Kövess minket!

Trending Now

Az internetes platformok társadalmi hatásait vizsgálta az NKE konferenciája

Változásokat sürgettek az internetes platformok növekvő hatalma és manipulatív hatása miatt, valamint a szólásszabadság biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett nemzetközi konferencia felszólalói csütörtökön Budapesten.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Koltay András, az NKE rektora feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, “nagyobb hatalommal, mint sok kormány”?

Olyan hatalom van a kezükben, amellyel korlátozni tudják a felhasználókat, és azt, hogy milyen tartalmakat érhetnek el könnyedén az emberek – tette hozzá Koltay András.

Kiemelte, hogy

a személyre szabott hírek csökkentik az információk sokféleségét.

A felhasználók nem találkoznak olyan véleményekkel és nézetekkel, amelyek ellentmondhatnak saját elképzeléseiknek. A platformok a tartalmak moderálásával, törlésével, a személyre szabott hírekkel “gyakorlatilag eldöntik, hogy mit olvasson a felhasználó” – jelentette ki.

Az internetes platformokon előforduló gyűlöletkeltő beszédet és az álhíreket olyan jelenségeknek nevezte, amelyek miatt szükség van a szabályozásra.

A rektor kitért arra, hogy sokszor felteszi a kérdést a hallgatóknak, valóban elolvasták-e az adatkezelési tájékoztatót, amikor elfogadták a közösségimédia-platformokon a felhasználói nyilatkozatot, de erre eddig még senki nem tette fel a kezét.

Koltay András szerint

az internetes platformok szabályozása sok szempontból elavult. Példaként említette, hogy az alkotmányokban garantált szólás- és sajtószabadság sem tud kellően érvényesülni, azt ugyanis a szolgáltatók korlátozhatják.

Több országban, az Európai Unióban is dolgoznak szabályozási javaslatokon, mind az országok, mind a szupranacionális intézmények részéről – mondta Koltay András, aki szerint “nagyon bizonytalan a jövő”.

Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt.

Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak. A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezek ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor.

Az algoritmusok uralta társadalomban “az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére. Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe

– jegyezte meg.

Az amerikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra. Ez a ’80 évekig visszavezethető jogszabályi – köztük szerződés- és versenyjogi – változások eredménye. Ha mindezt meg szeretnék reformálni, akkor sok területet érintően, új megközelítésből kell szabályokat alkotni – közölte Jack Balkin.

Lubos Kuklis, az Európai Médiaszabályozó Testületek Platformjának (EPRA) elnöke elmondta: a digitális szolgáltatások törvényéről intenzív viták folynak Brüsszelben. A szakember részletesen ismertette az online platformok szabályozásának nehézségeit. Kiemelte,

nem megvalósítható, hogy minden tételért felelős legyen a platform üzemeltetője.

Az online platformoknak korlátozott felelősségük van, ami a tartalmak szisztematikus kezelésére, mint például a megosztásra terjed ki. A platformok csak az illegális tartalom miatt vonhatók felelősségre, de azért is csak akkor, ha tudatában vannak a jogszerűtlenségnek – tette hozzá.

Lubos Kuklis szerint tagállami és európai szinten is szükség van szabályozó szervekre és hatóságokra. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság politikai szerv, így egy alá tartozó uniós hatóság nehezen lenne összeegyeztethető a tagállamok erős függetlenségi igényével.

A konferenciát szervező információs társadalmi kutatóinézet (NKE ITKI) vezetője, Török Bernát elmondta: mintegy két éve kezdték szervezni a nemzetközi konferenciát, de a koronavírus-járvány miatt mindig el kellett halasztani a megtartását.

A kétnapos rendezvényt hibrid formában rendezték meg: előadók és hallgatók személyesen és online csatlakoznak a beszélgetésekhez – közölte a kutatóintézet vezetője.

Trending Now

Digitális oktatási programot indít a Telekom

Oktatási programjában valós iskolai környezetben fejleszt digitális tartalmakat a Telekom, azért, hogy a tanulás élményszerű, a tudás pedig mindenki számára elérhető legyen – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Azt írták, hogy a program célja olyan valós körülmények között kigondolt, tesztelt, az érintettekkel közösen kimunkált anyagok létrehozása, amelyek egyszerre illeszkednek a tanmenethez és az iskolások – már eleve digitális – ismeretszerzési szokásaihoz.

A Telekom oktatási programja egy pilot projekttel indul, amelynek keretében egy kiválasztott iskolában a Telekom által fejlesztett újszerű digitális tartalmakat próbálnak ki a tanulók, hogy azután az anyagok a projektet koordináló pedagógus, Polyák-Pásztor Diána, illetve a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjainak kreativitására támaszkodva a közös munka során fejlődhessenek tovább.

Olyan digitális tartalmak elkészítése a cél, amelyek illeszkednek a tanmenetbe, ugyanakkor a közösségi média felületeit és a digitális technológiát – például insta filterek, 360 fokos videók, interaktív térképek és grafikák, online kvízek formájában – is integrálják

– jelezték a közleményben.

A tartalomfejlesztésbe szakmai partnerként a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik – tették hozzá.

Tovább olvasom

Trending Now

Az EP a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot fogadott el

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el a digitális platformok szabályozására, a javaslat a jogellenes tartalmak eltávolítását és a dezinformáció megfékezését célozza.

Közzétéve:

Pixabay

A képviselőtestület hivatalos tájékoztatása szerint az EP a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekinti tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével tervezett egyeztetéseken.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg. A szöveg a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak – a javaslat szövege szerint – “indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedniük, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”.

A káros, de nem feltétlenül jogellenes tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai vagy értékelései alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket – közölték.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a technológiai óriáscégek gazdasági súlya és társadalmi hatása mindenki számára érzékelhető, hiszen a közösségi média napi szinten befolyásolja a mindennapi életet, a fogyasztási szokásokat.

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e kilépni a digitális buborékból és uralni a technológiát, vagy hagyjuk, hogy a technológia vegye át az irányítást az életünk felett

– fogalmazott.

Véleménye szerint “megálljt kell parancsolni” annak, hogy az óriásplatformok maguk határozzák meg a játékszabályokat. Csakis a tagállamok mondhatják meg, hogy milyen tartalmak kerüljenek le a platformok felületéről – hangoztatta. Szavai szerint ezt úgy érhető el, ha biztosított az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülése a digitális térben is.
“Nem engedhetjük meg, hogy a polgárok cenzúra áldozatai legyenek” – zárta közleményét a fideszes képviselő.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Együttműködik a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

Megállapodásuk a magyar fogyasztók digitális tájékozottságának fejlesztését célozza, a szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek megfelelő támogatása áll – közölték a szervezetek.

Közzétéve:

A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Gál András Levente és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint

  • a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása,
  • a kiberbiztonsági tudatosság növelése,
  • a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Mint írták, a pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszerben bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez – hangsúlyozták.

Gál András Levente a közleményben elmondta: a bankszövetség és a DJP is elkötelezett abban, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, valamint a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.

Általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – fejtette ki Kovács Levente. A legutóbbi jegybanki adatok szerint tavaly a 3. negyedévben 15 százalékkal több, 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon az előző negyedévhez képest. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

Hozzátette: a digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Az egyik következő feladatnak nevezte a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozatot, 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, mely során a digitális pénzügyi megoldások hangsúlyos szerepet kapnak.

Tovább olvasom