Trending Now
Amerikai újságíró könyve a puha totalitarizmus elméletéről
Az amerikai szerző, Rod Dreher konzervatív újságíró, író jelenlétében mutatták be csütörtökön Budapesten a Hazugságok nélkül élni című könyv magyar kiadását. Kötetében Dreher a woke-izmusról, az úgynevezett puha totalitarizmus térhódításáról ír.
A The American Conservative szerkesztőjének könyvét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budai épületében mutatták be; Rod Dreher az MCC vendégoktatója.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, aki a könyvet gondozó Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökeként volt jelen, a rendezvényen mondott köszöntőjében hangsúlyozta:
Rod Dreher élő bizonyítéka annak, hogy Magyarországnak vannak Nyugaton barátai, sőt egyre nő azok száma, akik osztják meggyőződésünket, elköteleződésünket, miszerint nyíltan és őszintén ki szeretnénk mondani saját igazunkat.
Kiemelte, Rod Dreher most magyarul is megjelent könyve arra világít rá, hogy Nyugaton egyre több az olyan témakör, amely vagy tabunak számít, vagy csak egyetlen álláspont az elfogadott.
“Ezt hívják cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának, ami azt jelenti, hogy ha nem a bevett véleményt vallja valaki, nemcsak nem hagyják kifejteni nézeteit, hanem ellehetetlenítik, még akár a megélhetését is. Progresszív liberális egyetemi oktatók és hallgatók bélyegzik meg, űzik el a campusokról a másként gondolkodókat” – fogalmazott Orbán Balázs. Szerinte míg az eltörlés kultúrájában a progresszió az érték, “Magyarország példát mutat a szólásszabadságból”.
Az államtitkár közölte, nem lehet például kimondani, hogy a bevándorlásnak szép számmal akadnak hátrányai és káros hatásai. “És azt sem lehet kimondani: bármennyire is elítéljük az orosz agressziót Ukrajnával szemben, nekünk akkor is a magyar nemzeti érdek az első” – tette hozzá.
Rod Dreher a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: könyvében az egykori kommunista országokban élőkkel folytatott beszélgetések alapján próbálta leírni, miként lehet élni a puha diktatúrában őszinte, becsületes módon.
A konzervatív politikusoknak kulturális háborút kell megvívniuk. Egy kutatás szerint a legtöbb fiatal amerikait nem érdekli a vallás, a szólásszabadság, nem érdekük megvédeni a szabadságjogokat, amelyeket népünk évszázadokon át tett. A totalitárius rezsimek megpróbálják eltörölni a kulturális emlékezetet
– fejtette ki a szerző, aki szerint ez a folyamat Magyarországot is veszélyezteti.
Megjegyezte, hogy nem akar olyan embert az amerikai Legfelsőbb Bíróságba, aki nem tud különbséget tenni egy férfi és egy nő között.
“A fenyegetés az elittől érkezik, azoktól, akik felállítják a szabályokat, hogy lehet bizonyos szakmákba bekerülni. Ha nem iratkozol fel a befogadás, diverzitás és kritikai rasszizmus teóriájára, akkor nem engedik, hogy gyerekeid bekerüljenek a jobb egyetemekre, nem lesz megfelelő munkád, és a társadalom szélére szorítanak” – fogalmazott.
Rod Dreher szerint az emberi teljességhez igenis szükség van a szenvedés lehetőségére, Istenre, szerelemre, bűnre, a boldogtalansághoz való jogra.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár az Egyesült Államokban a társadalom töredéke transznemű, érdekükben mégis törvényeket változtatnak, és arról is beszélt, hogy több főiskolát amiatt kellett bezárni Dél-Kaliforniában, “mert nem fogadták el az LMBTQ-jogokat”.
Hozzátette: a legnagyobb hazugság, amit a társadalomban hall, hogy a nők lehetnek férfiak és fordítva.
A beszélgetésen részt vett Pócza Kálmán, az MCC alkotmánypolitikai műhelyének vezetője, valamint Kovács Ákos énekes, dalszerző is.
Borítókép: Rod Dreher/Wikipedia/Elekes Andor
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.