Kövess minket!

Trending Now

Amit sokan nem tudnak – fizetés nélküli szabadság elrendelése esetén szünetel a TB jogviszony

A fizetés nélküli szabadság TB jogviszonyra gyakorolt hatásait vizsgáljuk dr. Brózmann Attila, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjének segítségével.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt és a megelőzés érdekében a munkáltatók megoldásokat keresnek. A 2020. március 19. napjától hatályos 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet új szabályait, továbbá a home office munkavégzés részleteit, gyakorlati kérdéseit, és a fizetés nélküli szabadság TB jogviszonyra gyakorolt hatásait vizsgáljuk dr. Brózmann Attila, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjének segítségével.

Elrendelheti-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot?

A fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni, arra vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor.

A fizetés nélküli szabadság hatással van-e a biztosított személy társadalombiztosítási jogállására?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Továbbá a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

„A biztosítás szünetelésének azért van különös jelentősége, mert időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások” – mondja dr. Brózmann Attila ügyvéd.

Amennyiben tehát a biztosított a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor, de csak akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra. Amennyiben azonban a biztosított nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybe vételére.

De azért passzív jogon megillet, ugye?

Gyakran hallani azt, hogy a biztosított a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. Sajnos azonban ez nem így van.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személyek részére a biztosítási jogviszonynak, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Így, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn. Ez a szabály azonban az Ebtv. 29. § (10) bekezdése alapján a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható.

Tehát amennyiben a biztosított olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a Tbj. 8. §-a nem határoz meg kivételként (pl. GYED vagy GYES folyósítása, stb.), akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik.

Milyen könnyítések hatályosak 2020. március 19. napjától a home office munkavégzés és a távmunkavégzés vonatkozásában?

A most megjelent kormányrendelet szerint a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt jelenti, hogy ezen időtartamra nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának azon törvényi korlátja, miszerint az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A távmunkavégzés pedig egyoldalúan elrendelhetővé vált a munkáltató részéről, eddig az ilyen munkavégzésben a munkaszerződésben kellett megállapodni.

További könnyítés, hogy a veszélyhelyzet és az azt követő harminc napig a munkaidő beosztás a napi munkaidő kezdetét megelőzően kilencvenhat órán belül is módosítható a munkáltató részéről, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Végül a kormányrendelet arra vonatkozó szabályt is tartalmaz, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében az általa szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A kormányrendelet szerint a további részletszabályokat további rendeletek fogják meghatározni.

Mi a helyzet a home office speciális eseteivel? Például egy munkahelyi baleset otthon?

Az otthoni munkavégzésnek szigorú feltételei vannak, így az otthoni munkahelynek is meg kell felelnie az egészséges és biztonságos munkavégzési körülményeknek. A munkáltatónak bizonyítania kell tudnia, hogy az egészséges és biztonságos otthoni munkakörülményeket ellenőrizte, a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesítette, stb., ugyanis az itt bekövetkező balesetek is munkahelyi balesetnek minősülnek.

A jelen helyzetben véleményünk szerint az otthoni munkavégzési hely megfelelőssége vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül úgy is eleget tehet, ha a munkavállaló pld. fényképekkel dokumentálja felé az otthoni munkavégzési hely alkalmasságát, illetve egy felelősségvállalási nyilatkozat is aláír, hogy a közölt adatok, fényképek megfelelnek a valóságnak.

Az otthoni munkahely kialakítására is vannak előírások?

A Home Office munkahelyet is magában foglaló helyiséget, helyiségrészt a munkavállaló biztosítja, az ilyen munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki. Nem hozható létre Home Office munkahely pl. pincében, garázsban, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges komfortfeltételek nem biztosíthatóak.

Az otthoni munkavégzésre olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben kerülhet sor, amelynek minimális méretei legalább a következők:

 

  • belmagassága minimálisan 2,5 m;
  • alapterülete minimálisan 6,0 m2;
  • légtérfogata minimálisan 15 m3.

 

Az itt lévő képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállaló számára.

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

A munkahelyet úgy kell méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

Az otthoni munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet: 20-22 C° szellemi munka esetén. Az ivóvízhez korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezni. A munkahely megközelítéséhez 80 cm széles hely szükséges a biztonságos közlekedés érdekében.

A munkáltatónak ellenőrizni kell a feltételek teljesülését, és később bizonyítania is kell tudnia, hogy ezen kötelezettségének eleget tett.

Trending Now

Újabb gender-tiktokker intézett támadást a „hagyományos” nemek ellen

Az ey/em/eir személyes névmást használó személy nemrég egy TikTok-videóban közölte, hogy ember madár hibridnek gondolja magát, és ennek megfelelően mostantól nem rendelkezik semmilyen nemmel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Libs of TIkTok egy újabb önjelölt gender-szakértőről osztott meg videót, aminek szereplője elmagyarázza, hogy ő egy barátnőjével együtt, madárként definiálja magát, ennél fogva pedig ők nem tekintenek magukra emberként.

“Avery és én mindketten madarak vagyunk. Én egy kardinálispinty vagyok, Avery pedig egy kékvércse. Mivel madarak vagyunk, bár használjuk az általunk preferált személyes névmásokat, alapvetően egyáltalán nincs nemünk, nekünk fajunk van. A mi fajunknak, mint madár-ember hibridnek eredendően nincs semmiféle neme” – mondta a videóban a lány, aki azt láthatóan figyelmen kívül hagyta, hogy mind az általa említett madarak, mind pedig az emberek rendelkeznek nemmel, így a két faj keveredéséből létrejövő életformának is rendelkeznie kell ilyennel.

Korábban már felütötték a fejüket az olyan ultraliberális tiktokkerek, akik nem tekintettek magukra emberként. Amint arról már korábban is írtunk egyik ilyen személy állatnak, egy másik pedig tárgynak képzeli magát.

Az egyik videó elején a már szinte szokásossá váló névmásokkal kapcsolatos rövid monológot lehet hallani, amikor is a biológiailag lányhoz hasonlító, de magát nem akként definiáló személy azt mondja, hogy neki megfelelő az összes fajta névmás használata, de a leginkább azt szereti, ha hercegként utalnak rá.

Ezek után elmesélt a tiktokker egy történetet arról, hogy két évvel ezelőtt kérdezték meg tőle, hogy melyik névmást preferálja. Akkor még azt mondta, hogy természetesen a nőnemű she/her névmásokat használja, de később ezen változtatott, végül pedig arra a felismerésre jutott, hogy a teljesen gender semleges nyelvet tartja a számára legkellemesebbnek, leginkább elfogadhatónak.

Ezt a személyiség változást azzal indokolta, hogy egész életében nőként kezelték, de az identitásának nem nagy része a neme, ami pedig abból fakad, hogy

önmagát nem tudja emberként definiálni.

A videót vegyesen, inkább negatívan fogadták a kommentelők, akiknek a többsége komolytalannak és nevetségesnek titulálta a lányt.

Az egyik kommentelő azt írta, hogy “Javíts ki ha tévedek, de amennyiben nem azonosítod magadat emberként, így az emberi jogok se vonatkoznak rád. Érdekes….”

Mások pedig a Nyugati társadalom és a civilizáció végét vizionálták a videó megtekintése után.

Egy másik TikTok videóban egy magát genderfluidként azonosító ember azt magyarázza, hogy ő az “it” (“az”) névmást preferálja, amivel tárgyakra szoktak hivatkozni, mivel ezzel tudja magát legkönnyebben definiálni. A videó során többször megemlíti a készítő a nemi eufória kifejezést, amivel egy vágyat próbál leírni, ami arra ösztönzi, hogy minél inkább hasonlítson az általa preferált nemre – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

Egy a nemek meghatározására szakosodott honlap szerint, a nemi eufória egy olyan pszichológiai állapot, amikor ez egyén a valódi identitására gondol, és közben erős vágyat érez arra, hogy a preferenciái szerint változtassa meg magát, esetleg a névmását.

Tovább olvasom

Trending Now

Bayer Zsolt: mindenkinek kezd elmenni az esze

Az orosz–ukrán konfliktus és annak következményei is szóba kerültek a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásában, melynek vendégei ezúttal Bayer Zsolt író, publicista, Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Réz András filmesztéta, író voltak.

Közzétéve:

48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás/MTVA/Youtube

A hirado.hu szemléje szerint Lánczi Tamás a február 24-én kezdődött háború témájával indította a beszélgetést, és arról kérdezte vendégeit, hogy szerintük 5–10 év múlva hogyan fogunk visszatekinteni az eseményekre.

Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint

egy trendforduló zajlik, valami olyan, ami 2001. szeptember 11-én kezdődött a World Trade Center elleni terrortámadással.

A Szovjetunió összeomlása és 2001 között volt egy kegyelmi állapot, és 9/11 után nem tudtuk, merre fordul a világ.

Fodor Gábor szerint a háborúval is hasonló a helyzet, egy többpólusú világrend alakul ki és alapvetően változik meg a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya és Európa képe is.

