Trending Now
Az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetünk
A bűnözök többnyire ilyenkor is arra akarják rávenni a felhasználókat, hogy rákattintsanak egy kártékony linkre, amely például egy kivételes és hamarosan véget érő lehetőség a potenciális vevő számára.
Miközben karácsony előtt mindenki a tökéletes ünnepi ajándékokat keresi, az internetes karácsonyi bevásárlásoknál is csalók áldozatai lehetnek az ügyfelek az ESET elemzése szerint: a bűnözök többnyire ilyenkor is arra akarják rávenni a felhasználókat, hogy rákattintsanak egy kártékony linkre, amely például egy kivételes és hamarosan véget érő lehetőség a potenciális vevő számára.
Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint
a leggyakoribb módszerek egyike a hamis ajánlat, amelyet a szakértők szerint talán a legnehezebb elkerülni: többnyire egy ismerős által továbbított szöveges üzenet vagy egy visszautasíthatatlan akciót hirdető poszt rejti a bűnözői szándékot.
A tapasztalatok szerint ugyanis leginkább ezekben az esetekben hajlamosak a felhasználók egyből rákattintani a szövegben található linkre, és másodpercek alatt egy olyan oldalra kerülnek, ahol személyes és hitelkártya adataikat kérik. Így bármit “vásárolnak is meg”, azt sosem fogják megkapni, miközben az érzékeny adataik idegenek kezébe kerülnek.
Hasonlóan megtévesztők az ajándékkártyák, amelyek elektronikai eszközök és márkás ruhadarabok hamis akcióit hirdetik, illetve bármikor kaphatnak az ügyfelek olyan ajánlatot is, amelyik nagy értékű ajándékkártyát ígér. A kapott e-mailben vagy szöveges üzenetben található linkre kattintva viszont valószínűleg akaratlanul is egy rosszindulatú programot telepítenek az eszközökre a felhasználók, ezzel együtt pedig ellophatják személyes és bankkártya-adataikat is.
Nem létező megrendelésekkel és elmulasztott szállításokkal is operálnak a csalók: ilyenkor azt írják, hogy “a megrendelés kézbesítése folyamatban van, fizesse ki a hiányzó 1,5 dollárt, hogy megkapja”. A szakértők szerint, a címzett még akkor is gyanakodjon, ha a feladó megbízható futárcégnek adja ki magát, és soha ne kattintson az SMS-ben lévő linkre, különben egy olyan hamis weboldalra kerül, ahol további adatokat kell megadnia, hogy “igazoljuk személyazonosságunkat”. Más esetben állítólagos extra díjat fizettetnek a vevővel, miközben még egy kártékony szoftvert is letölt felhasználó akaratán kívül az eszközére.
A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki a csalások megelőzéséről elmondta: fontos, hogy a felhasználók legyenek tisztában a kockázatokkal, csalók ugyanis a legkifinomultabb módszereket alkalmazzák arra, hogy becsapják az embereket, és így még az igazán óvatosakat is átverhetik.
A szakértő azt is ajánlja, hogy
csak hivatalos webshopokból vásároljanak, és a vevők mindig bizonyosodjanak meg arról, hogy az adott weboldal megbízható: így például érdemes a kiskereskedő URL címét a vevőnek magának beírni ahelyett, hogy egy linkre kattintva érné el. Érdemes figyelni a nyelvtani hibákra is, illetve ellenőrizni kell, hogy az oldal HTTPS-protokollt használ-e érvényes tanúsítvánnyal.
Csizmazia-Darab István szerint óvatosnak kell lenni az online piactereken is: mivel ezeken a platformokon hirdetést feladni nagyon egyszerű, nagy az esélye annak, hogy az eladók egy része valójában csaló. Vásárláskor kerülni kell a banki átutalást, és a vevő kérjen inkább olyan fizetési módot, amelyik lehetővé teszi, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a terméket.
Óvakodni kell azoktól az ajánlatoktól is, amelyek valószínűtlenül jónak tűnnek:
aranyszabály, hogy ha egy ajánlat túl jó, akkor valószínűleg csalásról van szó – írták.
A közlemény szerint kerülni kell vásárláskor az ingyenes Wi-Fi-hozzáférési pontok használatát, mivel nagy kockázattal járnak: a támadók könnyen bejuthatnak egy rosszul védett hálózatba, hogy figyelemmel kísérjék potenciális áldozataik online tevékenységét. Megtévesztő bejelentkezési felületekre irányíthatnak, vagy egy ismert, legitim Wi-Fi hálózattal azonos nevű hamis hozzáférési pontot hozhatnak létre, hogy a gyanútlan felhasználók ahhoz csatlakozzanak. Ilyen módon a kiberbűnözők rögzíthetik a kapcsolaton keresztül továbbküldött adatokat – beleértve a jelszavakat és a banki adatokat -, és kártékony szoftverrel fertőzhetik meg az eszközt.
A szakértők javasolják azt is, hogy az ügyfelek töltsék le a legújabb operációs rendszert a mobiltelefonra, laptopra vagy táblagépre, és tartsák naprakészen az összes alkalmazást és szoftvert. Használjanak mindig többfaktoros hitelestést, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében virtuális magánhálózatot, VPN-t, amely titkosítja az adatokat a nyilvános hálózaton keresztül történő adatátvitel során – írták a közleményben.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.