Kövess minket!

Trending Now

Bagdy Emőke kapta az idei Duna-díjat

A Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön a közkedvelt klinikai szakpszichológusnak.

Borítókép: A Duna-díjjal kitüntetett Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa a budai rendelőjében 2021. november 17-én, fotó: MTI/Cseke Csilla

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy “nemzeti közösségünk élő valóság”, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Az elismerés évről évre megerősíti “a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket” – tette hozzá. Úgy fogalmazott:

Bagdy Emőke “szelíd lélekvédő” egy “vad, lélekromboló korban”.

Szavai szerint a “lélekrombolás” tudatos hatalmi törekvés eredménye. Eszköz arra, hogy világuralomra hajtó érdekcsoportok képviselői megtörjék embertársaik akaratát, befolyásolják gondolataikat, irányítsák cselekedeteiket azért, hogy alávethessék őket a saját politikai és pénzügyi hasznuk szempontjának – mondta Kövér László.

Úgy vélekedett,

az emberi akarat megtörése minden nem demokratikus hatalmi gépezet célja. Míg a történelemben korábban főként fizikai erőszakot alkalmaztak az akarat megtörésére, a második világháború után a nyugati világban változott a módszer: már a tudatot befolyásolják

– hangoztatta.

A 20. századi történelem azonban bebizonyította: ha egy közösség túléli az erőszakot, akkor erőt gyűjthet, és a megfelelő időben kiszabadíthatja magát – mondta a házelnök.

Napjainkra a nyugati világban “korszakhatárra érkeztünk”. A test megtörése, a tudat befolyásolása után a nem demokratikus hatalmi törekvések új eszköze a “lélek megtörése” lett. Az “elidegenítés általi lélekrombolás” és “lélekrablás”, az értéktudat teljes felszámolása. Megpróbálják elidegeníteni a nyugati embert önmagától, hogy a végén már azt se tudja, fiú-e vagy lány – mondta.

A “lélekrombolók” célja, hogy kiszolgáltatottakká tegyék az embereket, ami ellen csak hasonlóan tudatos védekezés vezethet eredményre: olyan, amilyet Bagdy Emőke képvisel évtizedek óta a magyar pszichológiában

– jelentette ki.

Kövér László gyógyítónak és építőnek nevezte a díjazottat. Megemlítette, Bagdy Emőke egyetemi tanárként négy szak indításában játszott kulcsszerepet. A kitüntetett szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita – sorolta.

Bagdy Emőke bátor közéleti harcos, de mint minden igazi katona, nem valakik ellen viaskodik, hanem valakikért. Küzd a lelki betegségekkel élőkért, a széthulló családokért, a szenvedélybetegekért. Ma már azonban ez nem elég, így más harcokat is vállalnia kellett, például a “lélekrablók” ellen – hangoztatta a házelnök.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa átveszi a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított, idén tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől az MTVA Sára Sándor vetítő- és koncerttermében 2021. december 2-án, fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint mondta, a világ ott tart, hogy nyugaton már bátorság kell annak kimondásához, hogy a pedofília kóros és káros. Bagdy Emőke szerint azonban elítélendő és megakadályozandó az a rendellenes szexuális aktivitás, amely a vétlen gyermekeket teszi ki maradandó sérüléseknek. A díjazott kijelentette azt is: a pszichoszexuális nevelés jogát vissza kell adni a szülőknek – mutatott rá Kövér László.

Dobos Menyhért felidézte: a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak – fűzte hozzá, jelezve, az összekötőkapocs, amit őrizni kell, “kultúránk, hitünk, hagyományaink és édes anyanyelvünk”.

A 2012-ben alapított Duna-díjat olyan személyek és szervezetek kapják, akik és amelyek sokat tettek a magyarság megmaradásáért

– mondta Dobos Menyhért, hangsúlyozva azt is: Bagdy Emőke a közmédia állandó szereplője.

Bagdy Emőke úgy fogalmazott, egész munkás élete értelmét látja az elismerésben. Közölte: egyszerre tartja magát pszichológusnak és tanárnak. Mindig hite és meggyőződése szerint cselekszik, beszél – tette hozzá. Kiemelte, hogy

a legfontosabbnak ma az identitás védelmét gondolja, mivel tévhitek “úszkálnak a levegőben”, “lassan az embertelenítés irányába ható vélekedésekkel találkozunk”.

