Trending Now
Az ukrán dal nyerheti az Eurovíziót? A jó zene vagy a politikai háttér a lényeg?
Ezen a héten zajlik az Eurovíziós Dalverseny az olaszországi Torinóban. A keddi és a csütörtöki elődöntőt követően szombaton dől el, melyik dal lesz a legjobb. A fogadóirodák fölényes ukrán győzelmet várnak, elemzők szerint azonban ez jórészt politikai okokból lehet így. Oroszországot kizárták a versenyből. A fesztivállal kapcsolatban az utóbbi években egyre többen teszik fel a kérdést: valóban a dalokról szól, vagy az aktuális nyugati trendek színpada?
Az ukránok új himnuszaként emlegetik a Stefaniát
Idén Ukrajnát a Kalush Orchestra nevű együttes képviseli a Stefania című dallal. Stílusában a hiphopot vegyíti a hagyományos ukrán népzenével, tartalmában pedig egy édesanyáról és a szülőföldről szól – írja cikkében a V4NA hírügynökség. A frontember a dalt saját édesanyjának címezte, elmondása szerint a szöveg jelentős része még a háború előtt született meg. Legtöbbet idézett sora („Mindig haza fogok találni, akkor is, ha már minden út romokban van”) miatt nagy népszerűségnek örvend Ukrajnában, némelyek az ország új himnuszaként tekintenek rá.
A Kalush Orchestra tagjai egyébként hadköteles férfiak – 21 és 35 év közöttiek, így csak különleges hatósági engedéllyel hagyhatták el az országot Lengyelországon keresztül. Azt ígérték, a verseny után visszatérnek szülőföldjükre, és igyekeznek annak „hasznára válni”.
Alina Pash – nyert, de a nemzet ellensége lett
Eredetileg egyébként nem a Kalush Orchestra képviselte volna Ukrajnát az idei Eurovízión – a fiúk, bár a közönségszavazáson az első helyen végeztek, a szakmai zsűritől csak a harmadik legnagyobb pontszámot kapták, így összességében a második helyen sorolták őket. A kijutás jogát megszerző Alina Pasht azonban gyakorlatilag visszalépésre kényszerítette a rá nehezedő nyomás.
Alina Pash kárpátaljai származású. A versenyen hazafias dallal indult, ukránul énekelt és ruhájában is a nemzeti jelleget képviselte, az ukrán nacionalista nyomásnak azonban mégsem tudott eleget tenni. A botrány amiatt tört ki, mert kiderült, hogy Alina 2015-ben, vagyis egy évvel azután, hogy Oroszország annektálta a félszigetet, fellépett a Krímben. A törvény egyébként nem tiltja, hogy egy ukrán állampolgár a Krímbe utazzon, de azt igen, ha ezt Oroszországon keresztül teszi. A történtek miatt a médiában sokan támadták Alinát, aki végül besokallt, és visszalépett az indulástól.
„Nem kérek többet ebből a virtuális háborúból és gyűlöletből. Az igazi háború kívülről érkezett a hazámba 2014-ben. Nehéz szívvel, de visszalépek attól, hogy Ukrajnát képviseljem az Eurovíziós Dalfesztiválon”
– fogalmazott posztjában. Alina azóta felkerült a Mirotovec (Béketeremtő) nevű nacionalista honlap Ukrajna ellenségeit felsorakoztató listájára is. A honlap üzemeltetői most nagy erőkkel igyekeznek minél több olyan „bizonyítékot” találni, mely alátámasztja, hogy a fiatal énekesnő „túl jó” viszonyt ápol az oroszokkal.
A fogadóirodák a Kalush Orchestra győzelmét várják
A eurovisionworld.com oldalon, május 10-e délután közzétett adatok szerint az ukrán dal a verseny biztos befutója. 49 százalékos győzelmi esélyt adnak neki, ami jócskán felülmúlja a második helyen álló olasz dalt, melynek 13 százalék jutott. Az irodák 1.47 és 1.68 százalék közötti szorzókkal számolnak az ukrán versenyző esetében, vagyis egy euróra nagyjából másfelet fizetnek, ha a Kalush Orchestra nyeri meg a fesztivált.
Az oroszokat kizárták
Mindössze egy nappal az orosz–ukrán háború kitörését követően Oroszországot kizárták az Eurovíziós Dalversenyről. Az Európai Műsorsugárzók Uniója, vagyis az EBU azzal indokolta a döntést, hogy az Ukrajnával való konfliktus miatt Oroszország szereplése az Eurovíziós Dalfesztivál rossz hírnevét keltené. Oroszország egyébként Dima Bilan szereplésével robbant be a versenybe még 2006-ban. Akkor a második lett, 2008-ban meg is nyerte a versenyt.
