Kövess minket!

Trending Now

Adatkezelésre vonatkozó tájékoztatást tett közzé a NAIH

Az online otthonoktatás rengeteg, a felhasználók számára kevésbé ismert tartalommegosztót, platformot tett oktatási eszközzé.

Az eszközök mindennapos használata szinte elkerülhetetlen, itt hang- és képüzenetekben üzennek a pedagógusok a gyerekeknek, különböző fiókokkal regisztrálnak, a gyerekek fotókat, videókat készítenek az iskola felszólítására, és küldenek társaiknak, pedagógusaiknak. De mi lesz így a megosztott személyes adatokkal? Mi minősül személyes adatnak? Tisztában vannak-e a pedagógusok ezzel a felelősséggel, jogi következményekkel?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ez ügyben kiadott NAIH/2020/2888 számú állásfoglalása alapos eligazítást ad. Az alábbi linken olvasható a teljes szöveg: itt.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jelen állásfoglalásában az elmúlt íz év saját tapasztalatát és kérdéseit is a szövegbe belefoglalja.

A Hatóság felé a felhasználók az alábbi kérdéseket fogalmazták meg: Kérhet- e videófelvételt egy tanár, egy iskola? Kell-e ehhez a szülő előzetes hozzájárulása? 16 éven felüli gyermek egymaga adhat-e hozzájárulást? Otthoni tevékenység lévén, a szülő felelőssége-e a videó és/vagy az elkészített feladatok feltöltése?

A hatóság álláspontja szerint az adatkezelés célja a köznevelési törvényben előírt közfeladat, ezért az adatkezelő az intézmény, azaz az iskola, míg az adatfeldolgozó a tanár. Tehát nem magáncélú az iskola és a tanárok adatkezelése. Mivel az intézménynek az oktatási törvény írja elő a kötelező adatkezelést, így előzetes hozzájárulás (Ptk. 2:48. § (1) bekezdés) sem szükséges. Ugyanakkor az iskola továbbra is köteles a biztonságos adatkezelésről gondoskodni.

Amennyiben feltétlenül szükséges, az iskola kérheti a videofelvételeket rögzített formában, kihangsúlyozva, hogy a gyermekek személyes adatai fokozott és különös védelemben kell hogy részesüljenek. Egyúttal azt is kihangsúlyozza, hogy az Infotörvény, a GDPR rendelkezései és alapelvei szerint előnyben kell részesíteni az adatkezelést nem igénylő eszközök és megoldások használatát, mint például az iskolának nem átküldendő videókat, amennyiben a szülő az iskola felé történő visszaigazolást vállalja.

A Hatóság tájékoztatásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeket a személyes adatok kezelése során az adatkezelés jogalapjától függetlenül figyelembe kell venni, és amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az adatkezelés során.

• Megfelelés igazolása: az adatkezelés jogszerűségét az intézménynek utólag is bizonyítania kell tudni.

• Adattakarékosság: csak a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és arányos adat gyűjtése, tárolása.

• Korlátozott tárolhatóság: se a tanulók, se a szülők által küldött felvételek nem tárolhatóak korlátlan ideig. Jó gyakorlat az értékelés utáni vissza nem állítható törlés. Későbbi ellenőrzésre nem lehet hivatkozni további tárolás indokaként.

• Bizalmasság és integritás: biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy a tárolt felvételekhez ne férhessen hozzá.

A Hatóság adatbiztonsági kérdésekre is reflektált, melynek értelmében az intézmény határozhatja meg, hogy milyen eszközöket használ a távoktatás során, a gyermekek jogai különös védelmének szem előtt tartásával. Így például a Messenger vagy email helyett a gyermek (vagy a felügyeletet gyakorló szülő) saját fiókjába feltöltött (nem nyilvános), csak korlátozott ideig elérhető videó linkjének megküldését javasolja. A meghatározott idő elteltét követően a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz. Továbbá a Hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelő intézmény vagy adatfeldolgozó pedagógus nem használhatja fel más célra, vagy nem készíthet másolatot a feltöltött videóról.

A Hatóság tájékoztatása és kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van – írják.

Trending Now

Magyarnak lenni jó dolog – Film az Alapjogokért Központtól

Az Alapjogokért Központ „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című kutatási projektje részeként készült el az a film, melyben a polgári kormány politikusai idézik fel az elmúlt évtized kihívásait, feladatait.

Közzétéve:

Fotó: Alapjogokért Központ/YouTube

A 2010-ben megalakult második Orbán-kormány tagjai – a 2002-2010 közötti nyolc év szocialista-liberális kormányzásának örökségeként – nem csak rendszerszintű problémákkal néztek szembe, hanem társadalmi-gazdasági, valamint jogi-erkölcsi kihívásokkal is, így mindenre kiterjedő megoldással kellett szolgálniuk.

Az új, kereszténydemokrata kormány 2010-ben nemzeti érdekekre alapozott politikájával szakított a korábbi korszakkal, hozzálátott a posztkommunista hagyaték felszámolásához és mára mintaadóvá vált a kontinensen.

Az Alapjogokért Központ 2020 tavaszán indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét.

Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját, céljait és eredményeit.

A projekt keretében 2020 nyarán, illetve őszén az Orbán-kormány tíz meghatározó szereplőjével készült interjú, amelyekben szó esik szakmai és személyes nehézségekről, továbbá a polgári Magyarországért vívott harcokról és győzelmekről, aminek köszönhetően 2020-ra hazánk sereghajtóból ismét Európa élmezőnyébe került és gazdasága válságállónak mutatkozik ma is.

Amint e 10 év lényegéről Kövér László házelnök fogalmaz az interjúban: „Magyarnak lenni jó dolog, a magyar nemzet önmagában egy érték, és a magyar nemzet jövőjének a biztosítása minden politikának a legfontosabb célja. Amelyik politikának nem ez a legfontosabb célja, az nem magyar politika.”

Az Országgyűlés elnöke mellett a filmben az ország gazdaságáért vívott csatákról és az unortodox gazdaságpolitika győzelméről Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke; az Európai Unión belüli csörtékről és a migrációs válság kihívásairól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter; a balliberális kormányok magyar nemzet ellen elkövetett bűneiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; a jogállamisággal kapcsolatos kettős mércéről és az új európai lehetőségekről Varga Judit igazságügyi miniszter és Navracsics Tibor kormánybiztos, volt miniszter; a mára már hungarikummá vált családtámogatási rendszerről és szociálpolitikai kérdésekről pedig Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke, az EMMI korábbi vezetője is nyilatkozik írta a Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

Tovább olvasom

Trending Now

A vakcinák mellékhatásai érdeklik legjobban a hazai internetezőket

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve a felhasznált vakcinatípusok mennyisége.

Közzétéve:

Boríítóképünk illusztráció

A legtöbben a Szputnyik V oltás esetleges mellékhatásaira kerestek rá az utóbbi hetekben az interneten, a kínai vakcina iránti általános érdeklődés viszont lanyhult a februári hullám után. A márkák közül a Pfizer-BioNTech pedig hónapok óta tartja az abszolút befutó helyét a lakosság érdeklődését tekintve – ez derült ki az Avantgarde Digital kommunikációs cég internethasználati szokásokról készült elemzéséből.

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve az, hogy éppen melyik oltást kínálják fel a legtöbb embernek az adott időszakban.

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak.

A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok.

Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.

Az elemzés a koronavírus, a vakcina és a hozzájuk köthető szókapcsolatokról készült a Google Trends segítségével. Február 25. és április 9. között vizsgálták ezekre a kulcsszavakra az átlagos napi keresettségeket, a változás mértékét és az általános trendet.

Tovább olvasom

Trending Now

Újabb vizsgálat a Facebook ellen a kiszivárgott adatok miatt

Az Egyesült Államok után most már Írországban is vizsgálat indult a Facebook ellen, a közösségi oldal több mint félmilliárd felhasználójának közszemlére tett személyes adatai miatt.

Közzétéve:

Pixabay

Az írországi Adatvédelmi Bizottság (Data Protection Commission – DPC) által indított vizsgálat célja, hogy kiderítse: megszegte-e a közösségi oldal üzemeltetője a 2018-ban bevezetett uniós adatvédelmi szabályokat azzal, hogy nem értesítette felhasználóit az adatlopásról. Mint ismert,

hasonló vizsgálatot kezdeményezett korábban az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Tanács (Federal Trade Commission – FTC) is a szolgáltatóval szemben

emlékeztet a Világgazdaság.

A felügyelet ugyanis még 2012-ben állapodott meg a Facebookkal arról, hogy a hasonló incidensekről haladéktalanul jelentést kap, ám a hírek szerint az FTC is csak a sajtóból értesült a személyes adatok kiszivárgásáról. Így az felügyeletnek jelen állás szerint arról sincs információja, hogy a hónap elején egy internetes fórumra feltöltött adatokat egy, vagy több támadás során lopták-e el.

Világszerte mintegy 533 millió Facebook-felhasználó személyes adataival élhetnek vissza azok, akik hozzáfértek az egyik internetes fórumra kiszivárogtatott információkhoz.

Nyilvánossá vált több mint félmilliárd felhasználó neve, születési dátuma, tartózkodási helye, telefonszáma valamint emailcíme is.

Ezekről az adatokról a Facebook azt állította, sok esetben rég elavultak, hiszen azokhoz a hackerek még 2017 júniusa és 2018 áprilisa között juthattak hozzá, egy biztonsági rést kihasználva.

A DCP szerint azonban a kiszivárgott adatok között ennél jóval frissebbek is lehetnek, ami nem lenne meglepő, hiszen a közösségi oldal üzemeltetője csak 2019 szeptemberében azonosította, illetve javította ki a rendszerében meglévő, az adatlopást lehetővé tevő hibákat. Az adatszivárgás feltételezett időpontja azért fontos, mert az Európai Unió Általános Adatvédelmi Szabályozása, a GDPR csak 2018 májusában lépett életbe, és az ír felügyelet erre hivatkozva állítaná most falhoz a Facebookot. A Reuters által idézett közleményükben azt írták:

a Facebook megszeghette és/vagy jelenleg is megszegheti a GDPR, illetve a 2018-as Adatvédelmi Törvény egy vagy több rendelkezését felhasználói személyes adataival kapcsolatban.

A DPC szerint a Facebooknak értesítenie kellett volna felhasználóit az őket ért kárról, amit a közösségi oldal üzemeltetője épp arra hivatkozva nem tett meg, hogy az adatlopás még épp a GDPR 2018 májusi életbe lépése előtt történt, ezért nem is tartozik a szabályozás hatálya alá. A Facebook ellen azért épp az ír felügyelet indított vizsgálatot, mert az amerikai cég európai székhelyét Írországba helyezte, az ottani kedvező adózási feltételek miatt.

Ha kiderül, hogy a Facebook hibázott,

éves forgalma 4 százalékára, illetve 20 millió euróra büntethetik Európában,

míg az Egyesült Államokban minden megkárosított felhasználó után 2500 dolláros bírságot kellene fizetnie.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom