Kövess minket!

Trending Now

Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját

Nincs olyan tagállam az Európai Unióban, ahol többségben lennének azok, akik szerint elfogadható a felhasználói tartalmak politikai alapon történő törlése.

A közéleti viták kiemelt témája a közösségi média szerepe, politikaformáló funkciója és manipulációs potenciálja. Különösen nagy vihart kavart a közbeszédben, hogy a Twitter végleg, a Facebook és az Instagram két hétre letiltotta Donald Trump amerikai elnök fiókjait, míg az Apple, a Google és az Amazon az amerikai konzervatív körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazását tette elérhetetlenné. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy – többek között – Angela Merkel német kancellár, valamint Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is aggályait fejezte ki a techóriások túlhatalma kapcsán. Egy nemrég megjelent, a The Social Dilemma című film pedig a közösségi oldalak emberi pszichére és általában a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásait veszi górcső alá.

A Századvég júniusi tanulmányában foglalkozott a közösségi médiumok politikaformáló hatásával, előre jelezve, hogy a totalitárius kísérletek, illetve a digitális diktatúrára való törekvés egyre nagyobb méreteket ölt a mindent behálózó techvállalatok részéről, amelyek napjainkban már potens szereplőként léphetnek fel akár demokratikusan megválasztott politikai vezetőkkel szemben is. Az újfajta, privatizált nyilvánosság politikára gyakorolt hatása tehát megkérdőjelezhetetlen. Másképpen fogalmazva az újfajta nyilvánosság magában hordozza az újfajta zsarnokság lehetőségét is – azaz, fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati világban magáncégek hoznak létre egy, a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszert, amit az ázsiai országban központi, állami irányítással alkottak meg.

A közösségi média nem pusztán az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb valóságalakító tényezője a 21. századi politikának. A kérdés csak az, mennyire bíznak benne az emberek.

Az európaiak kevésbé bíznak a közösségi platformokban

Az összes EU-tagállamban és az Egyesült Királyságban az emberek 57 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában (a 2019-es 54 százalékhoz képest ez enyhe emelkedés). Hogy ez a szám mennyire magas, az az országos médiába vetett bizalommal összevetve válik világossá: bár az emberek általában a médiával kapcsolatban gyanakvóak, mégis az elutasítottság aránya pusztán 34 százalék az országos média esetében. (Az EU-tagállamokban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek többsége, 52 százalékuk bízik valamennyire az országos médiában, míg a közösségi médiában csak 32 százalékuk.)

Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában.

Forrás: szazadveg.hu

Az európaiak elutasítják a közösségi média cenzúrát

Ami a cenzúrát illeti, 25 százalék azoknak az aránya az összes tagállamban és az Egyesült Királyságban, akik elfogadhatónak tartják, hogy a közösségi médiafelületek politikai alapon töröljenek tartalmakat. A cenzúra elutasítottsága magasabb a volt szocialista országokban (64 százalék) és a V4 országaiban (62 százalék), mint az EU-alapítók és korábban csatlakozók körében (57 százalék).

Forrás: szazadveg.hu

Hogy két szélsőséges példát említsünk: Németországban csak a megkérdezettek 44 százaléka, míg Magyarországon 69 százalékuk mondta azt, hogy nem fogadható el a közösségi médiafelületek politikai cenzúrája (Németországban a legelfogadottabb ez a gyakorlat, a megkérdezettek 37 százalékának nincs kifogása ellene).

A kutatás eredményeiből azonban jól látszik, hogy nincs olyan tagállam az Európai Unióban, ahol többségben lennének azok, akik szerint elfogadható a felhasználói tartalmak politikai alapon történő törlése.

