Trending Now
Az orosz kultúra bojkottjára szólítanak fel ukrán filmesek
Többek között Roman Bondarcsuk, Nariman Alijev, Alina Gorlova és Valentyin Vaszjanovics is megszólalt a kérdésben, szerintük korlátozni kell az “orosz kulturális propagandát”, amely hatalmi célokat szolgál – írta hétfőn a The Guardian brit napilap.
Hét ukrán filmes közleményben állt ki a bojkott mellett, és bírálta azokat az orosz filmeseket, akik nem ítélték el az Ukrajna elleni orosz támadást.
“Kulturális vasfüggönyt kell leengedni Oroszország köré. Meg kell szüntetni minden kulturális együttműködést egy olyan terrorista ország képviselőivel, amely az egész világ elpusztításával fenyeget. Állítsunk le minden kommunikációt azokkal a rendezőkkel, akik továbbra is a szovjet paradigmában élnek, és a birodalmi ideológia által mérgezett üzeneteket népszerűsítik a civilizált világban”
– fogalmazott Vaszjanovics, akinek Atlantis című filmjét 2019-ben a velencei filmfesztiválon mutatták be.
Az orosz kulturális élet kiemelkedő személyiségei közül Bondarcsuk személy szerint az operaénekes Anna Netrebkót is bírálta, aki a napokban lemondta a New York-i Metropolitan Operában való fellépéseit.
Bondarcsuk hangsúlyozta, hogy az ukránok szabadságukat és létezésük jogát védelmezik.
“Szükségünk van segítségre. Korlátozni kell az orosz kultúra befolyását a világban. A kultúra készítette elő ennek a háborúnak az ideológiai alapját… Segítsetek Ukrajnának túlélni ezt a háborút”
– írta.
Aliev, akinek Evge (Hazatérés) című filmje az 1944-ben a térségből tömegestül deportált krími tatárok sorsával foglalkozott, közleményében kiemelte: “Oroszország a világ szeme láttára jogtalanul és ok nélkül megtámadott egy szuverén országot.” Hozzátette: “Az orosz kultúrát az orosz hatóságok mindig is felhasználták bűntetteik legalizálására. Az orosz film és kultúra bojkottja kísérletet tehet arra, hogy megtisztítsák a világot egy terrorista állam propagandájától.”
Az ukrán filmesek az Oroszországban öt évre bebörtönzött, 2019-ben szabadult filmes, Oleg Szencov és az ukrán producer Gyenyisz Ivanov korábbi, Oroszország elleni bojkottra felszólító közleményeihez csatlakoztak.
Szencov, akit terrorizmus vádjával ítéltek el, mert 2014-ben demonstrációt szervezett a Krím orosz annektálása miatt, közleményében úgy fogalmazott:
“Szülőföldemet kíméletlenül lövik szárazföldről, tengerről és levegőből. Az orosz bombák ukrán gyerekekre hullanak. Szükségünk van az Önök támogatására. Az értelmiségiek és művészek támogatására, akik szemben állnak Putyin véres rendszerével. Akiknek az emberi élet mindennél többet ér. Kérem a támogatásukat az orosz filmgyártás bojkottjához.”
Ivanov, Szencov új filmjének producere nyílt levélben írt arról, hogy “az oroszok háborús agressziója a függetlenség elleni és az értékek és jogok elleni háborúvá változott. Ennek nevében kérem, hogy támogassák az orosz filmek bojkottját minden nemzetközi filmes eseményen és minden nemzetközi szervezetben. Nincs többé +business as usual+ Putyin Oroszországával”.
Vaszjanovics a jelentések szerint egy Kijev melletti faluban van, Szencov csatlakozott Kijev védőihez. Bondarcsuk jelenleg Ukrajna nyugati részén tartózkodik, miután megszervezte gyermekei kimenekítését. Gorlova Kijevben az önkéntes védők közé állt, Ivanov pedig Kijevtől 30 kilométerre egy faluban végez önkéntes szolgálatot.
Az Odesszai Filmfesztivál közleménye szerint Pasa Li színész az Irpiny elleni orosz támadásban hunyt el. A fiatal színész a múlt héten csatlakozott a helyi védelmi erőkhöz, és a közösségi médián posztolt magáról egyenruhás képet – számolt be róla a brit lap.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció