Kövess minket!

Trending Now

Az internetezők fele találkozott már álhírrel

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján 2019-ben és 2020-ban is a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az NMHH az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a négyezres minta alapján készült online kutatásból az is kiderül, nem mindegy, milyen forrásból tájékozódnak az emberek egy-egy gyanús hírrel kapcsolatban: a rossz forráshasználat ugyanis könnyen félrevezetheti az olvasót.

A kutatás adatai szerint 2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hiteles-e az interneten fellelt információ.

Legtöbben – az internetezők 42 százaléka – az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik, 28 százalékuk jár utána a szerző létezésének, szakmai hátterének, és ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról.

A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni. Még ha a valóságban nem is ennyire óvatosak az emberek, a válaszaik arra utalnak, sokan vannak felkészülve arra, hogy esetleges álhírekbe fussanak – jegyezte meg az NMHH.

A felmérés kitért az ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozásokra is. Mint minden új technológiához, ehhez is sok félelem és tévhit társul – írták -, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvasható, hallható az 5G-eszközök keltette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatása.

A kutatásból kiderült: a 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel. Ötvenhét százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon.

Közülük 40 százalék vélte a technológiát súlyosan egészségkárosítónak, míg azoknál, akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb, 21 százalék volt. Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában.

Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki.

Az NMHH szerint a különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket.

Azoknál, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel vagy azt a témával foglalkozó csoport “buborékjában” ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.

Kiemelték: szerencsére olyan eszközök is vannak, amelyek védelmet jelentenek az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban -, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért – olvasható az NMHH közleményében.

Trending Now

Digitális oktatási programot indít a Telekom

Oktatási programjában valós iskolai környezetben fejleszt digitális tartalmakat a Telekom, azért, hogy a tanulás élményszerű, a tudás pedig mindenki számára elérhető legyen – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Azt írták, hogy a program célja olyan valós körülmények között kigondolt, tesztelt, az érintettekkel közösen kimunkált anyagok létrehozása, amelyek egyszerre illeszkednek a tanmenethez és az iskolások – már eleve digitális – ismeretszerzési szokásaihoz.

A Telekom oktatási programja egy pilot projekttel indul, amelynek keretében egy kiválasztott iskolában a Telekom által fejlesztett újszerű digitális tartalmakat próbálnak ki a tanulók, hogy azután az anyagok a projektet koordináló pedagógus, Polyák-Pásztor Diána, illetve a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjainak kreativitására támaszkodva a közös munka során fejlődhessenek tovább.

Olyan digitális tartalmak elkészítése a cél, amelyek illeszkednek a tanmenetbe, ugyanakkor a közösségi média felületeit és a digitális technológiát – például insta filterek, 360 fokos videók, interaktív térképek és grafikák, online kvízek formájában – is integrálják

– jelezték a közleményben.

A tartalomfejlesztésbe szakmai partnerként a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik – tették hozzá.

Tovább olvasom

Trending Now

Az EP a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot fogadott el

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el a digitális platformok szabályozására, a javaslat a jogellenes tartalmak eltávolítását és a dezinformáció megfékezését célozza.

Közzétéve:

Pixabay

A képviselőtestület hivatalos tájékoztatása szerint az EP a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekinti tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével tervezett egyeztetéseken.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg. A szöveg a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak – a javaslat szövege szerint – “indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedniük, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”.

A káros, de nem feltétlenül jogellenes tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai vagy értékelései alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket – közölték.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a technológiai óriáscégek gazdasági súlya és társadalmi hatása mindenki számára érzékelhető, hiszen a közösségi média napi szinten befolyásolja a mindennapi életet, a fogyasztási szokásokat.

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e kilépni a digitális buborékból és uralni a technológiát, vagy hagyjuk, hogy a technológia vegye át az irányítást az életünk felett

– fogalmazott.

Véleménye szerint “megálljt kell parancsolni” annak, hogy az óriásplatformok maguk határozzák meg a játékszabályokat. Csakis a tagállamok mondhatják meg, hogy milyen tartalmak kerüljenek le a platformok felületéről – hangoztatta. Szavai szerint ezt úgy érhető el, ha biztosított az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülése a digitális térben is.
“Nem engedhetjük meg, hogy a polgárok cenzúra áldozatai legyenek” – zárta közleményét a fideszes képviselő.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Együttműködik a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

Megállapodásuk a magyar fogyasztók digitális tájékozottságának fejlesztését célozza, a szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek megfelelő támogatása áll – közölték a szervezetek.

Közzétéve:

A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Gál András Levente és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint

  • a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása,
  • a kiberbiztonsági tudatosság növelése,
  • a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Mint írták, a pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszerben bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez – hangsúlyozták.

Gál András Levente a közleményben elmondta: a bankszövetség és a DJP is elkötelezett abban, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, valamint a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.

Általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – fejtette ki Kovács Levente. A legutóbbi jegybanki adatok szerint tavaly a 3. negyedévben 15 százalékkal több, 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon az előző negyedévhez képest. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

Hozzátette: a digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Az egyik következő feladatnak nevezte a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozatot, 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, mely során a digitális pénzügyi megoldások hangsúlyos szerepet kapnak.

Tovább olvasom