Forrás: szazadveg.hu

Úgy tűnik, a diktatúrát megélt országok lakosai érzékenyebbek a cenzúra kérdésére, mint a nyugat-európaiak. Ez talán a diktatúra tapasztalatából fakad, talán abból, hogy a volt szocialista országok lakói “védve vannak” a politikai korrektség sokkal kifinomultabb, lopakodó nyugati diktatúrájától. Mindenesetre kétség nem fér hozzá, hogy a közösségi média kérdése ma politikai kérdés. Ehhez nem volt szükség az amerikai elnökválasztásra, hiszen az Egyesült Államokban már több szenátusi meghallgatást is tartottak a nagy techcégek vezetőivel. (Az egyik legaktívabb résztvevője ezeknek a vitáknak Ted Cruz texasi republikánus szenátor. Rá különösen jellemző, hogy a nagy techcégek hatalomkoncentrációja mellett felhívja a figyelmet a politikai alapú cenzúrára is.)

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy

a 2022-es hazai országgyűlési választások kampányában feltehetően minden korábbinál jelentősebb szerepet fog betölteni a közösségi média, amely körülmény – a jelek szerint – együtt fog járni a nemzeti, konzervatív vélemények korlátozását, letiltását célzó kísérletekkel is.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

Borítóképünk illusztráció

Trending Now

Orvosi szaklap állt ki a kínai vakcina mellett

A világ legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet állt ki a kínai Sinopharm-vakcina mellett – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfőn a közösségi oldalán.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Menczer Tamás a bejegyzésben megosztott videóban azt mondta: a cikk szerint a kínai Sinopharm-vakcina hatásos a vírus dél-afrikai mutációja ellen is. Jó hírnek nevezte, hogy a szaklap nem kérdőjelezi meg az oltóanyag hatásosságát, hanem azt állítja, hogy az egyik legveszélyesebb mutáns ellen is hatásos.

Úgy fogalmazott: azért is kell beszélni erről, mert a múlt héten néhány nap alatt az “oltásellenes baloldal” 70 cikkben támadta a kínai vakcinát, “és mind hazugság volt”.

Hozzátette: szintén hazugságokkal támadta a kínai vakcinát az “oltásellenes baloldalt” vezető Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (DK) is.

Az államtitkár azt kérte: senki se higgyen az oltásellenes hangoknak, és fogadja el a felkínált vakcinát. “Együtt újra sikerülni fog” – emelte ki Menczer Tamás.

Tovább olvasom

Trending Now

Félreérthető neve miatt cenzúrázta a francia várost a Facebook

Szexuális rágalomként azonosította a települést.

Közzétéve:

Bitche látképe, fotó: Wikipedia / MTorsten / CC BY-SA 4.0

Bitche – ez a neve annak a francia városnak, amelynek némi összetűzése akadt a techóriással. A település létrehozta Facebook-oldalát, hogy ott a lakosokkal osszon meg közérdekű információkat, ezt azonban hetekig nem lehetett elérni a cenzúra miatt.

Az angol nyelvben ugyanis létezik egy nagyon hasonló szó, a “bitch”, amely “kurvát” jelent, és emiatt

a város nevét a Facebook szexuális rágalomnak titulálta.

A városi tisztviselők szerint a Facebook azért távolította el az oldalt, mert az megsértette a szabályokat. Pedig a Bitche kifejezésnek nincs is konkrét angol megfelelője, franciául pedig a kifogásolt szó teljesen máshogy van, mint az angolban. A város vezetői többször is megkeresték a Facebook francia részlegét, privát üzenetekben és űrlapokon keresztül is.

Bitche szóvivője, Valérie Degouy szerint naponta körülbelül tíz üzenetet írtak a tech cégnek, de nem kaptak kielégítő választ. A köztes időben végül egy másik néven hoztak létre oldalt a városnak, amely az irányítószámra utalt.

Végül a jelek szerint eljutott a problémájuk a megfelelő helyekre, múlt héten ugyanis újra elérhetővé vált Bitche város hivatalos oldala. Mint kiderült, a Facebook franciaországi részlegének vezetője megkereste a település polgármesterét, és közölte a jó hírt, valamint elnézést kért az esetleges kellemetlenségekért.

Ahogyan azonban arra a New York Post is rávilágított,

Franciaországban több olyan város is van, amelynek a neve az angol nyelv szerint problémás lehet.