Bayer Zsolt író, publicista elmondta, hogy

nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktustól tart, hanem azoktól a folyamatoktól, amelyek azóta zajlanak.

Mindenkinek kezd „elmenni az esze” a balti államok „kardot rántanak”, a volt észt belügyminiszter arról beszél, hogy a NATO elveszi Kalinyigrádot Oroszországtól, és a norvégok nem engedik át a Spitzbergákon élő oroszoknak szánt szállítmányokat. Három hónappal ezelőtt a publicista egyáltalán nem gondolta, hogy ez a helyzet eszkalálódni fog.

Réz András filmesztéta, író is úgy látja, hogy

a világ a feje tetejére állt, és nem tartja kizártnak, hogy ez a háború 10 év múlva is tartani fog, csak „belemosódik a káoszba”.

Ugyan szerinte nem világfordító esemény ez a háború, hiszen 2014 óta tart és a világ hatalmai nem foglalkoztak azzal, hogy ez milyen irányba fog haladni.

Réz András úgy véli, hogy a világot nem érdekelte, mi zajlik Ukrajnában az elmúlt években, a nagyhatalmak pedig pusztán azzal törődtek, hogy a konfliktus nyerteseiként jöjjenek ki az ügyből. A jelenlegi amerikai elnök fia ott volt, tudniuk kellett, hogy mi történik, folyamatos volt a konfliktus, ami átalakult valami mássá, de annak célját nem látja.

Fodor Gábor szerint az ikertornyok leomlása is szimbolikus esemény volt, és ilyen jelentőségű szimbolikus eseményekre van szükség ahhoz, hogy lássuk a terrorizmus létét, ami ugyan korábban is volt, de ekkor vált igazán láthatóvá.

Réz András úgy gondolja, hogy érdekviszonyok vannak ebben az egészben, és kevésbé fontosak az efféle szimbolikus események, az számít, ki a nyertes és ki a vesztes.

Bayer Zsolt szerint is trendforduló van, és

ha tíz év múlva visszanézünk, akkor azt fogjuk látni, hogy újra hidegháború van, a Kelet és a Nyugat ismét szembekerül egymással.

„A kutya is mindig a jólétben vész meg”, szerinte a nyugati világgal most pontosan ez a helyzet. Idáig nem kellett volna eljutni, lehetett volna egy „win-win” helyzet is, de „elcsesztük”.

Borítókép: kivágás a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor évadzáró adásából

Tovább olvasom

Trending Now

Ennyit keresnek a legjobban fizetett CEO-k

Ők a kétszáz legjobban fizetett vezetők.

Közzétéve:

Pixabay

Százmillió dollár felett kerestek, és átlagosan 330 millió dollárt vittek haza tavaly az amerikai vezérigazgatók 

– írja a Business Insider az Equilar tanácsadó cég tanulmánya alapján, amely összesítette a kétszáz legjobban fizetett CEO listáját. A rekordösszegek az első tizenkét igazgató juttatásait tükrözik.

A rangsor élén Jeff Green, a The Trade Desk vezetője szerepel, kiugróan magas, 835 millió dolláros jövedelmével. 

A felmérés szerint 2021-ben jobb évük volt a vezérigazgatóknak, mint a pandémia előtt. A vezetői javadalmazás majdnem a teljes fizetés harmadával, 27 százalékkal növekedett: 25,3 millió dollárról 2021-re 32,1 millió dollárra – írja a Világgazdaság.

Női CEO is bejutott a top ötbe, Sue Nabi, a Coty vezérigazgatója az egyetlen, aki felkerült a szűkített listára.

A legjobban fizetett vezérigazgatók

  1. Jeff Green, The Trade Desk (digitális marketing), 835 millió dollár
  2. Zig Serafin, Qualtrics (szoftvercég), 541 milló dollár
  3. Peter M. Kern, Expedia (turizmus), 296 millió dollár
  4. Ariel Emanuel, Endeavour (média), 295 millió dollár
  5. Sue Nabi, Coty (szépségipar), 284 millió dollár
  6. David Zaslav, Warner Bros. Discovery (filmipar), 247 millió dollár
  7. David Baszucki, Roblox (videójáték), 233 millió dollár
  8. Andrew Jassy, Amazon (kereskedelem), 213 millió dollár
  9. G. Mike Mikan, Bright Health Group (egészségbiztosítás), 181 millió dollár
  10. Patrick Gelsinger, Intel (csipgyártás), 178 millió dollár
  11. William McDermott, ServiceNow (szoftvercég), 166 millió dollár
  12. Eric Wu, Opendoor (ingatlan), 112 millió dollár

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom