Kövess minket!

Trending Now

Átadták a 24. Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat díjait

Hristo Simeonov alkotása lett a legjobb kisjátékfilm, a dokumentumfilmek közül Okran Bayram, animációs-kísérleti kategóriában pedig Bea R. Blankenhorst filmjét díjazták a szombat este lezárult 24. Faludi Nemzetközi Filmszemlén – közölték a szervezők az MTI-vel.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A november 17. és 20. között online megtartott fesztiválra a világ 48 országából, összesen 357 rövidfilm és több mint 110 fotó érkezett. A zsűri több mint 70 órányi anyagból választotta ki a nyerteseket.

A kisjátékfilm kategória győztese a bolgár Hristo Simeonov Nina című filmje. A műben Nina, a 13 éves roma lány követi álmát, hogy Spanyolországba költözzön, és jobb életet éljen. Ehhez azonban ügyes zsebtolvajnak kell lennie.

Dokumentumfilm kategóriában a német-lett koprodukcióban forgatott I am Wounded című pályaművet ítélte a legjobbnak a zsűri. A film rendezője Okran Bayram egy testvérpár életét mutatja be, akiknek  gondoskodniuk kell terrortámadásban megsérült apjukról, valamint anyjukról és húgukról.

Az animációs-kísérleti kategóriában Bea R. Blankenhorst After the eclipse című műve kapta az első díjat.

Az egyéni fotó kategória első helyezését Nagy Hedvig Hold című alkotása nyerte, a fotósorozat kategória legjobbja Szigeti Vajk Periférián című alkotása lett.

A filmes zsűri tagja Csuja László, Dombrovszky Linda és Madarász Isti filmrendező, Lázár Kovács Ákos médiakutató és Szabó-Nyulász Melinda animációs rendező volt. A fotókról Ádám Gyula, Haris László, Pályi Zsófia és Szalontai Ábel fotográfus döntött. A szemle filmjei és fotói november 25-ig megtekinthetők a faludifilmfestival.hu honlapon.

A Faludi Nemzetközi Filmszemle a magyar jezsuita rendtartomány huszonnégy éve létrehozott rendezvénye, amelyhez tizenkettedik éve fotópályázat is társul. A tematikus rendezvény idei vezérmotívuma a “többre születtél” volt.

Trending Now

A Soros-hálózat módszereit mutatja be Tucker Carlson új dokumentumfilmjében

A neves amerikai médiaszemélyiség mások mellett Orbán Viktorral beszélget arról, hogy a tőzsdespekuláns miért tart a jelenlegi magyar kormány által képviselt nemzeti értékektől. Carlson tavaly nyári magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy az amerikai társadalomban már jelentős károkat okozott a liberális érzékenyítés.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarország kontra Soros: harc a civilizációért címmel hamarosan bemutatják a Hír TV-n Tucker Carlsonnak, az amerikai Fox News sztárműsorvezetőjének a hazánkról szóló dokumentumfilmjét.

A Tucker Carlson Originals új epizódjának előzetesében a neves konzervatív médiaszemélyiség mások mellett Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélgetve járta körbe, hogy a tőzsdespekuláns milyen eszközökkel és módszerekkel igyekszik felerősíteni az Európába – és hazánkba – irányuló illegális migrációt.

Arra is kitértek, hogy Soros Györgyék hogyan terjesztik a balliberális ideológiát, amelynek része a hagyományos nemi szerepeket megkérdőjelező LMBTQ-s érzékenyítő kampány is – számol be róla a Magyar Nemzet.

A dokumentumfilm Carlsonnak a Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterrel készített minapi interjújában is szóba került. A publicista akkor azt méltatta, hogy hazánk kiépítette a déli határzárat, s az USA Mexikóval közös határvonalánál szerzett tapasztalatai fényében meglepődött, hogy a magyar létesítmény gyakorlatilag száz százalékos hatékonysággal akadályozza meg az illegális bevándorlást.

Carlson kérdésére a tárcavezető kifejtette: Sorosék a saját érdekeikre nézve veszélyesnek tekintik, hogy Magyarország patrióta, keresztényalapú politikát valósít meg.

A célunk az, hogy megfeleljünk a nemzeti érdekeknek, konzervatívak vagyunk és ugyanakkor sikeresek. Tehát alapvetően a létezésünk veszélyt jelent a számukra, mert azt állítják, hogy csak akkor valósulhat meg progresszív, sikeres politikai rendszer, ha szélsőségesen liberálisok vagyunk

– fogalmazott Szijjártó.

Emlékezetes: Tucker Carlson tavaly nyáron ellátogatott hazánkba, ahol az esztergomi MCC Feszten tartott előadást. Akkor úgy vélte, hogy az USA-ban nincs nagyobb szabadság, mint Magyarországon, amit azzal is indokolt, hogy például itt a politikusoknak nincs szüksége fegyveres testőrökre. A magyar médiaviszonyokat is kiegyensúlyozottabbnak és egészségesebbnek nevezte a tengerentúliaknál, ugyanis elmondása szerint ott a sajtóorgánumoknak több mint 90 százaléka van a jelenleg hatalmon lévő demokrata párti adminisztráció kezében.

A liberális erőcsoportok által kifejtett érzékenyítést olyan káros jelenségként írta le, amellyel már az amerikai társadalom jelentős részének átmosták a tudatát. Ennek eredményének nevezte például a szobordöntögetéseket, valamint, hogy megszégyenítik azokat, akik büszkék a történelmükre, és az őseik tetteire, vagy akár csak régebbi – a klasszikus irodalmi művekben is megtalálható – szavakat használnak.

Tavaly a Time magazin Carlsont Amerika talán legerősebb konzervatívjának nevezte. A Publicista 2016 óta vezeti a Fox New-on esténként jelentkező, róla elnevezett politikai talk show-t, s korábban számos meghatározó médiumnál – köztük a CNN-nél, és a Wall Street Journalnél – is dolgozott, s több könyvet is szerzőként jegyez.

Borítókép: Tucker Carlson

Tovább olvasom

Trending Now

Újságírók tüntettek a sajtóban dolgozókat érő erőszak ellen Mexikóban

A közép-amerikai ország az egyik legveszélyesebb hely a világon a médiamunkások számára.

Közzétéve:

Borítóképünkön a demonstráció résztvevői Guadalajara városában, fotó: MTI/EPA-EFE/Francisco Guasco

A demonstrációt kedden tartották Guadalajara városában, napokkal azután, hogy fegyveres támadók lelőtték autójában kollégájukat, Lourdes Maldonado Lopezt az északnyugat-mexikói Tijuanában. Január 17-én egy másik újságírót, egy fotóriportert öltek meg ugyancsak Tijuanában.

Az áldozatok fotói a tüntetésen, forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Mendez

Mexikó az egyik legveszélyesebb hely a világon a sajtóban dolgozók számára. Az országban a legtöbb gyilkosságot a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban követik el, újságírókat pedig azért vesznek célba, mert beszámolnak ezekről az ügyekről, illetve a politikai korrupcióról.

Tovább olvasom

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Közzétéve:

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom