Kövess minket!

Trending Now

Az álhírekről tanácskoztak konferenciájukon a protestáns újságírók

Mi az álhír? Hogyan működik? Hogyan védekezhetünk ellene? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a konferenciának az előadói és résztvevői, amelyet Fake news – Avagy miért hiszünk el mindent? címmel rendezett a Protestáns Újságrók Szövetsége (Prúsz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) október 25-én Budapesten, a Károlyi–Csekonics-palotában.

Borítókép: Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató előadást tart a konferencián, fotó: Bazánth Ivola/reformatus.hu

A tanácskozást megnyitó köszöntőjében Trócsányi László, a KRE rektora elmondta, a fake news egyidős az emberiség történelmével, de napjainknak különösen aktuális kérdésköre. – Olyan jelenség, amellyel együtt kell élnünk, ugyanakkor valamit tennünk kell ellene – vélekedett az egyetem vezetője, felidézve párizsi nagykövetsége idejéből két olyan esetet is, amikor a Le Monde című lap durva csúsztatásokkal próbálta lejáratni hazánkat cikkeiben.

Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató előadásában arra kereste a választ, hogy miért hiszünk az álhíreknek, összeesküvéselméleteknek, hogyan működnek és milyen veszélyt jelentenek ránk ezek. Kifejtette, az álhírek az agyunk félelemközpontjára hatnak, így kétféle reakciót válthatnak ki belőlünk: küzdési vagy menekülési vágyat. Ha e két választási lehetőségre szűkül a gondolkodásunk, sokkal több mindent vagyunk hajlandóak elhinni, tette hozzá az előadó. Veszelszki Ágnes a leggyakoribb manipulációs technikákat felsorolva végül arra figyelmeztette hallgatóit, hogy

a fake news jellegű tartalmak azért különösen veszélyesek, mert ha valaki egyszer elhiszi az egyiket, a többire is fogékonyabbá válik, idővel pedig képtelen lesz arra, hogy kilépjen a buborékból és alternatívákat mérlegeljen, reflexiót tanúsítson.

– Egyszerűen képtelen lesz arra, hogy másképp lássa a világot – magyarázta a kutató.

Papp János Tamás jogász a fake news és a jog viszonyáról szóló előadásában három kérdésre kereste a választ: mit, miért és hogyan kellene szabályozni? Az NMHH munkatársa szerint sokféle álhír létezik, ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy mi az. A dezinformációnak viszont létezik pontos definíciója, amelyből kiindulhatunk, és ez alapján megállapíthatjuk:

azért van szükség szabályozásra, hogy ne szenvedjen kárt a közérdek, hiszen az álhír többek között jelenthet nemzetbiztonsági fenyegetést, befolyásolhatja a demokratikus nyilvánosságot, eltorzíthatja a társadalmi diskurzust, de alááshatja az állam és a hagyományos sajtó intézményeibe vetett bizalmat is.

Az előadó elmondta, demokratikus országban jogszabályokkal nehéz fellépni az álhírek ellen, de a jogon kívül más eszközök is a rendelkezésünkre állnak: ilyen például az európai uniós dezinformációs kódex, amelyet a jelentős platformok önmagukra kötelezőnek ismertek el; de ilyen a tényellenőrzés lehetősége is, még ha számos további kérdést is vet fel ennek az eszköznek a használata; fontos lehetőség továbbá a médiatudatosság fejlesztése már gyermekkorban, de a felnőttek körében is; és ugyancsak fontos a megbízható, valódi információkat tálaló, hagyományos sajtó támogatása annak érdekében, hogy ne kelljen ezeknek az orgánumoknak részt venniük a hírversenyben.

Papp János Tamás jogász, az NMHH munkatársa előadását tartja a konferencián
Fotó: Bazánth Ivola/reformatus.hu

Vigóczki Máté az Oroszországról alkotott kép nemzetközi befolyásolására létrehozott és az orosz háborús dezinformációs gépezetet mozgató Rosszija Szevodnya (hír)ügynökség működéséről beszélt előadásában. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Intézetének Oroszország-szakértője szerint az emberi természet velejárója, hogy álhíreket gyárt, különösen egy olyan kiélezett helyzetben, mint a háború. Elmondta,

az oroszok kétféle stratégiát követnek: egyrészt minőségi álhíreket gyártanak, amelyekkel célzottan keresik meg valamely országok hírfogyasztóit, pontosan tudva, kinek és mit kell mondani, másrészt gyengébb minőségű, sokszor egymásnak is ellentmondó álhíreket gyártanak óriási mennyiségben, amivel pusztán az információs zaj növelése, ezáltal pedig az emberek elbizonytalanítása, az érdeklődésük elaltatása a cél.

Az előadó rámutatott arra is, bár az orosz propaganda olykor kihasználja a nyugati társadalmakon belüli és a nyugati országok közötti ellentéteket is, azokat nem az orosz állam szítja. – Ezeket az ellentéteket nekünk kell tudni mérsékelni, orvosolni, így tehetjük magunkat ellenállóbbá a propagandával szemben – hangsúlyozta Vigóczki Máté többek között a magyar–ukrán viszonyra is utalva.

Résztvevők az álhírekről rendezett tanácskozáson a Károlyi–Csekonics-palota Szivartermében
Fotó: Bazánth Ivola/reformatus.hu

Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató a narratívaalkotás és az áltudomány kérdéseiről beszélt előadásában. Arra figyelmeztetett, ha valaki meggyőzően meséli el a történetét, akkor álhírekkel áltudományt tud generálni, márpedig az elmúlt időszak sorozatos válságai, a kiúttalálás vágya miatt fogékonyabbak vagyunk ezekre a leegyszerűsített válaszokra. Az előadó hosszan beszélt az online média és a hálózati nyilvánosság természetének jellemzőiről és a bennük rejlő veszélyekről, hogy végül megoldási javaslatot is tegyen. Szerinte

meg kell őriznünk a belső motivációnkat és nyitottságunkat a világunk megismerésére, meg kell őriznünk a valós kritikai gondolkodás képességét, tudnunk kell kicsit lassítani, hogy maradjon idő a gondolkodásra, és végezetül ne hagyjuk, hogy a technológia irányítson minket, hanem mi használjuk azt a saját céljainkra akár a napi tájékozódásban, akár a tudásszerzésben.

A konferencia végén Fekete Zsuzsa, a Reformátusok Lapja főszerkesztője és Stumpf András, a Válasz Online újságírója az álhírekkel kapcsolatos tapasztalatairól és az azok jelentette veszélyek elkerülésének módjairól beszélgetett. Az eszmecserét Nagy Katalin rádiós műsorvezető, a Prúsz elnöke vezette.

Kiss Sándor

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom