallgattak akkor sem, amikor baloldali médiumokat ért terheléses támadás a világhálón keresztül.

“De most felháborodásunknak adunk hangot, és arra szólítunk fel minden jóérzésű kollégát, hogy szabjunk gátat az oktalan gyűlöletnek és a nemtelen sértegetéseknek”

– írják.

„Hisszük, hogy névtelen firkászokat nem a minősíthetetlen stílus emel a nagy újságírók sorába. Hisszük, hogy a szebb napokat megélt közös szakmánk eszköztárába nem férhet bele az otrombaság és a gyűlölködés. Az emberi méltóság tiszteletének kultúrája megőrzésre szorul, és szövetségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a közönséget megvédje a romboló médiatartalmakkal szemben” – húzzák alá.

“Kérünk minden kollégát, hogy segítsen megállítani ezt a visszataszító folyamatot, és határolódjon el minden hasonló megnyilvánulástól”

– zárja közleményét az MNMSZ.

Tovább olvasom

Trending Now

Egy felmérés szerint Joe Biden Twitter-követőinek fele álprofil

Elon Musk úgy véli, amíg a Twitter nem veszi fel a harcot az álkövetőkkel, addig nincs üzlet.

Közzétéve:

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében 2022. április 28-án, fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

Meglepő adatokról számolt be a SparkToro, ami újabb frontvonalat nyithat Elon Musk és a Twitter között – számolt be róla a Mandiner. A szoftvercég nemrég közölt felmérése szerint Joe Biden 22,2 millió Twitter-követőjének közel fele nem valós személy. A felmérés megvizsgálta az amerikai elnök Twitter-táborát, és arra a következtetésre jutott, hogy

az elnök követőinek 49,3 százaléka „álkövető”.

A technológiai cég meghatározása szerint ezen fiókok mögött olyan felhasználók állnak, akik a Twitteren keresztül nem érhetőek el, illetve megosztott tweetjeik nincsenek. Ennek több oka is lehet, köztük az, hogy valójában nem egy személy, hanem automatizált programok – úgynevezett „botok” – kezelik a fiókokat, vagy esetleg teljesen inaktív felhasználók milliói követik az elnököt. 

Elon Musk, aki célként tűzte ki a Twitter megvásárlását, korábban pont az álfelhasználók növekvő számára figyelmeztetett és javaslatot tett azon fiokók törlésére, melyek mögött nincsenek valódi felhasználók.

A Tesla-vezér szerint ma a Twitter-profilok 20 százaléka ilyen álfiók,

és arra tett ígéretet, hogy amíg ezt a kérdést nem sikerül tisztázni, addig nem vásárolja meg a közösségi médiumot.

A Twitter jelenlegi vezetője, Parag Agrawal Musk felvetésére azzal vágott vissza, hogy a technológiai cég minden nap félmillió fiókot töröl és több millió felhasználó profilját zárolják pont azért, mert gyaníthatóan megtévesztésre használt álfiókok.

Az álfiókok kérdése egyébként valós probléma, ezt bizonyítja az is, hogy

a SparkToro Elon Musk Twitter-fiokját is megvizsgálta,

és az amerikai elnök profiljához képest jóval több álfiókot találtak. Az amerikai cégvezető 93,3 milliós táborának 70 százaléka tekinthető álkövetőnek.

A szólásszabadság platformja lehetne

Ahogy arról korábban a Precedens is beszámolt, a Tesla és a SpaceX milliárdos tulajdonosa szerint az Egyesült Államokban – a Facebook mellett – vezető szerepet betöltő közösségi médium „nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket a szólásszabadság platformjaként”. Musk magát amolyan „abszolutista véleményszabadság-pártinak” titulálva rögzítette, hogy szerinte a közösségimédia-platformnak vissza kellene térnie a gyökereihez, és egy „véleményszabadságra épülő párt véleményszabadságra szakosodott szervezetként” kellene ismét működnie.

Tovább olvasom