Létezik például olyan település, amelynek Condom a neve, de olyan is, amelynek Anus. Könnyen lehet, hogy a jövőben ők is akadályba ütköznek, ha hivatalos oldalt akarnak létrehozni maguknak a Facebook-on.

A neve miatt küszködött a világgal egy osztrák település is. A korábban Fucking nevet viselő falut sokan felkapták, többször ellopták a táblájukat, és még forgattak is ott. Ebből végül elegük lett a lakóknak, és év elején hivatalosan is Fuggingra változtatták a település nevét. A polgármester szerint tudják, hogy az angol nyelvben mit jelent a falu neve, de nekik teljesen más jelentőséggel bír.

Tovább olvasom

Trending Now

Formálódik a baloldal kampányközpontja a választásokra

Folytatódik az adatbiznisz: Gyurcsány és Bajnai, a két volt miniszterelnök emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek, ennek érdekében külföldi cégeket is létrehoztak, az egyikben pedig a Soros-hálózat egy ismert adatguruja is feltűnt.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

„Ön szerint minek köszönhető Orbán Viktorék nyilvánvaló kudarca a koronavírus okozta halálok megakadályozásában? Loptak a lélegeztetőgépeknél, vakcináknál is – 1-es gomb. Lerohasztották az egészségügyet – 2-es gomb. Dubajba mentek inkább, nem érdeklik őket a magyar emberek – 3-as gomb. Próbáltak jól dolgozni, csak nem sikerült – 4-es gomb.”

Többek között ilyen kérdéseket tesznek fel a közvélemény-kutatásnak álcázott telefonhívás során, amellyel az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu keresett meg a napokban többeket, rákérdezve a hívott fél politikai álláspontjára – számol be róla a Magyar Nemzet.

A sugalmazó kérdések, sommás állítások, irányított válaszlehetőségek, valamint a személyes adatok védelmének teljes hiánya mellett figyelemre méltó, hogy a telefonon megkérdezettek adatait – mint az a hívás végén el is hangzik – az Ezalényeg kiadója, az Orákulum 2020 Kft. kezeli, az adatkezeléssel kapcsolatban pedig az info@ezalenyeg.hu e-mail-címen lehet tájékozódni.

Az Ezalényeg.hu lejáratóportálon nemcsak a cikkek, posztok hangnemével vagy a fent említett legutóbbi, szakmailag értelmezhetetlen, közvélemény-kutatásnak távolról sem nevezhető hívásokkal vannak problémák: számos jel mutat arra, hogy a felhasználók adatai a DatAdat Professional Kft.-hez kerülnek, miközben erről nem kapnak tájékoztatást.

Érdemes tudni, hogy

az Ezalényeg.hu tulajdonosa a volt MSZP-s komlói polgármester fia, ifjabb Páva Zoltán, aki jó kapcsolatot ápol az MSZP-vel és a DK-val, tekintve, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanácsadója volt,

a jelenleg általa üzemeltetett portál pedig palástolni sem próbálja baloldali szimpátiáját.

A DatAdat a levitézlett baloldali politikusok vállalkozása: Gyurcsány Ferenc DK-elnök rendszeresen veszi igénybe a cég szolgáltatásait, amelynek egyik tulajdonosa Bajnai Gordon.

A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga. Mellettük Gyurcsányék agytrösztjét, a Demost korábban irányító Dessewffy Tibor szociológus és tanítványai is részt vesznek a cég munkájában. A két volt miniszterelnök, Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek. A baloldal gőzerővel készül a 2022-es választási kampányra, amelyet várhatóan teljes mértékben a közösségi médiára fognak építeni, a Nyugat-Európában és az USA-ban már bevált módszereket alkalmazva.

Kipróbált együttműködés

BalKon, azaz Baloldali Konszenzus. Így nevezték a rendszerváltáskor azt az értelmiségi kört, amelyben már három évtizeddel ezelőtt együttműködött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Utóbbi akkoriban a garzonlakását, mostanában pedig vagyona egy részét bocsátotta a közös hálózat rendelkezésére. Ismert, Bajnai egy olyan, választói adatbiznisszel foglalkozó cégbe szállt be kisebbségi tulajdonosként, ahol ott van a Gyurcsánnyal közös hálózatának több bizalmi embere. Több jel is arra mutat, hogy közülük a legfontosabb szerepeket a két egykori kormányfői kabinetfőnök, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám játssza.

Bizonyára nem véletlen, hogy éppen ez utóbbi két expolitikus kezdett nemzetközi terjeszkedésbe és vesz részt három Észtországban bejegyzett cég ügyvezetésében is. Kezdjük a DatAdat OÜ nevű céggel, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván a balti államban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást” nyújt számukra az észt Szigetvári–Ficsor-vállalkozás.

Ugyanakkor nemcsak országosan használta fel a Gyurcsány–Bajnai-hálózat az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy a miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő SZIVE – Függetlenek honlapján is ez az észtországi cég tűnik fel adatkezelőként.

Érdekesség, hogy Szigetvári és Ficsor ügyvezetésével bejegyeztek egy, az eddig elérhető adatok alapján bevételeket nem termelő észtországi céget, a hét vezérre utaló nevű „Seven Chieftains and Partners” Kft.-t. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai cégek adózása szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

Besegít a Soros-hálózat régi kulcsszereplője

A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbiznisszel foglalkozó cég lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez, ez pedig a tavaly januárban bejegyzett Datapraxis. A harmadik vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember, méghozzá nem is akárki, hanem a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek.

Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évet dolgozott kampányigazgatóként a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel.

Ami az elmúlt évtizedet illeti, Hilder 2010 és 2012 között dolgozott a szintén Soros-pénzből működő Oxfamnál, ugyancsak kampányigazgatóként, amikor a segélyszervezet a haiti földrengés kapcsán szexuális visszaéléseket követett el a kiszolgáltatott helyi nőkkel szemben. A szervezetnél az Origo 2018-as beszámolója szerint összesen 120 embert vádoltak meg zaklatással. Szintén a magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető a Change.org közösségi platform, ahol Hilder 2012 és 2014 között „globális alelnök” volt.

Az elmúlt évtizedben az angol kampányszakember az ottani Munkáspárttal együttműködő, radikális balos Momentum nevű mozgalomban is dolgozott, illetve a szélsőbaloldali amerikai elnökjelölt, Bernie Sanders kampányának lelkes híveként tűnt fel. Hilder kétszer is sikertelenül próbálta megszerezni a brit Munkáspárt főtitkári tisztségét. Cége pedig a 2019-es választás előtt egy óriási mintán végzett közvélemény-kutatásokat a 650 brit egyéni választókerületben. Ennek célja az esélyes, a jobboldali jelöltet legyőzni képes jelöltjeinek azonosítása volt, hasonlóan a 2018-as magyar ellenzék Soros által támogatott projektjéhez. A milliárdos spekuláns politikai célja elérésére az Egyesült Királyságban a Best for Britain és a Hope not Hate szervezeteknek biztosított forintban kifejezve több száz milliós forrást, amely megbízással látta el a Datapraxist is. Hilder a vereség után kifejezetten primitív, obszcén, Boris Johnsont gyalázó tartalmat osztott meg közösségi oldalán.

A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának célzásaiból, és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában. Ez pedig azt jelentheti, hogy

Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”.

DK-s hírportál, szlovákiai kiadóval

Érdekesség, hogy a DK-közeli, egyebek közt a párt internetes hirdetéseiből működő Nyugati Fény nevű hírportál adatkezelési nyilatkozatában szintén a DatAdat szerepel adatfeldolgozóként. Az internetes oldal kiadójaként megjelölt Western Light s.r.o. nevű cég a szlovákiai Újhelyre, azaz Sátoraljaújhely 1920-ban elcsatolt részére van bejegyezve. Ez a település pedig pont azon Tokaj-hegyaljai régióban fekszik, amely Ficsor Ádám szűkebb pátriája. Helyi forrás szerint abban az időben, amikor tömeges volt a szlovákiai bejegyzésű cégek alapítása, praktikus megoldássá vált a magyar határtól néhány száz méterre céget alapítani, ha valaki valamilyen okból el akarta kerülni a magyar hatóságok figyelmét.

Közös kampánycégháló

Gyurcsány és Bajnai több mint három évtizedre visszanyúló együttműködése napjainkban is töretlen, különös tekintettel az alig egy év múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos adatbizniszre.

Bajnai Gordon 2017. augusztus elsejétől 18 hónapon át tagja volt annak a befektetési bizottságnak, amely az Európai Befektetési Bank (EIB) kezelésében lévő Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) döntéseit készítette elő. Bajnainak ezen időszakban, 2018 áprilisában be kellett számolnia a gazdasági érdekeltségeiről is. Ebből a beszámolóból kiderül az is, hogy a DatAdat Kft.-ben 10 százalékos közvetett érdekeltsége van (más forrásból kiderül, hogy az Ebit Consulting Kft. nevű cégén keresztül).

Mindeközben Bajnai korábbi kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdat Kft.-nél dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben. A céget az a Ficsor Ádám vezeti, aki korábban Gyurcsány kabinetfőnöke és Bajnai minisztere is volt.

Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.

Szintén a cég tulajdonosa Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor,

akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője. A DatAdat és Dessewffy közös cége az I. kerületi Számadó utca 15. szám, magasföldszint 3. alá bejegyzett Datalyze Research Kft. A DatAdatban tulajdonosok még Szabó György József, Váry Dániel és Sipos Dávid, utóbbi édesanyjának neve Ficsor Ilona.

A 2016. december végén alapított DatAdat nettó árbevétele 2017-ben nettó 17 millió forint, adózás előtti vesztesége hárommillió forint volt. Az I. kerületi Számadat utca 15. szám alatt bejegyzett, de a XI. kerületi Rátz László utca 64. alatt működő vállalkozás bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.

A DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) tavaly nyáron látogatta meg Barack Obama. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is használ tavaly óta, saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.

A DatAdat mindemellett több másik alkalmazást is kínál honlapján, így például egy Digitribe nevű programot és egy Voter Relationship Manager nevű csomagot.

Szigetvári releváns amerikai, demokrata párti kapcsolatokkal is rendelkezik. Korábban, 2014-ben Obama kampánycsapatából hozott tanácsadókat az Együtt kampányához, melyről akkoriban be is számolt. Mitch Stewarttal és Jeremy Birddel dolgoztak együtt, aki a 2012-es Obama-kampány során a csatatérállamok megnyeréséért, illetve a terepmunka irányításáért felelt.

Szigetvári háttér-információk szerint egyaránt hozzáfért az elmúlt másfél évtizedben a szocialisták korábbi adatbázisához, majd Bajnaiék választói adatbázisát is ő kezelte.

Sajtóhírek szerint 2013 októberére, az Együtt felfutásának végére a párt legális támogatói adatbázisában nagyjából 200 ezer háztartás szerepelt. Szigetvári tehát jó eséllyel sok százezres névjegyzék felett diszponál, melynek elfedéséhez kifejezetten hasznos a mostani vállalkozás profilja. Közösségi oldala alapján kiterjedt kapcsolatrendszere van a nemzetközi progresszív-liberális agytrösztök világában is. Szigetvári kedvenc témája mostanában a Magyar Telekom és a kormány, illetve magyar üzletemberek vélt vagy valós együttműködésének támadása.

Belelátni a választók fejébe

Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt, nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre. Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, 150 like-nál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, 300 like felett pedig már többet, mint az illető élettársa. Pusztán a like-ok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e. Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös” néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.

Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (beszél), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke (takarásban), Móricz Eszter, a kormányváltó erők helyi képviselőjelöltje, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, az MSZP elnöke (b-j) az ötpárti ellenzéki szövetség sajtótájékoztatóján, az újpalotai vásárcsarnoknál 2014. április 5-én.

Tovább olvasom