Trending Now
Az okoseszközök ártalmas hatásait vizsgálták
Nincs bizonyíték arra, hogy erősödött a kapcsolat a fiatalok digitálistechnológia-használata és a mentális egészségi problémák között az elmúlt évtizedekben – derült ki egy több mint 430 ezer, 10 és 15 éves kor közötti tinédzser bevonásával készített tanulmányból.
Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Oxfordi Internet Intézet (OII) szakemberei a tévénézés, a közösségimédia- és a különböző digitális eszközök használata, valamint a depresszió, az öngyilkosságra való hajlam és a magatartásbeli problémák közötti kapcsolatokban bekövetkezett változásokat vizsgálták az elmúlt 30 évre visszamenőleg – adta hírül a BBC News.
Az eredmények azt mutatták, hogy 1991 és 2019 között kissé csökkent az összefüggés a depresszió, valamint a közösségimédia-használat és a tévénézés között, ugyanakkor valamelyest erősödött a kapcsolat a közösségimédia-használat és az érzelmi problémák között. A megfigyelt változások azonban kismértékűek voltak.
A szakemberek szerint a vizsgált adatok nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy a jelenleg legaggasztóbbnak vélt technológiák – úgy mint az okostelefonok -, idővel még ártalmasabbá válnak.
A tanulmányban részt vevő amerikai és brit fiatalok különböző kérdéseket megválaszolva értékelték saját érzéseiket. A kutatók csupán arról kérdezték őket, hogy mennyi időt töltenek a közösségimédia- és a különböző digitális eszközök használatával, arról nem kellett beszámolniuk, hogy pontosan hogyan töltik el ezt az időt.
A tanulmányt a Clinical Psychological Science című folyóiratban publikálták.
Egy idén januárban megjelent tanulmány eredményei összefüggést sugalltak a nagymértékű közösségimédia-használat és a tinédzserek negatív önbecsülése és jólléte között.
A fiatalok mentális egészségét befolyásoló tényezők közé tartozik a koronavírus-járvány is.
A brit kormány bejelentette, hogy 500 millió fonttal támogatja a mentális egészséggel foglalkozó szolgáltatásokat, 79 millió fontot kifejezetten a gyerekek és fiatalok számára előirányozva.
Trending Now
Gazdasági konferenciát tart az ötvenöt éves Világgazdaság
Október 2-án jubileumi gazdasági konferenciával várják az érdeklődőket.
A Világgazdaság, vagyis a vg.hu mindig is a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztatott, most pedig öt és fél évtizedes fennállása alkalmából egész napos, rangos konferenciát rendez. A hiteles szakmai múlt kötelez
A megjelenteket Szajlai Csaba főszerkesztő köszönti, majd Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki egyben a rendezvény fővédnöke, Eljött a fordulat ideje címmel tartja meg nyitóelőadását.
A nap folyamán szó esik a világgazdasági kihívásokról Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadásában. Tőkebefektetés, a növekedés alapja címmel Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök vezérigazgató tart ismertetőt, Barna Zsolt, a Magyar Bankholding (MBH) elnöke pedig az új nagybankot, az MHB-t mutatja be.
Nem maradhat ki a sorból az energiapiac meghatározó szereplője, a MOL sem, a vállalat képviseletében Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgató beszél, témája: transzformáció az energiaiparban. A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás – erről Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszél. Az ebéd után tovább bővül a programválaszték, három kerekasztal-beszélgetés fog egyszerre zajlani – írják.
Regisztrálni itt lehet, ahol a részletes programlista is megtalálható.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án
Trending Now
Tízévesektől vár segítséget az adóhivatal
De egyetemisták is jelentkezhetnek. Kétmillió a tét.
A fiatalok körében népszerűsítené az adózást, az adófizetést a magyar adóhivatal, s mivel elsősorban a tinédzserek alkotják a célcsoportot, így a hatóság elsősorban tinédzserektől vár megoldást. Ráadásul nem ingyen.
Mit gondol és mit tud a jövő nemzedéke a közterhekről? – teszi fel a kérdést legújabb kampányának bemutató szövegében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kétmillió a tét
– Pályázatot hirdettünk Megosztod? címmel. Ebben 10 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákoktól várunk olyan pályamunkákat, amelyek arra adnak választ, mit jelent az adófizetés, az adózás a fiataloknak. Azt reméljük, a munkák bemutatják majd, hogy a közös terhek viselése milyen szerepet játszik a modern társadalomban és gazdaságban – mondta a Médiapiac.com érdeklődésére a NAV szóvivője. Kis Péter András megjegyezte: összesen kétmillió forint a tét, a hivatal ennyit szán a legjobb munkák díjazására.
A fiatalok mindenféle műfajban próbálkozhatnak. A rajztól, a képtől, a kollázstól kezdve a TikTok-videón és az Ista-sztorin keresztül az online játékig, a rajzfilmig és a mobilappig minden szóba jöhet.
– A lényeg az ötlet, de nem mellékes a kivitelezés sem – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve: különböző kategóriákat határoztak meg, így például egy tízéves iskolás rajza nem feltétlenül egy programozó egyetemista munkájával versenyzik majd.
Két hónap a határidőig
A hatóság egészen november 30-ig várja a pályaműveket, amelyek elbírálását egy népszerű youtuber is segíti. A kategóriák legjobbjaira értékes, műszaki és médiaeszközökre váltható vásárlási utalványok várnak, de az az iskola is komoly díjra számíthat, ahonnan a legtöbben pályáznak. A pályázat valamennyi részlete megtalálható a www.adotudatossagipalyazat.hu honlapon, illetve a NAV Facebook-, Instagram- és TikTok-oldalán is.
Nem ma kezdték
A NAV régebb óta igyekszik adóügyi kérdésekkel, hírekkel megtalálni a fiatalokat. Mint arról a Médiapiac korábban beszámolt, a hatóság videós tartalmak készítésébe fogott, amelyeket a fiatalok kedvelt médiafelületein terjeszt.
Jakubász Tamás
Trending Now
Meg tudjuk-e különböztetni az igazi szerzők dalait az MI kreálta számoktól?
Az Artisjus kísérletében, amely ennek kiderítésére vállalkozott, bárki részt vehet október 8-ig, a dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon.
A közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében már el is készült a felmérés arról, miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) használatához a zenében – közölte a szerzői jogi egyesület szerdán az MTI-vel.
A dokumentum megállapítja: a magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI-re. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyet).
A szövegíróknak eddig csak 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor
a szerzők többsége egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban, mivel a kreatív alkotást maguknak tartanák meg. Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).
A dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat viszont szívesen “kiszervezik” az MI-nek a hazai dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. A többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is.
A felmérésben résztvevők 25 százaléka tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.
“A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat generálni anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét megemésztette volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen, nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”
– idézte Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját a közlemény.
A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e neki. A lakosság 13 százaléka elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket.
Összességében megállapítható, hogy
a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan.
A legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban -, míg a harmincas éveikben járók 19 százaléka, az ötveneseknek pedig 16 százaléka ért velük egyet.
A magyarok fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus kísérletre vállalkozott: egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye “küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült művet egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia “kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.
Mi is az a dalszerzők napja?
A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A kiválasztott nap azért van októberben, mert 1965-ben ebben a hónapban, a kultikus Bosch klubban játszottak először közönség előtt magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. A dalszerzők napja idei mottója: a dalszerző az első, ezzel az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívják fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben.