Trending Now
A ValMar és Szikora Róbert közös szerzeménye uralta tavaly a rádiókat
Több mint 12 ezerszer játszották le 2022-ben a hazai rádiók a Szikora Róbert közreműködésével készült ValMar szerzeményt, az Úristent. A legnépszerűbb dalok közül viszont csak hat íródott ebben az évtizedben – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, ami a magyar rádiók zenei repertoárját és a zenei toplistákat vizsgálta a médiaszolgáltatók adatai alapján.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy az elemzésük 152 rádió önbevalláson alapuló műsortükrét dolgozta fel különböző változók alapján.
Az elsődleges adattisztítást követően néhány rádió lemorzsolódott az összesítésből, 152 adó esetében azonban sikeres volt az adatgyűjtés, így egy 22,7 millió soros adattábla állt elő – tették hozzá.
Az elemzés szerint a teljes kínálatban a legtöbbet játszott zenekarnak a Wellhello számított, amelynek dalai átlagosan hatévesek voltak. Majdnem négyszer annyiszor hallhattuk a zenekart, mint a huszadik helyezett Soulwave-et.
A népszerű művészek között feltűntek olyanok, akik csak néhány éve adták ki a számaikat, de megjelentek főként az előző évezredben tevékenykedők, így a Republic zenekar és a Mária Rádió által sokat játszott Szentpéteri Csilla is.
A külföldi művészek közül egy albán származású amerikai énekesnő volt a legnépszerűbb: Ava Max.
Friss, átlagosan egyéves dalokat hallhatott tőle a közönség.
A második helyezett Ed Sheeran, a háromszoros Grammy-díjas angol énekes volt
– írták.
A vizsgált rádiók több mint 12 ezerszer játszották le a Szikora Róbert közreműködésével készült ValMar szerzeményt, az Úristent, amely 2022-ben jelent meg.
A top20 külföldi zeneszám között csupán négy 2020-as található, a többi mind frissebb. A legnépszerűbb számot – a dal címe ABCDEFU – Gayle énekelte és 11 ezernél is többször volt hallható a magyar kereskedelmi, közösségi, de még a közszolgálati rádiókban is.
Jellemzőnek nevezték, hogy a hálózatos szolgáltatók ugyanazt a zenészt részesítik előnyben, így a Karc FM az Edda Műveket és az LGT-t, a Magyar Katolikus Rádió Kövi Szabolcsot és a The Crossoverst, a Mária Rádió a Gáspár Károly Triót, Győrfi Albertet és Szentpéteri Csillát, a Best FM a Kowalsky meg a Vegát, a Szent István Rádiók a Magyar Állami Operaház Kórusát, a Rádió 1 pedig a Wellhellot. Rúzsa Magdi, a harmadik legtöbbször játszott magyar művész számos, egymástól független rádió kínálatában is előszeretettel szerepelt 2022-ben – tették hozzá.
A rádiók összesen 103 évnyi adást sugároztak 2022. január 1-jétől december 31-ig (nem minden csatorna sugároz 24 órában).
Egy nap hanganyaga körülbelül 900 Megabyte-nak felel meg rádiós műsorok esetén.
A 103 év adata 33 Terabyte-ot emészt fel (egy átlagos notebook kapacitása 1 TB). Manapság a modern technológiának köszönhetően ez a teljes anyag elférne egy farzsebben. A jegyzőkönyvek által használt műsorkategóriák közül a két legjelentősebb a zene és a műsorszám. A zene kategória 48 évet tenne ki, míg a műsorszám 49 évet. Ezen kívül még hallható volt két év ajánló és egy év reklám. Ha az összes szignált egymás mellé vágnánk, több mint egy éven és két hónapon keresztül hallgathatnánk őket – áll az elemzésben.
Közölték azt is, hogy összesen 7 058 658 alkalommal szerkesztettek adásba 2022-ben zenei tételt a vizsgált 152 rádióban.
A zenék hosszát tekintve nem mutatkoztak nagy eltérések a külföldi és a magyar zeneszámok között: átlagosan 3 perc 30 másodpercesek voltak.
A 2022-ben hallható szerzemények negyede (23,3 százaléka) két évnél, fele (52, százalék) pedig hét évnél fiatalabb volt. A legnépszerűbb kereskedelmi rádiók (például Retro Rádió, Sláger FM, Best FM) mégis inkább oldies kínálattal szóltak a közönségükhöz.
2022-ben elsősorban 2021-ben “piacra került” zenéket (13,4 százalék) játszottak a rádiók, melyek több mint fele (54,9 százalék) külföldi volt.
Az NMHH adattisztításának eredményeként az adatbázisban található “legidősebb” zene 72 éves, 1949-es kiadású, a “legifjabb” pedig 2022-es. A 152 rádiónál 10,46 év volt az átlagos életkor (külföldi: 11,56, magyar: 9,44).
A legrégibb zenéket a Rock FM biztosította (29,2 év), rajta kívül a Dankó Rádión (23,3), nevéhez híven a Retro Rádión (23), a Rádió Antritton (21,2) és a budapesti Karc FM-en (21,1) szóltak átlagosan húsz évnél idősebb slágerek – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
