Kövess minket!

Trending Now

Álhírt terjesztett a berlini gázárról a Válasz Online

A lapnak nyilatkozó szakértő állításához képest csaknem háromszor annyiba kerül az energia a német fővárosban.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Míg a Válaszonline.hu azt írta, hogy a berlini lakosoknak kevesebbet kell fizetniük a földgázért, mint a magyaroknak, az igazság ezzel szemben az, hogy a német fővárosban kétszer akkora a köbméterenkénti tarifa, mint hazánkban. Ez az átlag feletti magyar fogyasztókra vonatkozik, hiszen a rezsicsökkentett gázár egy tizenharmada a berlininek – írja a Mediaworks Hírcentrumára hivatkozva a Magyar Nemzet.

Az utóbbi időben számos olyan álhír jelent meg, amellyel a baloldal relativizálni próbálta a rezsicsökkentés jelentette segítséget, ám egyszerű kalkulációval bárki tájékozódhat a valós díjakról és kedvezményekről. Különös módon a témában eddig megjelent egyik legdurvább csúsztatást eddig egyik sajtóorgánum sem cáfolta meg. Ezt most hiánypótló jelleggel megtesszük – olvasható a cikkben.

Felsmann Balázs energetikai szakértő a Válasz Online-nak arról beszélt a múlt hónap végén, hogy a magyar lakosságnak kell Európában a legdrágább gázárat fizetni – 747 forintot köbméterenként –, s még a berlini is jóval alacsonyabb ennél. 

Szerinte a német fővárosban 550 forint körül van a földgáz köbméterenkénti díja. Ezzel szemben az igazság az, hogy csaknem háromszor annyit kell fizetniük a berlini magánfogyasztóknak.

Az Angebot.vattenfall.de oldalon, ahol a berliniek a különböző szolgáltatók ajánlatai közül válogathatnak, az látható, hogy a német fővárosban a gáz köbméterenkénti ára egyik kerületben és egyik szolgáltatónál sem alacsonyabb 1300 forintnyi eurónál. Ez a díjszabás tehát nemhogy alacsonyabb annál, mint amit az átlagosnál több gázt fogyasztó magyaroknak kell fizetniük, hanem csaknem kétszer akkora.

A rezsicsökkentés baloldali kritikusai jellemzően azt is bagatellizálják, hogy Magyarországon az átlagfogyasztás szintjéig rendkívül kedvezményes a lakossági földgáz ára. Márpedig annak a háztartásnak, amely havonta 144, évente pedig 1728 köbméter alatti gázmennyiséget használ el, mindössze 102 forintot kell fizetnie köbméterenként. Ez a legkedvezőbb ajánlatot választó berliniek terhének mindössze egy tizenharmad része.

A már említett német portál szerint egy száz négyzetméteres berlini lakóingatlan éves gázigénye 15 ezer kilowattóra, vagyis 1421,8 köbméter. Vagyis hazánkban ez a mennyiség jócskán a rezsicsökkentett kategóriába esne. 

Ám az egészen kis alapterületű és csekély energiafelhasználású ingatlanokban sem számíthatnak kedvezményre a német fővárosban élők, sőt abszurd módon még többet is kell fizetniük. Az Angebot.vattenfall.de szerint míg egy száz négyzetméteres berlini ingatlan fűtéséhez szükséges, nagyobb gázmennyiség esetén 1327 forint per köbméter a legkedvezőbb ajánlat, addig egy harmadannyit fogyasztó, harminc négyzetméteres garzonban 1363 forint a legalacsonyabb tarifa.

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom