Trending Now
Álhíreket gyárt a Momentum, a balos hírportál segíti
Az utóbbi két napból csak néhány példa: évente tízmilliós parkolás, luxustaxizás, kétszázmilliós tesztmegsemmisítési költség az Országos Kórházi Főigazgatóságnál. A valóság? Az már kevésbé érdekli őket. Hírlapi kacsavadászatot tartott a Mediaworks Hírcentruma.
Tompos Márton frissen kinevezett momentumos szóvivő tett arról, hogy a nyilvánosság hamar megismerje a nevét, ugyanis az elmúlt napokban két, szédületes baromságokat tartalmazó álhírt jelentetett meg az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kapcsán a Facebook-oldalán, amit a baloldali sajtó sikeresen át is vett. Tompos egyébként a Momentum „KorrupcióVadász” munkacsoportjának vezetője – írja a Mediaworks Hírcentruma nyomán a Magyar Nemzet.
– Az Országos Kórházi Főigazgatóság idei szerződéslistájából kiderül, hogy évi bruttó 10,7 millióért bérelnek három parkolóhelyet a vezetőknek a Szent István téri mélygarázsban
– írta Tompos a Facebook-oldalán. Azt persze nem tudni, hogy a „korrupcióvadász” honnan szedte, hogy egy évre ennyi a bérleti díj. Az összeget az Okfő szerződéslistájából nyomozta ki.
A dokumentum kapcsán árulkodó, hogy míg a legtöbb szerződésnél fel van tüntetve a listában annak lejárati dátuma, ennél a konkrét parkolóbérlésnél (és még néhány tételnél) nincs. Aki persze nem ismeri a közigazgatási rendszert, annak fogalma sem lehet arról, hogy miért van ez így.
A végdátum hiánya a szakavatottak számára azt jelenti: egy több éves keretszerződésről van szó, amely határozatlan időre szól, a benne feltüntetett összeg azonban biztosan nem egy évre vonatkozik. Az államigazgatási gyakorlat szerint ezek a megállapodások jellemzően 3-4 éves periódusra szólnak, vagyis az Okfő igazgatói pontosan annyiért parkolnak, mint mindenki más azon a környéken: évi 2-3 millió forintért.
Tompos vadász azonban itt nem állt meg: 16,5 millió forintos taxiszerződést is talált! Három évre egy 800 főt foglalkoztató intézménynél! Világbotrány.
A főigazgatóság minderre így reagált:
„Az Okfő szeretné egyértelművé tenni, hogy nem igazak azok a hírek, amelyek szerint az Okfő többszörösen túlárazva bérel parkolóhelyeket a belvárosban. A Belügyminisztérium a saját parkolójában ugyanis csak egyetlen gépkocsinak tud parkolóhelyet biztosítani, az Okfő egyéb gépjárművei részére nem.
A járvány elleni védekezés során azonban akár napi több alkalommal is szükségessé válik az Okfő fővárosi telephelyein dolgozó munkatársainak a Belügyminisztériumban vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumában történő megjelenése, ezért került sor három gépkocsi részére parkolóhely bérlésre, autónként havi 64 173 forintos áron. A beszerzés során hivatalunk minden hatályos jogszabályt betartott.
Ugyancsak nem igaz az az állítás, amely szerint luxustaxi-szerződést kötött volna az Okfő. Az éves keretszerződés ugyanis tartalmazza az Okfő összes Budapest Taxival kapcsolatos taxikártyáját (ügyintézői taxikártya). Az Okfő taxiforgalma átlagosan 300 000 forint körül alakul havonta. Egy több mint 800 fő dolgozót foglalkoztató, 10 fővárosi telephellyel rendelkező szervezet esetében mindez nem tekinthető kiugrónak.”
A hab a tortán pedig a Lakner Zoltán baloldali politológus neve által fémjelzett Jelen hírportálon megjelent álhír volt, amely szintén futótűzként terjedt el a balliberális médiában: az Okfő 206 millió forintért semmisített meg 5 milliárd forintnyi értékű, lejárt PCR-tesztet. A valóságot azonban már az Okfő közleménye tartalmazza:
„Nem 200 millióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően.”
Hozzátették: „a beszerzett PCR-tesztek a kórházak számára folyamatosan rendelhetők a koronavírus-járvány kezdete óta. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a rövid idő alatt eredményt adó, így a járvány hatékonyabb kezelését biztosító gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét. Az egészségügyben mindig a betegbiztonság a legfontosabb szempont, éppen ezért a betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú.”
Bravúros napokat tudhat maga mögött a baloldali sajtó.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.