Trending Now
Átfogó multimédiás felület jött létre a magyar popzene számára
Hajógyár néven új, átfogó multimédiás felületet hozott létre a magyar popzenei élet számára a Petőfi Kulturális Ügynökség.
“A popkultúra, a könnyűzene attól működik jól, ha az alkotók saját karakterüket, szabadságukat tudják belevinni. Terveink szerint a Hajógyár platform a műfajok között a szabadság terepe lesz, letapogatja mindazt, amit ma magyar könnyűzenének hívunk” – mondta Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője a multimédiás felület szerdai ünnepélyes elindításán az újbudai A38 hajón.
Demeter Szilárd, aki a Hajógyári-szigeten szeretne létrehozni egy könnyűzenei központot, megjegyezte: tudta, hogy sok évbe fog telni, amíg az ottani ingatlanegyüttesből létre lehet hozni egy popkulturális művészeti centrumot, hiszen a közpénz elköltése nem egyszerű, sok jogszabályi körülmény, közbeszerzés szükséges hozzá.
“Ezért azt kértem Dénes Adéltól, az ügynökség könnyűzenei igazgatójától, hogy addig is hozzunk létre egy vizuális, online Hajógyár platformot. Ezt indítjuk most be” – fejtette ki Demeter Szilárd.
Mint mondta, az elképzelések szerint a hajógyári helyszínen próbatermek, stúdiók, játszóhelyek mellett helyet fognak kapni a kortárs vizuális művészetek, a színház, a táncművészet, az irodalom és a gasztronómia is.
Dénes Adél, a Hajógyár megálmodója hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a magyar könnyűzene gazdagságát vizuálisan is igényes formában mutassák be.
“A cél egy olyan közös platform létrehozása volt a kortárs alkotók és a közönség számára egyaránt, ahol nincsenek előítéletek, éles határok a műfajok között, ahol a könnyűzenéről akár egy gasztroműsorban is beszélni lehet, ahol popszövegekhez komoly irodalmárok nyúlnak hozzá. A Hajógyár felületen nincsenek tabuk, csak az alkotás minősége, frissessége és újszerűsége dönt annak sorsáról” – szögezte le Dénes Adél.
A Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei igazgatója szerint a mondanivalót keresik, és mindazt, ami értéket közvetít. A felület ugyanolyan tálalással mutatja be az összes művészt a tetoválóktól egészen a keramikusokig, a néptáncosoktól a producereken át. Dénes Adél kitért arra, hogy az ötéves magyar könnyűzenei stratégia elfogadásával sikerült kifejezniük azt, hogy a popkultúrát elhelyezzék ott, ahol mindig is a helye volt: a művészeti ágak között.
“Itt nem egy belterjes zsűri dönt arról, mi érdekli az embereket, a Hajógyár a közönséggel közösen készül, és többé nem válik ketté a magas művészet és a tömegkultúra. Célunk megmutatni, hogy jó itthon élni és alkotni, hogy a magyar kultúra gazdagsága kimeríthetetlen és értékteremtő” – mondta a könnyűzenei igazgató.
A Hajógyár felület egyelőre videós műsorokkal jelentkezik. A hajogyar.hu multimédiás platformja, egy komplex interaktív felület, amely egy helyen gyűjti össze a Petőfi Kulturális Ügynökség valamennyi könnyűzenei programját, januárban debütál.
A több mint tizenöt videós műsort összefogó felület és tartalma a Hajógyár saját YouTube-csatornája mellett a többi közösségimédia-színterén is megjelenik. A felületen a naponta frissülő videós és szöveges tartalmak mellett podcastok és videósorozatok fogják bemutatni a zenei alkotókat.
A Hajógyárban lesznek Muzik minikoncertek, a művészekről szól az Ütem és az Életút, illetve a kulturális élet számos aspektusát dolgozza fel a Varroda, a Kézmívesek, az Ecsetvonás, a Fényes élet, a Gyerekkor íze, a Négy Évszak vagy épp a Divatos elnevezésű műsorblokk.
A platform szerdai nyitóeseményének programjában Bárány Bence slammer fellépése, a zenész Ohnody és Esterházy Fanni táncművész közös produkciója, Solére, Saiid és az Ék zenekar koncertje egyaránt szerepelt.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.