A kitüntetett arról is beszélt, hogy az életét szolgálatnak tekinti.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a Duna Televízió huszadik születésnapján alapított Duna-díjat azok nyerhetik el, akik példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért.

Bagdy Emőke életének minden pillanatát olyan alapvető értékek határozzák meg, mint az emberség, a kedvesség, a segíteni vágyás. A szakember igyekszik jobbá tenni a világot – emelték ki. Nemcsak szakpszichológus, író, egyetemi tanár, pszichoterapeuta, hanem környezete megfogalmazásában mester és barát is.

Bagdy Emőke az utóbbi évtizedekben ezernél több tudományos előadást tartott, szakkönyvei mellett tankönyvjegyzeteket, tanulmányokat írt, könyveket szerkesztett. Megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, sok médiaszereplés kötődik a nevéhez

– olvasható a sajtóanyagban.

A Duna-díjat az 1992-ben indult Duna Televízió szellemiségében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, 2018-ban a Rákóczi Szövetség, 2019-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, tavaly pedig a Kormorán együttes volt a díjazott.

Az idei elismeréssel járó vázát a Hollóházi Porcelánmanufaktúrában, Magyarország tíz legrégebbi cégének egyikében készítették hetekig, kézzel – hangzott el az ünnepségen.

Trending Now

A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé

Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító működésre van szükség a zenei streamingpiacon – állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESAC által megrendelt európai tanulmány.

Közzétéve:

A több mint egymillió alkotót képviselő GESAC megbízásából a Legrand Network által készített, szerdán közzétett tanulmány átfogó jellegű, különösen nagy hangsúlyt helyez a szerzők, alkotók igényeire, elvárásaira – szerepel az Artisjus magyar nyelvű összefoglalójában.

Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot.

Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kompenzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára.

A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol.

“A dalszerző a zeneipari értéklánc első szereplője, mégis sokszor az utolsó helyre kerül, amikor a bevételek megosztására kerül a sor. Olyan streaming-ökoszisztémát kell létrehozni, amelyben a szerzők is megtalálják a számításukat”

– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatóját a közlemény.

A GESAC elnöke, Gernot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz.

A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg.

Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés.

A GESAC szerint elfogadhatatlan, hogy a platformok az előfizetési díjak hozzávetőleg 30 százalékát megtartják, 55 százalék jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak), 15 százalék pedig a szerzői jog tulajdonosainak.

A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul – áll a dokumentumban – az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek átláthatatlanul működnek.

A többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie, javítani kell az alkotók elismerését, növelni a javadalmazásuk mértékét és fejleszteni a művek beazonosítását – szögezi le a tanulmány.

Tovább olvasom

Trending Now

Elon Musk a leggazdagabb amerikai a Forbes listáján

Elon Musk, a Tesla Inc. alapítója és vezetője áll a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. Musk nettó vagyona egy év alatt több mint 60 milliárd dollárral 251 milliárd dollárra nőtt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

A második helyre csúszott vissza a tavalyi listavezető Jeff Bezos, az Amazon.com online kereskedő cég vezetője 151 milliárd dollárral. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére Bill Gates állhatott fel 106 milliárd dolláros vagyonnal.

Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója a negyedik helyet szerezte meg (101 milliárd dollár), az ötödik pedig Warren Buffett befektető (97 milliárd dollár).

A tíz leggazdagabb amerikai között volt még a Google alapítója, Larry Page (93 milliárd dollár) és Sergey Brin (89 milliárd dollár), a Microsoft ex-vezérigazgatója, Steve Ballmer (83 milliárd dollár), Michael Bloomberg volt New York-i polgármester (76,8 milliárd dollár) és a Walmart kiskereskedelmi cég vezetője, Walmart Jim Walton (57,9 milliárd dollár).

Hosszú idő után először nem került be a tízes listába a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg, aki a 11. helyet szerezte meg 57,7 milliárd dollárral.

Donald Trump 3,2 milliárd dolláros vagyonával a 343. helyre került, miután egy év kihagyás után visszatért a listára.

A Forbes számításai szerint a leggazdagabb 400 amerikai együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest, leginkább a technológiai szektort képviselő milliárdosok lettek “szegényebbek”, vagyonuk 315 milliárd dollárral csökkent.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án

Tovább olvasom

Trending Now

Deutsche Telekom a magyar munkavállalóknak: „A férfiak is menstruálhatnak”

Nemrég kapták kézhez a Deutsche Telekom magyarországi alkalmazottai a vállalat transznemű kézikönyvét, amely a genderideológia teljes eszköztárát beveti, és még az épület kialakításában is ajánlja megjeleníteni a gendersokszínűséget.

