Kövess minket!

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom