Trending Now
Átadták a közmédia díjait
Harmadik alkalommal adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított díjakat szerdán azoknak, akik példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, minden évben megünneplik azokat az alkotókat, művészeket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a közmédia teljesíteni tudja az alaptörvényben lefektetett érdekekhez, értékekhez ragaszkodó küldetését. Példaként említette, hogy a közmédia a magyar nemzet érdekeit tartja szem előtt, a globalizmussal szemben a nemzet szuverenitását, a magyarok közösségét szolgálja, feladata pedig a magyar kultúra megőrzése, védelme és ápolása.
A közmédia az értékek megőrzését, az értékek teremtését részesíti előnyben, vallja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét és értékként tekint a családra – sorolta a vezérigazgató.
Dobos Menyhért úgy fogalmazott: minden korban tudták, “ha büntetni kell”, célszerű mielőbb eltörölni a régit, a hagyományt, a gyökereket, az eredetet, mert akkor már “bárkivel bármit meg lehet tenni”, akkor már nem közösség, nemzet többé, “csupán sokaság”. De amíg büszkék vagyunk nagyjainkra, példaképeinkre, és addig, ameddig őrizzük édes anyanyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat, addig, amíg továbbadjuk gyermekeinknek hagyományainkat, addig, ameddig szól a harang, addig van remény.
A vezérigazgató szerint ezért a közmédiának nem szabad engednie az említett elvekből, “még akkor sem, ha az úgynevezett mainstream, uralkodó irányzatnak más elvárásai vannak”. Hozzátette: nincsenek könnyű helyzetben azok a kollégák, alkotók, akik ezt a missziót vállalják, mert “látjuk és tapasztaljuk az értékvesztést, ami jellemző környezetünkre”.
“Európa egyik felének tudatát a tények nem rázzák meg, kést emelnek ránk, de ők a penge élére eső napfény csillogását látják” – mondta, megjegyezve, igaza lehetett Oswald Spenglernek, amikor a fausti civilizáció alkonyáról írt.
A Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója szerint a díjazottak egyben példaképek is, akikre büszkék lehetünk, mert kiemelkedőt alkottak. A vezérigazgató azt kívánta, a díjazottak hasonló szellemben alkossanak, dolgozzanak tovább, példát mutatva a közmédia alkotóinak, dolgozóinak.
A közmédia díjait Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért adta át. A vázákat a Hollóházi Porcelánmanufaktúra készítette.
A Sára-Csoóri Életműdíjat Vitézy László producer, forgatókönyvíró, filmrendező, érdemes és kiváló művész kapta. A Sára-Csoóri Életműdíjjal egyszerre két személyiségnek, Sára Sándor operatőrnek, filmrendezőnek, és Csoóri Sándor költőnek, esszé- és prózaírónak, a Duna Televízió meghatározó alakjainak állít emléket a közmédia.
A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének tiszteletére alapított Knézy Jenő-díjat Hajdú B. István sportújságíró, sportriporter, televíziós kommentátor vehette át.
Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője kapta. A díjjal a Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának emléke előtt tisztelegnek.
Wacha Imre-díjban részesült Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője, korábbi bemondója. A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig a rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket.
A Dohnányi Ernő-díj kitüntetettje Miklósa Erika magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő. A díjat a Magyar Rádió egykori zenei igazgatójának, a Zeneakadémia hajdani főigazgatójának, a Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerzőnek, karmesternek, zongoraművésznek emlékére alapították.
A magyar nemzeti hírügynökség alapítójának, az MTI kiemelkedő szerkesztőjének és parlamenti tudósítójának emléket állító Egyesy Géza-díjat Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója és Németh Balázs, az M1 műsorvezetője kapta.
Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki Gulyás István szerkesztő-műsorvezetőt. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg a közmédia.
Az ünnepségen átadták a Karinthy-gyűrűt is, ezt ebben az évben Laár András humorista vehette át. A szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó elismerést 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.