Kövess minket!

Trending Now

Az internetes platformok társadalmi hatásait vizsgálta az NKE konferenciája

Változásokat sürgettek az internetes platformok növekvő hatalma és manipulatív hatása miatt, valamint a szólásszabadság biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett nemzetközi konferencia felszólalói csütörtökön Budapesten.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Koltay András, az NKE rektora feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, “nagyobb hatalommal, mint sok kormány”?

Olyan hatalom van a kezükben, amellyel korlátozni tudják a felhasználókat, és azt, hogy milyen tartalmakat érhetnek el könnyedén az emberek – tette hozzá Koltay András.

Kiemelte, hogy

a személyre szabott hírek csökkentik az információk sokféleségét.

A felhasználók nem találkoznak olyan véleményekkel és nézetekkel, amelyek ellentmondhatnak saját elképzeléseiknek. A platformok a tartalmak moderálásával, törlésével, a személyre szabott hírekkel “gyakorlatilag eldöntik, hogy mit olvasson a felhasználó” – jelentette ki.

Az internetes platformokon előforduló gyűlöletkeltő beszédet és az álhíreket olyan jelenségeknek nevezte, amelyek miatt szükség van a szabályozásra.

A rektor kitért arra, hogy sokszor felteszi a kérdést a hallgatóknak, valóban elolvasták-e az adatkezelési tájékoztatót, amikor elfogadták a közösségimédia-platformokon a felhasználói nyilatkozatot, de erre eddig még senki nem tette fel a kezét.

Koltay András szerint

az internetes platformok szabályozása sok szempontból elavult. Példaként említette, hogy az alkotmányokban garantált szólás- és sajtószabadság sem tud kellően érvényesülni, azt ugyanis a szolgáltatók korlátozhatják.

Több országban, az Európai Unióban is dolgoznak szabályozási javaslatokon, mind az országok, mind a szupranacionális intézmények részéről – mondta Koltay András, aki szerint “nagyon bizonytalan a jövő”.

Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt.

Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak. A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezek ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor.

Az algoritmusok uralta társadalomban “az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére. Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe

– jegyezte meg.

Az amerikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra. Ez a ’80 évekig visszavezethető jogszabályi – köztük szerződés- és versenyjogi – változások eredménye. Ha mindezt meg szeretnék reformálni, akkor sok területet érintően, új megközelítésből kell szabályokat alkotni – közölte Jack Balkin.

Lubos Kuklis, az Európai Médiaszabályozó Testületek Platformjának (EPRA) elnöke elmondta: a digitális szolgáltatások törvényéről intenzív viták folynak Brüsszelben. A szakember részletesen ismertette az online platformok szabályozásának nehézségeit. Kiemelte,

nem megvalósítható, hogy minden tételért felelős legyen a platform üzemeltetője.

Az online platformoknak korlátozott felelősségük van, ami a tartalmak szisztematikus kezelésére, mint például a megosztásra terjed ki. A platformok csak az illegális tartalom miatt vonhatók felelősségre, de azért is csak akkor, ha tudatában vannak a jogszerűtlenségnek – tette hozzá.

Lubos Kuklis szerint tagállami és európai szinten is szükség van szabályozó szervekre és hatóságokra. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság politikai szerv, így egy alá tartozó uniós hatóság nehezen lenne összeegyeztethető a tagállamok erős függetlenségi igényével.

A konferenciát szervező információs társadalmi kutatóinézet (NKE ITKI) vezetője, Török Bernát elmondta: mintegy két éve kezdték szervezni a nemzetközi konferenciát, de a koronavírus-járvány miatt mindig el kellett halasztani a megtartását.

A kétnapos rendezvényt hibrid formában rendezték meg: előadók és hallgatók személyesen és online csatlakoznak a beszélgetésekhez – közölte a kutatóintézet vezetője.

Trending Now

Mégsem lehet összevissza írogatni az interneten? – a Google-t érintő fontos ítélet születhet

A napokban újabb állomásához érkezik az a perdömping, amely a Google főszereplésével zajlik az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. A kérdés ezúttal lényegében az: valóban mindent elbír-e az internet, ha pedig nem, hol húzódnak a határok, s ezek kire milyen kötelezettséget rónak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Keress rá az interneten! – mondják egyre többen, ha olyan kérdéssel fordulnak hozzájuk, amelyre fejből nem tudják a választ. Sokan pedig meg is fogadják a tanácsot, és – úgymond – rá is keresnek, mégpedig legtöbbször a Google keresőprogramjának segítségével, a listába rendezett találatok közül pedig kedvükre válogathatnak. Az utóbbi időben éppen ez, vagyis a találatok megjelenítése és sorba állítása adta, adja az egyik legérdekesebb – s talán az egyik legnagyobb horderejű – ügycsoportot az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. Az ide sorolható esetek között szerepelnek átfogó, versenyjogi természetű jogviták, de egészen hétköznapi történetek is.

Mit ír rólam az internet?

Az utóbbi kategóriába sorolható az a német ügy, amelyben – a napirend szerint – a héten hirdet ítéletet az uniós bírói testület. A jogeset összefoglalva arról szól, hogy egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről. A weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t azt kérve, hogy az adott weblap linkjét távolítsa el a keresőfelület találatai közül. A techóriás azonban megtagadta a kérés teljesítését, mivel úgy vélte, az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak, vagyis azt, hogy e tartalmak közzétételével az említett weboldal üzemeltetője jogsértést követett el.

A cégvezetők erre perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban nem döntötte el az ügyet, inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. A német ítélkező fórum Luxembourgba címzett kérdéseiben lényegében azt tudakolta, hogy a Google mit tehet és mit nem akkor, ha valaki azt kéri, távolítson el egy linket a találati listájáról. Adott esetben a világcég megkövetelheti-e, hogy az érintett igazolja: az eltávolítani kívánt tartalom sérti a jogait? A helyzetet bonyolítja, hogy a személyes adatok védelme mellett figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára ugyanúgy, mint a tájékozódáshoz való jogra.

Ez lenne a megoldás?

Az ügyben áprilisban fejtette ki álláspontját a luxembourgi fórum mellett működő egyik jogi szakember. Giovanni Pitruzzella főtanácsnok szerint a jogi megoldás több elemből áll. Először is az érintettnek be kell nyújtania valamilyen bizonyítékot, amely arra utal, hogy a törölni kívánt tartalmak valótlanságot állítanak róla. E kötelezettség azonban csak akkor terheli az illetőt, ha a bizonyíték előterjesztése nem lehetetlen, de legalábbis nem rendkívül nehézkes. A keresőmotor működtetőjének pedig – esetünkben a Google-nek – a főtanácsnok jogértelmezése szerint több feladata adódik. Egyrészt amennyire lehet, ellenőriznie kell, hogy a szóban forgó közlések valóban pontatlanok-e, másrészt fel kell vennie a kapcsolatot annak a weboldalnak a szerkesztőjével, amely a kritizált tartalmat közzétette. Ráadásul, ha fennáll a veszélye annak, hogy a panasz tevőjét helyrehozhatatlan kár éri, a keresőprogram üzemeltetője ideiglenesen törölheti találati listájáról a kétes tartalmú honlapot, vagy jelezheti, hogy vitás a szóban forgó linken elérhető egyes információk valóságtartalma.

Ítélet csütörtökön születhet. A bíróságot nem köti a főtanácsnok jogértelmezése, az esetek többségében azonban a végső ítélet sokban egyezni szokott a főtanácsnok indítványával.

Ki hova kattint?

Ha már uniós perek: érdemes felidézni, hogy adatvédelmi kérdések mellett versenyjogi kételyek is övezik Európában a Google gyakorlatát. Sőt, kételynél többről van szó. Ehhez tudni kell, hogy a Google piacvezető a keresőmotorok piacán, másképpen mondva a világon sokan, Európában pedig a döntő többség a Google termékét használja, ha ki akar keresni valamit az interneten. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a találati listában a Google keresője hova helyez egy-egy honlapot. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak az első oldalon látható tíz helyre sorolt találat valamelyikére. A sorrend olyannyira meghatározó, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut a legelső linkre, miközben a lista második oldalának vezető helyén látható találat már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja. A mobil eszközök esetében a kisebb méretű képernyők miatt e hatás még nyilvánvalóbban jelentkezik. Ezeket az adatokat vette alapul eljárásaiban az Európai Bíróság.

Több mint háromezer milliárd forint

Merthogy Brüsszel valóságos ügydömpinget zúdított a Google-re. Az Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki. A Google persze nem hagyta annyiban a dolgot – ez az összeg talán már a techóriásnak is sok volt –, és megtámadta a bizottsági határozatokat az Európai Unió luxembourgi bíróságán.

Mint azt a Mediapiac.com az Európai Bíróság sajtóosztályának magyar munkatársától megtudta, a háromból két ügyben már ítélet született. Lehóczki Balázs közlése szerint az egyikben – tavaly novemberben – az Európai Bíróság fenntartva a 2,42 milliárd eurós büntetést azt mondta ki, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor keresőjében a cég előkelőbb helyen jelenítette meg, vagyis a találati listán előbbre tette saját ár-összehasonlító szolgáltatását a többiekénél, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot.

A harmadik eljárásról Lehóczki Balázs elmondta: a perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, jövőre születhet ítélet. Ebben az ügyben az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott.

Magyar hatás

Az uniós ügyeknek idehaza is lehet jelentőségük, a Gazdasági Versenyhivatal több ügyben is vizsgálódik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Nemzetközi versenyen nyert a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Kategóriája győztese lett a Magyar Rádió Gyermekkórusa az Adventi és Karácsonyi Zenék Nemzetközi Fesztiváljának kórusversenyén, így arany minősítésben részesült. A kórust Dinyés Soma vezető karnagy vezényelte. A Pozsonyban megrendezett versenyen öt ország kilenc kórusa indult.

Közzétéve:

Borítókép: Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetõ karnagya 2021. július 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Öt ország kilenc kórusa közül bizonyult a legjobbnak a Magyar Rádió Gyermekkórusa – Dinyés Soma vezető karnagy vezényletével – a pozsonyi nemzetközi adventi kórusversenyen. Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Lettország versenyzőit december 1-4. között értékelték. A fináléban, a 16 éves korosztály kategóriájában arany minősítéssel ismerték el az MTVA fenntartásában működő Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként a Magyar Rádió Gyermekkórusát.

A versenyen minden kórusnak egy 15 perces műsort kellett előadnia. A Magyar Rádió Gyermekkórusának műsora Kodály Zoltán jól ismert Adventi Énekén kívül angol és magyar karácsonyi dalokból adott válogatást, Bárdos Lajos, Philip Stopford és Thomas Morley műveit is felhasználva. A versenyt Pozsony egyik legszebb koncerttermében, a Prímási palota tükörtermében rendezték meg, de a kórus fellépett a fesztivál nyitókoncertjén is, a Klarisszák templomában. A 45 fős kórus Dinyés Soma vezetésével két koncerten és a versenyen énekelhetett.

A Magyar Rádió Gyermekkórusát legközelebb december 11-én, a Budapest Music Centerben láthatjuk, adventi hangversenyükön hallhatóak lesznek majd a versenyen elénekelt művek is. Az előadáson vezényelnek Dinyés Soma, valamint Walter Judit és Vargáné Körber Katalin.

Tovább olvasom

Trending Now

Rekord részvételi aránnyal zárult a magyar népszámlálás (x)

Hirdetés. Lezárult a népszámlálás Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelműen sikerről, rekordról árulkodnak. A lakosság 96 százaléka részt vett az október 1. és november 28. között zajló adatfelvételben, ez pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő arány. Bár az információk feldolgozását, rendszerezését most kezdte meg a hivatal, a népszámlálás már az adatok összegyűjtésének időszakában rámutatott a társadalmunk egyes jellemző vonásaira, szokásainak változására. Folytatás tíz év múlva, de egészen másként!

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: KSH

November 28-án lezárult a 2022-es magyarországi népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hozzá is látott az adatok feldolgozásához, ám néhány fontos információ már most rendelkezésre áll. Például az, hogy a népszámlálás október közepéig tartó online szakasza kifejezetten sikeres volt, hiszen ebben a periódusban 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. A hivatal az internetes szakaszt az eredetileg tervezett záráshoz, október 16-ához képest három nappal meghosszabbította, mégpedig azért, hogy mindenki, aki kényelmesen online adná meg adatait, megtehesse azt.

Az online kitöltés egyébként összességében hazai rekordot hozott: a legutóbbi népszámláláskor, egy évtizeddel harmadennyi kérdőív érkezett be az interneten keresztül. A jelenség azzal együtt is figyelemre méltó, hogy 2011-ben még egészen más volt a digitalizáció lakossági elterjedtsége.

Az internetes kitöltési periódust a népszámlálásnak az a része követte, amikor a számlálóbiztosok személyesen keresték fel azokat, akik addig nem válaszoltak a kérdésekre. Október közepe és november vége között, a számlálóbiztosi szakasz és a pótösszeírás alatt további 2,2 millió kérdőív érkezett be, vagyis összességében 9,2 millió személy adata áll rendelkezésre. Tehát a teljes népesség 96 százaléka részt vett a népszámlálásban.

Megváltozott az élet

A KSH-nál érdekes tapasztalatok gyűltek össze a mostani népszámláláskor. Az talán kevésbé meglepő, hogy az online kitöltésre rendelkezésre álló időszak utolsó napjaiban hatalmas volt az érdeklődés, rengetegen hagyták az utolsó pillanatra az egyébként kötelező adatszolgáltatást. Október 16-án, vasárnap például egy nap alatt egymillió személy adata futott be a KSH-hoz.

A népszámlálási kérdőív kitöltése tableten
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Említésre méltó mozzanatok a számlálóbiztosok munkája kapcsán is akadtak. A tapasztalat szerint a szakembereknek több ok miatt sem volt könnyű dolguk. A lakosság sok esetben nehezen tett különbséget az önkéntes közvélemény-kutatások és a KSH kötelező népszámlálási adatgyűjtése között. Mindeközben a hétköznapi élet is megváltozott: az emberek, különösen a fiatalok a korábbinál kevesebbet vannak otthon, nehezebb őket megtalálni a lakóhelyükön. A családokat is egyre ritkábban lehet alkalmas időben keresni. A számlálóbiztosok munkája tehát több szempont miatt is elismerésre méltó, és persze a lakosságot is köszönet illeti a támogató hozzáállás és nagyarányú részvétel miatt. A népszámlálás gördülékeny lebonyolításához elengedhetetlen volt a helyi szervezést és koordinációt végző jegyzők és felülvizsgálók tevékenysége is.

De mire is kellenek a válaszok?

Ez a hatalmas adatgyűjtés természetesen nem volt öncélú. A statisztikai hivatal az adatokat feldolgozza, a nemzeti adatvagyon részévé váló adatbázisból pedig fontos következtetéseket vonhatnak le az állam és a gazdaság szereplői. Lássunk néhány példát! Egy kormányzati, közigazgatási előterjesztés megalapozottságához pontos társadalmi-szociális adatokra van szükség. Ezek megbízhatóan állíthatók elő a mostani népszámláláskor megadott állampolgári válaszokból. De gyakori az is, hogy egy cég fordul a KSH-hoz, s arra kíváncsi, hogy abban a városban, amelyben üzemet szeretne alapítani, van-e kellő munkaerő. Miként fontos gazdasági mutatók, például az egy főre jutó GDP meghatározásához is a népszámlálás eredménye jelenti majd az alapot. Emellett a tudomány is értékes alapanyaghoz juthat. Fontos ugyanakkor, hogy a népszámlálás adatbázisa csak statisztikai célra használható fel, tehát semmilyen hatósági eljárás alapja nem lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal székháza a fővárosban
Fotó: KSH

Az adatokat szigorúan védett adatbázisban tárolják és titkosítva kezelik, azokat még a statisztikai hivatal munkatársai közül is csak kevesen – azok, akiknek kifejezetten ez a munkájuk – ismerhetik meg. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.

Hatalmas jelentőségű újítás

A népszámlálás adatgyűjtési időszakának lezárultával új periódus indult, az adatfeldolgozásé. A KSH kiszűri a logikai ellentmondásokat, a nyilvánvalóan téves válaszokat. Emellett a duplikációkat is megszüntetik, és pótolják a hiányzó adatokat. A KSH hivatalos állami adatbázisokat tekint át, s azok alapján korrigál. Ez pedig komoly jelentőségű újdonság: az idei az első olyan népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. Ez pedig azért is kulcsfontosságú, mert a következő, tíz év múlva esedékes népszámlálást már adminisztratív úton tartják meg. Vagyis úgy, hogy a KSH a hivatalos adatbázisokból dolgozik majd, az emberek tömeges, kampányszerű megkérdezésére nem lesz már szükség. Ehhez persze komoly informatikai fejlesztések kellenek, az egyes állami hatóságok ugyanis saját feladatuk elvégzéséhez gyűjtik az adatokat, és jelenleg ilyen logika mentén is rendszerezik, tárolják azokat. A következő népszámlálást tehát a lakosság nem is igen veszi majd észre: leginkább csak annyit lát majd, hogy a KSH közzéteszi a főbb népszámlálási adatokat és azok következtetéseit.

Erre egyébként az idei népszámlálást illetően is hamarosan sor kerül: amint a statisztikai hivatal elkészül a feldolgozással, publikálja a 2022-es népszámlálás első eredményeit. Mégpedig várhatóan 2023 első negyedévében.

Tovább olvasom