Szimpátiaszavazatok is érkezhetnek Ukrajnára
Az OGAE egy nemzetközi szervezet, amely 43 eurovíziós szurkolói klubbal áll kapcsolatban Európában és a világban egyaránt. Ez a szervezet gyűjti össze a rajongókat, akik figyelemmel kísérik az énekversenyt, sőt segítik az Eurovíziós Dalfesztivált és az indulókat. Habár az énekverseny már 1956-ban kezdetét vette, az OGAE-t csak 1984-ben alapították Finnországban. A szervezet francia tagszervezetének titkára szerint Ukrajna azért is számíthat majd a nézők szavazataira, mert háború dúl az országban.
Benoit Blaszczyk úgy véli, hogy az ukrán induló a szimpátiavoksok mellett természetesen azért is számíthat jó helyezésre, mert jó dallal érkeznek a versenyre. Kiemelte: Ukrajna minden évben jól szerepel a fesztiválon, általában döntőbe is jut.
Szakértők attól tartanak, a politika is beleszólhat
Slobodan Todorović, az Evrovizija.rs szerb oldal főszerkesztője úgy véli, hogy minden teljesítményt érdemei alapján kell megítélni.
„Ukrajna esetleges, politikai okok miatt aratott győzelme rossz fényt vetne az Eurovízióra és az általa képviselt értékekre – a semlegességre, a politikai függetlenségre és a sokszínűség ünnepére”
– mondta Todorović az AFP-nek, amelyet az N1 hírportál közöl.
A Kalush Orchestra viszont már azzal is sikert ér el, hogy egyáltalán felléphet a nemzetközi seregszemlén. A katonakorú ukrán férfiak ugyanis jelenleg nem léphetik át az országhatárt, az együttes tagjai erre speciális engedélyt kaptak.
„Azzal, hogy színpadra léphetnek, elhagyhatták az országot, és támogatói üzeneteket kapnak, ez már önmagában siker a számukra”
– nyilatkozta Din Vuletić horvát történész, az Eurovízió geopolitikai szakértője. Szerinte kézzelfogható az a támogatás, amelyet az ukrán csapat kap, de mégsem biztos a győzelmük. Emlékeztetett arra, hogy Bosznia és Hercegovina, valamint Horvátország is alulmaradt az 1993-as Eurovíziós Dalfesztiválon, annak ellenére, hogy háború zajlott az országokban. Európa akkor is melléjük állt, azonban hiába a támogatás, mégsem értek el kimagasló eredményt. „Minőségi az ukrán dal, de vannak más kiváló versenyzők is!” – tette hozzá Vuletić.
Európa Ukrajnát támogatja, és nem Oroszországot
A politikai környezet mindig is befolyásolta az Eurovíziós Dalfesztivált és a győztes személyét. Erről beszélt a Danas napilapnak Marko Kon. A szerbiai zeneszerző és előadóművész több alkalommal vett már részt az énekversenyen.
„A zenei versenyek is rejtenek némi politikai hátteret, nem lehetnek apolitikusak, ahogyan a sportversenyek sem. Így van ez mindenütt, ahol nemzetek küzdenek meg egymással. Ez teljesen természetes, ugyanúgy, mint ahogyan az is, hogy valamilyen oknál fogva valakinek szurkolunk egy-egy megméretésen. Ez már politikai állásfoglalásnak minősül. Normális, hogy a politika is belekeveredik mindebbe. Európa már régóta egyértelműen állást foglalt az orosz–ukrán konfliktusban, és minden téren mindent megtesz azért, hogy Ukrajnát támogassa, és ne Oroszországot. Szerintem logikus, hogy Ukrajna nyer a végén”
– hangsúlyozta Marko Kon.
Marko Konhoz hasonlóan gondolkodik Ana Stanić is. A zenész úgy véli, normális, hogy az Ukrajna iránti együttérzésből szavaznak majd az emberek az Eurovízión. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy rossz a dal, de az biztos, hogy a támogatás ilyen kifejezése is előtérbe kerül majd az énekversenyen.
Az Eurovíziós Dalfesztivál mindig is pontos tükre volt a popkultúra és általában a politika jelenlegi helyzetének – értett egyet Boris Miljković. A Szerbiai Rádió és Televízió kreatív igazgatója ennek ellenére abban bízik, hogy a szerb versenyző is kimagasló eredményt érhet el.
Miről is szól az Eurovízió?
Az Eurovíziós Dalversenyt 1956 óta tartják meg rendszeresen. Az európai országokon kívül Ausztrália is részt vesz rajta. Egyesek a popzene fellegvárának tartják, azonban sok más stílus is képviselteti magát, a népzenétől a metálig. Az utóbbi években a zene mellett más szempontok is erős hangsúlyt kaptak. Ilyen például a látvány, melynek felfokozásáért nem csak a versenyzők, hanem a szervező országok is csatát vívnak. Emellett fontos szempont a megdöbbentés ereje – a szereplők mindent megtesznek azért, hogy emlékezetesek maradjanak, legyen az egy női comb villogtatása vagy egy félelmetes álarc. Az immár gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy egy visszafogott előadó, egy jól megkomponált dal és egy politikától mentes szöveg már nem elegendő ahhoz, hogy valaki megnyerje Európa nagy zenei vetélkedőjét – véli egyre több szakértő.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.