Közzétéve:

Borítókép: A transzgender kézikönyv angol nyelvű változatának borítója, forrás: Mandiner.hu

Transznemű „kézikönyvet” adott ki a Deutsche Telekom „Rethink Diversity Squad”-ja, amelyet megkaptak a cég magyarországi leányvállalatának munkatársai is – értesült a Mandiner. A kiadvány célja az, hogy minden munkavállaló „a legjobb autentikus énjét” élhesse meg munka közben. Hozzáteszik, „ez a dokumentum élő dokumentum, amely folyamatosan fejlődik”.

A kötet szerint – amely a genderideológia legtöbb értelmetlen és tudománytalan állítását tartalmazza – a világ népességének csak a 80 százaléka heteroszexuális (ami egy fogalmi manipuláció következménye), 19 százaléka homoszexuális és 1 százaléka transznemű. Ezek az LMBTQ-arányszámok azonban erősen túlzóak – mutat rá a Mandiner cikke –, hiszen valójában minden LMBTQ-irányultságú együtt Amerikában is csak az 5,6 százalékát teszi ki a társadalomnak, a transzneműek pedig jóval kevesebben vannak 1 százaléknál.

A kiadvány szerint az ember nemét (a biológiai nemét) „születéskor ráosztják” („sex assigned at birth”), és „a nem nem bináris, sem férfi, sem nő, de a legtöbb kultúrában a születési anyakönyvi kivonaton bináris címke van feltüntetve”. A „genderidentitás” pedig „úgy írható le, mint az agy neme. Nem választott és nem bináris (van egy teljes spektrum)”.  

Mindezzel szemben a tudományos igazság az, hogy a biológiai szex bináris, a születési rendellenességgel világra jött interszexek pedig nem alkotnak valamiféle külön nemet. Az ember nemét születéskor nem ráosztják, hanem megállapítják, a „genderidentitás” – ami alatt itt elsősorban transzneműséget értenek – nem az agy neme, a tudomány nem bizonyította, hogy lenne bármilyen biológiai oka (ahogy a homoszexualitásnak sincs).

A kötet az „ismeretterjesztő” rész után arra fókuszál, miként lehet „támogatóan” viszonyulni a transznemű kollégákhoz, és hogy „miként válhatunk szövetségessé”. Ez akkor is lehetséges a kötet szerint, ha nincs is transznemű kollégánk. Egyik módja pedig az, hogy „megkérdőjelezzük” a „transzellenes megjegyzéseket és vicceket”. Emellett számos tanács közt az is szerepel, hogy „ne akard megtippelni valaki nemét a hangja alapján”, és hogy mindenkit a maga választott névmása szerint szólítsunk. A szöveg egyébként angol, az angol és a magyar közti különbségek, például az, hogy a magyarban nincsenek nemei a névmásoknak és más szavaknak sem, reflektálatlanul maradnak.

Arra is megkérik a munkavállalókat, hogy leveleikben aláírásuk mellett tüntessék fel, milyen névmást preferálnak.

És persze azt is, hogy ne szólítsanak egy transznemű embert a régi nevén („deadname”, azaz „halott nevén”). Mindezek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a munkavállalók szenteljenek figyelmet a cég LMBTQ-csoportjainak („staff pride groups”) és az ilyen rendezvényeknek, és bátorítanak az LMBTQ-matricák és egyebek használatára, mert az mutatja az elfogadást.

Ajánlják az „uniszex” vécék használatát, és az egészségügyi kukák elhelyezését minden mosdóban, mivel „a férfiak is menstruálhatnak”.

Emellett pedig leszögezik, hogy „a gendersokszínűség reprezentálása az épület kialakításában” segíthet a „tudatosság kialakulásában”.

Azt is leszögezik, hogy nem elég, ha az LMBTQ-emberek az „értékeik” szerint élhetnek, hanem a cég vezetésében van egy „a világos elköteleződés, hogy a transznemű közösség hatékony támogatása szükséges”. Sőt: „eme útmutató megvalósítása és a napról napra való támogatás minden menedzser és munkavállaló felelőssége”. Az útmutató „feltételezett” megsértését, ha szükséges, ajánlják jelenteni a feljebbvalóknak.

A teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.

Tovább olvasom