Trending Now
Az elmúlt néhány hétben szinte minden vállalat jövőképe bizonytalanná vált
A cégeknek új alapokra kellett helyezniük a működésüket ahhoz, hogy túlélhessék a válságot.
A SUSE szakértői szerint ebben hatékony támogatást nyújthatnak a nyílt forráskódú szoftverek, amelyek segítenek az adaptációban, a szükséges fejlesztésekben, valamint a folyamatos és agilis működés biztosításában.
Az olyan, kihívásokkal teli időszakban, mint a jelenlegi, a vállalatok folyamatos bizonytalansággal néznek szembe. Néhány hét alatt gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások, így egyes cégeknek hirtelen korábban nem tapasztalt, jelentősen megnövekedett igényekkel kell megküzdeniük, amelyeket nehezen tudnak kiszolgálni. Mivel az emberek ritkán hagyják el otthonaikat, igyekeznek mindent házhoz rendelni, amit csak lehet. Ezért számos webshop forgalma a korábbi sokszorosára ugrott, amit nem csupán a raktározási és kiszállítói kapacitással kell lekövetni, de az informatikai infrastruktúrával is. Más vállalatok termékei és szolgáltatásai iránt ugyanakkor visszaesett a kereslet, ezért náluk villámgyors profilváltásra van szükség, ha el akarják kerülni a csődöt.
A szakértők szerint az azonnali reagálásban és az új igények kiszolgálásában sokat segíthetnek az open source szoftverek, amelyek nagyfokú rugalmasságot és gyorsaságot garantálnak a fontos fejlesztésekhez, a skálázhatósághoz és az üzletfolytonossághoz.
Az instabil időkben agilis működésre van szükség, hogy a szervezetek rövid időn belül tudjanak reagálni a változó üzleti igényekre, és az informatikai hátterüket is át tudják alakítani az új elvárásoknak megfelelően. Ez többek között azt is jelenti, hogy az alkalmazásokat gyorsan kell fejleszteni vagy módosítani és új funkciókkal bővíteni.
 |
Ehhez elengedhetetlen, hogy a fejlesztők professzionális eszközökkel és háttérrel dolgozhassanak. Nagyban segítheti a munkájukat például a SUSE nyílt forráskódú alkalmazásszolgáltatási platformja – írják. A SUSE Cloud Application Platform képes automatikusan létrehozni a különféle futtatókörnyezeteket az egyes alkalmazásokhoz. A fejlesztőknek így nem kell időt és energiát fordítaniuk az insfrastruktúra megismerésére és kezelésére, amelybe ki akarják helyezni az adott alkalmazást.
Akadnak cégek, amelyeknek most a korábbi érdeklődés sokszorosával kell megküzdeniük. Az ő esetükben különösen fontos, hogy az erőforrásokat automatizált módon lehessen üzembe helyezni és skálázni, hogy képesek legyenek kezelni a megnövekedett terhelést. Ezt nagy mértékben előmozdítja, ha a szervezetek képesek jól kezelni a hibrid környezeteket például a konténerek és a nyílt forráskódú konténerfelügyeleti eszközök segítségével. A SUSE open source megoldása alapot biztosít az alkalmazások korszerű fejlesztéséhez és kezeléséhez, mivel egyszerűen lehet vele létrehozni, telepíteni és skálázni az alkalmazásokat az egyes környezetekhez alakítva. A konténereknek köszönhetően nem kell külön testre szabni és tesztelni az alkalmazásokat, akár a saját adatközpontokban, akár felhőalapú környezetekben kívánják használni azokat.
Természetesen ezeket az alkalmazásokat és szolgáltatásokat hiába fejlesztik, helyezik üzembe és méretezik a szervezetek, ha egy hirtelen leállás miatt elérhetetlenné válnak az ügyfelek számára. Elengedhetetlen tehát, hogy a vállalatok képesek legyenek minden körülmények között, folyamatosan garantálni a kritikus fontosságú szolgáltatások működtetését. Szerencsére számos olyan hasznos, nyílt forráskódú eszköz érhető el, amelyek támogatást nyújtanak ebben, a stabil működést és nagy rendelkezésre állást biztosító komponensektől kezdve az adatok replikálásáról gondoskodó technológián át egészen az olyan automatizált folyamatokig, amelyek segítenek naprakészen tartani és monitorozni a rendszereket, és ezáltal minimalizálják az állásidőt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
