Kövess minket!

Trending Now

Az év elején emelkedett a pályakezdő állások száma

Ez derült ki a Profession.hu felméréséből.

Pixabay

A meghirdetett pályakezdő állások száma tavaly egész évben csökkent, a javulás jelei november-december környékén kezdtek látszani, ez a tendencia 2021 első hónapjaiban is kitartott – közölte a Profession.hu.

Felidézték, hogy

2020 márciusában a koronavírus-járvány magyarországi kezdete a teljes magyar munkaerőpiacra jelentős hatással volt, így a pályakezdők, szakmai gyakorlati helyet keresők számára feladott álláshirdetések száma és aránya is csökkent.

Ráadásul 2020 tavaszán azok a cégek, amelyek a létszámstop, illetve -leépítés eszközével próbálták átvészelni a válságot, elsőként azok felvételét fagyasztották be, és azoktól váltak meg, akik nem tartoztak az állományba. Példaként a szerződéses munkatársakat, a kölcsönzött munkaerőt, valamint a szakmai gyakorlaton lévőket és a diákokat említették.

Közölték, hogy

a járványhelyzet következtében kialakult válság egyik markáns hatásaként az egy állásra jutó jelentkezések száma számos szektorban évek óta nem látott szintre emelkedett. Ez alól a pályakezdő és gyakornoki pozíciók sem voltak kivételek: márciustól kezdve folyamatos növekedés látszik a jelentkezések számában, a legtöbb pályakezdő nyáron pályázott meg lehetőségeket, majd ősztől a jelentkezések száma lassan csökkent.

Az idén januárban ismét felélénkült az érdeklődés a pályakezdő, illetve gyakornoki pozíciók iránt: 15 százalékkal több volt az egy helyre jutó jelentkezésszám, mint a tavalyi átlag.

Arról is beszámoltak, hogy tavaly a pályakezdők közül a legtöbben irodai asszisztens és projektmenedzser állásokra jelentkeztek, ezt az adatrögzítő, az ügyfélszolgálati munkatárs, a flottakezelő és sofőr, majd a gazdasági asszisztens pozíciók követték. A pályakezdők átlagos fizetési igénye nettó 208 ezer forint volt országosan.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a pályakezdők és gyakornokok helyzete a tavaly tavaszi állapotokhoz képest egyértelműen javult, ám a hirdetésszámok még mindig elmaradnak a korábbi évektől. Ugyanakkor jelezte, hogy a pandémia kezdetéhez képest jóval több lehetőségből válogathatnak, ugyanis a vállalatok nagy hányada 2021-ben már bővülésben gondolkodik.

Ráadásul, mivel az őszi-téli tapasztalatok azt mutatják, hogy a koronavírus második hulláma már nem okozott olyan sokkot a munkaerőpiacon mint az első, a szakember szerint bízni lehet abban, hogy a jelenleg zajló harmadik hullám sem fog jelentős visszaesést generálni a pályakezdők és gyakornokok lehetőségeit tekintve sem.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Újra jelentkezett a LikeFight: Orbán vezetésével arat a jobboldal a Facebookon

Ezúttal a január 7-13. közötti időszakot vizsgálta a Mandinernek a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata.

Közzétéve:

Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es országgyűlési választás időpontját, így élesre fordult a kampányidőszak. A dátum kitűzése alkalmából a Facebookon is jól kirajzolódtak a táborok várakozásai, megmutatkozott a lelkesültség mértéke és az adott politikai közösség választási győzelembe vetett hitének erőssége is láthatóvá vált – írja elemzésében a Mandiner. 

Az interakciószámokból az derült ki, hogy a Fidesz tábora sokkal aktívabb és optimistább, mint a baloldali tábor. A Fidesz mindhárom területen (politikusok, hivatalos oldalak, véleményvezérek) látványosan verte a baloldalt, mindhárom területen az interakciók több mint 60 százalékát hozta el.

A baloldali médiamunkások a Fidesz-világ online sikerét mindig a jobboldal hirdetési stratégiájával igyekeznek megmagyarázni, ezt a narratívát viszont alapjaiban kérdőjelezi meg az elmúlt hét. A Fidesz Facebook-oldalán például ezen a héten egy fillér költés sem volt, mégis 217 ezer interakciót szerzett, míg a baloldal összesített eredménye (minden ellenzéki párt interakcióinak összege) csupán 131 ezer volt.

Már sokadik alkalommal dől meg ez a baloldali mantra.

A valóság inkább az, hogy a választások kihirdetésének hetén a jobboldal sokkal felkészültebb állapotban volt, mint a baloldali ellenzék.

Politikusok

Stabil, 60 százalék feletti előnyt hoztak össze a jobboldal vezető politikusai a vizsgált időszakban. Orbán Viktor a közel 400 ezer interakciójával ezúttal is tekintélyes előnyhöz juttatta a jobboldalt és húzta maga után a többieket.

Márki-Zay Pétér és a baloldal ezen a héten sokadjára jelentették be, hogy most aztán tényleg lendületet vesz a kampányuk, de a baloldali tábor lelkesedésén ennek nem volt nyoma. Továbbra is más súlycsoportban játszik a baloldal miniszterelnök-jelöltje és a jobboldali miniszterelnök. Nagyon kontrasztos, hogy míg Márki-Zay Péter esetében egy bejegyzés átlagosan 3800 interakciót hozott a héten, addig Orbán Viktor egy bejegyzésén átlagosan majdnem tízszer annyi, pontosan 36 ezer interakció volt.

De legalább a baloldalon volt némi sikere Márki-Zay Péternek, aki hosszú hónapok után végre nyerni tudott a baloldal házi versenyében. A javításhoz a sok (41 db) bejegyzés, a megnövelt hirdetések, valamint Jakab Péter és Karácsony Gergely gyenge közösségi médiás aktivitásai járultak hozzá a leginkább.

Hivatalos oldalak

Közszolgálati üzeneteivel, tájékoztatóival ezúttal is a kormány Facebook-oldala vezeti a hivatalos oldalak listáját, így az oda kikerülő üzenetek ismét jelentős közönséghez jutottak el.

A pártok versenyében tovább nyílt az olló a jobboldal és a baloldal között. A kormánypártok az összes interakció több mint 62 százalékát termelték meg.

Az elmúlt években a közösségi médiában a hangsúly egyre inkább a személyiségekre helyeződött át – olvashatjuk megannyi szakértő tollából –, és ez a baloldal stratégiájában látszik is, a hivatalos oldalakra kisebb hangsúlyt és kevesebb energiát fektetnek. A Fidesz stratégiája viszont mintha ebben is különutas lenne, továbbra is aktívak ezek az intézményi oldalak, az interakciószámokból pedig az látszik, hogy a jobboldali tábor ezt pontozza is.

Véleményvezérek

A véleményvezérek frontján ezen a héten is a már hónapok óta kialakult erőviszonyok köszöntek vissza. A jobboldali mémoldalak és véleményvezérek ezúttal is kétharmad körüli aránnyal gyűrték maguk alá a baloldali véleményközeget. A DK-közeli szereplők az elmúlt egy hétben is meghatározták a baloldali gondolatvilágot, azonban jól látszik, hogy rajtuk kívül alig foglalkoznak a politikai szereplők ezzel a szcénával, így a baloldali listára már egészen alacsony, 20 ezer interakciót meghaladó eredménnyel is be lehetett kerülni. A jobboldalon ezzel szemben heti 40 ezer interakciónál kezdődik a belépés a TOP10-be.

Tovább olvasom

Trending Now

Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta – írta hétfőn a The Guardian online kiadása.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becer

Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra (476 ezer milliárd forint) nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, mellyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.

Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy

2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.

A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án

Tovább olvasom

Trending Now

Irán legfelsőbb vezetőjére is lecsapott a Twitter (videó)

Hosszú huza-vona után végül letiltotta a Twitter nevű mikroblog Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető profilját, miután az ajatollah egy Donald Trump megölését bemutató videót tett közzé. A korábbi amerikai elnök elleni bosszúhadjárat két éve, Kászem Szolejmáni iráni tábornok amerikaiak általi likvidálása óta tart, de Teherán nemzetközi fórumokon is igyekszik elégtételt venni a nemzeti hősként tisztelt Szolejmáni elvesztéséért.

Közzétéve:

Végleg letiltották az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah Twitter-fiókját a közösségi irányelvek megsértése miatt, erősítette meg szombaton az AFP-hírügynökségnek a Szilícium-völgyi óriásvállalat szóvivője. Az iráni vezetőhöz köthető profilon ugyanis szerdán egy animált videó jelent meg, amelyen a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ellen hajtanak végre egy dróntámadást – számol be róla a Magyar Nemzet

Az „Egyértelmű bosszú” névvel illetett animált videón az látható, hogy egy – feltételezhetően iráni – taktikai központból feltörik a floridai Trump-birtok biztonsági rendszerét, és egy robot segítségével lokalizálják a célpontot. Ezt követően az éppen golfozó Donald Trumphoz hasonló alak telefonjára közvetlenül a dróntámadás indítása előtt a „Szulejmáni gyilkosa és annak elrendelője megfizet a tettéért” üzenetet küldik el. Ali Hamenei a Donald Trump meggyilkolásának kivitelezését bemutató videót saját weboldalán a „győztes animáció a Trump-bosszúról” megjegyzéssel is ellátta.

Mint ahogy arról a lap is beszámolt korábban, Donald Trump még 2020 januárjában egy dróntámadással kiiktatta a terroristának tartott Kászem Szolejmanit, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz Erőinek (IRGC) parancsnokát. Az akkori amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo tájékoztatása szerint a likvidálásra azért volt szükség, mert hírszerzési információk szerint a külföldi akciókért felelős iráni különleges egységek parancsnokaként Szolejmani támadásokat tervezett amerikai célpontok ellen Irakban.

A célzott gyilkosság ugyanakkor komoly nemzetközi jogi kérdéseket is felvetett. Az iráni elnöki hivatal nemrégiben egy levelet is megjelenített, amelyet az ENSZ Közgyűléséhez írtak, és amelyben minden hatáskörébe tartozó jogi kezdeményezés megtételére és határozat kibocsátására szólították fel a nemzetközi szervezetet, hogy az elriassza és elítélje a mindenkori amerikai kormányt hasonló lépésektől a jövőben. A levél szerint továbbá az Egyesült Államok kormányai már évek óta túlzott egyoldalúságot mutatnak cselekedeteikben, és felhatalmazást éreznek, hogy megsértsék a nemzetközi törvényeket és egyezményeket.

Az iráni vezetés azóta követeli, hogy állítsák bíróság elé Donald Trumpot és a Szolejmani-gyilkosság minden résztvevőjét – eddig mindhiába. Meggyilkolása idején Szolejmani Irán egyik legbefolyásosabb vezetője volt, az iráni vezetés pedig nemzeti hőssé emelte az elmúlt években.

Ebrahim Raiszi iráni elnök a Szolejmani-gyilkosság második évfordulóján elhangzott beszédében úgy fogalmazott: annak a „főbűnözőnek és gyilkosnak”, aki elrendelte Szolejmani dróntámadását, szembe kell néznie Allah akaratával, és el kell szenvednie a „qisas” -t (iszlám kifejezés a szemet szemért elvre).

A Twitter korábban nem volt hajlandó eltávolítani a Donald Trump korábbi elnököt fenyegető iráni bejegyzéseket, amelyekben például az iráni Forradalmi Gárda felszólította a híveket, hogy a bagdadi bűntett felelősei elleni bosszú mindenkinek a jogában áll. Amerikai republikánus képviselők a kettős mérce alkalmazásával vádolták meg a közösségi médiaóriást. Greg Steube floridai republikánus képviselő például úgy fogalmazott: „A baloldali oligarchák a Twitternél tehát azt megengedik, hogy az iráni Forradalmi Gárda halálosan megfenyegesse Trump elnököt, de őt letiltják, mert békés tüntetést szervezett?” 

Mint ismert, Donald Trump Twitter-fiókját tavaly, a Capitolium január 6-i ostromát követően függesztette fel határozatlan időre a mikroblogot tulajdonló óriásvállalat a közösségi irányelvek többszöri megsértése miatt. A lépést azóta is sérelmezik a republikánus exelnök hívei.

Borítókép: Ali Hamenei ajatollah rendkívül népszerű volt a mikroblogon nemcsak az irániak, de az egész „síita félhold” elnevezésű befolyási övezetben (Forrás: Twitter)

Tovább olvasom