Kövess minket!

Trending Now

A tervnek megfelelően halad a Debreceni Egyetem Learning Centerének építése

Az ütemtervnek megfelelően halad a háromszintes létesítmény építése, amely a Debreceni Egyetem modern multifunkciós tanulóközpontjaként fog helyet adni hazai és külföldi diákok számára. (Fotó:MTI/Czeglédi Zsolt)

A Learning Centerben többek között lesz egy 256 fős előadóterem, több mint ezer négyzetméteres térfalakkal elválasztott közösségi tanulóhelyiségek, szeparált konzultációs terek, elektronikus vizsgáztató helyiség és egy imatermet is kialakítanak. A nettó 3,4 milliárd forintos, pályázati és saját forrásból megvalósuló épület ez év nyarára készül el.

Hirdetés

Trending Now

Formálódik a baloldal kampányközpontja a választásokra

Folytatódik az adatbiznisz: Gyurcsány és Bajnai, a két volt miniszterelnök emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek, ennek érdekében külföldi cégeket is létrehoztak, az egyikben pedig a Soros-hálózat egy ismert adatguruja is feltűnt.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

„Ön szerint minek köszönhető Orbán Viktorék nyilvánvaló kudarca a koronavírus okozta halálok megakadályozásában? Loptak a lélegeztetőgépeknél, vakcináknál is – 1-es gomb. Lerohasztották az egészségügyet – 2-es gomb. Dubajba mentek inkább, nem érdeklik őket a magyar emberek – 3-as gomb. Próbáltak jól dolgozni, csak nem sikerült – 4-es gomb.”

Többek között ilyen kérdéseket tesznek fel a közvélemény-kutatásnak álcázott telefonhívás során, amellyel az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu keresett meg a napokban többeket, rákérdezve a hívott fél politikai álláspontjára – számol be róla a Magyar Nemzet.

A sugalmazó kérdések, sommás állítások, irányított válaszlehetőségek, valamint a személyes adatok védelmének teljes hiánya mellett figyelemre méltó, hogy a telefonon megkérdezettek adatait – mint az a hívás végén el is hangzik – az Ezalényeg kiadója, az Orákulum 2020 Kft. kezeli, az adatkezeléssel kapcsolatban pedig az info@ezalenyeg.hu e-mail-címen lehet tájékozódni.

Az Ezalényeg.hu lejáratóportálon nemcsak a cikkek, posztok hangnemével vagy a fent említett legutóbbi, szakmailag értelmezhetetlen, közvélemény-kutatásnak távolról sem nevezhető hívásokkal vannak problémák: számos jel mutat arra, hogy a felhasználók adatai a DatAdat Professional Kft.-hez kerülnek, miközben erről nem kapnak tájékoztatást.

Érdemes tudni, hogy

az Ezalényeg.hu tulajdonosa a volt MSZP-s komlói polgármester fia, ifjabb Páva Zoltán, aki jó kapcsolatot ápol az MSZP-vel és a DK-val, tekintve, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanácsadója volt,

a jelenleg általa üzemeltetett portál pedig palástolni sem próbálja baloldali szimpátiáját.

A DatAdat a levitézlett baloldali politikusok vállalkozása: Gyurcsány Ferenc DK-elnök rendszeresen veszi igénybe a cég szolgáltatásait, amelynek egyik tulajdonosa Bajnai Gordon.

A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga. Mellettük Gyurcsányék agytrösztjét, a Demost korábban irányító Dessewffy Tibor szociológus és tanítványai is részt vesznek a cég munkájában. A két volt miniszterelnök, Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek. A baloldal gőzerővel készül a 2022-es választási kampányra, amelyet várhatóan teljes mértékben a közösségi médiára fognak építeni, a Nyugat-Európában és az USA-ban már bevált módszereket alkalmazva.

Kipróbált együttműködés

BalKon, azaz Baloldali Konszenzus. Így nevezték a rendszerváltáskor azt az értelmiségi kört, amelyben már három évtizeddel ezelőtt együttműködött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Utóbbi akkoriban a garzonlakását, mostanában pedig vagyona egy részét bocsátotta a közös hálózat rendelkezésére. Ismert, Bajnai egy olyan, választói adatbiznisszel foglalkozó cégbe szállt be kisebbségi tulajdonosként, ahol ott van a Gyurcsánnyal közös hálózatának több bizalmi embere. Több jel is arra mutat, hogy közülük a legfontosabb szerepeket a két egykori kormányfői kabinetfőnök, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám játssza.

Bizonyára nem véletlen, hogy éppen ez utóbbi két expolitikus kezdett nemzetközi terjeszkedésbe és vesz részt három Észtországban bejegyzett cég ügyvezetésében is. Kezdjük a DatAdat OÜ nevű céggel, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván a balti államban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást” nyújt számukra az észt Szigetvári–Ficsor-vállalkozás.

Ugyanakkor nemcsak országosan használta fel a Gyurcsány–Bajnai-hálózat az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy a miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő SZIVE – Függetlenek honlapján is ez az észtországi cég tűnik fel adatkezelőként.

Érdekesség, hogy Szigetvári és Ficsor ügyvezetésével bejegyeztek egy, az eddig elérhető adatok alapján bevételeket nem termelő észtországi céget, a hét vezérre utaló nevű „Seven Chieftains and Partners” Kft.-t. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai cégek adózása szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

Besegít a Soros-hálózat régi kulcsszereplője

A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbiznisszel foglalkozó cég lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez, ez pedig a tavaly januárban bejegyzett Datapraxis. A harmadik vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember, méghozzá nem is akárki, hanem a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek.

Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évet dolgozott kampányigazgatóként a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel.

Ami az elmúlt évtizedet illeti, Hilder 2010 és 2012 között dolgozott a szintén Soros-pénzből működő Oxfamnál, ugyancsak kampányigazgatóként, amikor a segélyszervezet a haiti földrengés kapcsán szexuális visszaéléseket követett el a kiszolgáltatott helyi nőkkel szemben. A szervezetnél az Origo 2018-as beszámolója szerint összesen 120 embert vádoltak meg zaklatással. Szintén a magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető a Change.org közösségi platform, ahol Hilder 2012 és 2014 között „globális alelnök” volt.

Az elmúlt évtizedben az angol kampányszakember az ottani Munkáspárttal együttműködő, radikális balos Momentum nevű mozgalomban is dolgozott, illetve a szélsőbaloldali amerikai elnökjelölt, Bernie Sanders kampányának lelkes híveként tűnt fel. Hilder kétszer is sikertelenül próbálta megszerezni a brit Munkáspárt főtitkári tisztségét. Cége pedig a 2019-es választás előtt egy óriási mintán végzett közvélemény-kutatásokat a 650 brit egyéni választókerületben. Ennek célja az esélyes, a jobboldali jelöltet legyőzni képes jelöltjeinek azonosítása volt, hasonlóan a 2018-as magyar ellenzék Soros által támogatott projektjéhez. A milliárdos spekuláns politikai célja elérésére az Egyesült Királyságban a Best for Britain és a Hope not Hate szervezeteknek biztosított forintban kifejezve több száz milliós forrást, amely megbízással látta el a Datapraxist is. Hilder a vereség után kifejezetten primitív, obszcén, Boris Johnsont gyalázó tartalmat osztott meg közösségi oldalán.

A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának célzásaiból, és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában. Ez pedig azt jelentheti, hogy

Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”.

DK-s hírportál, szlovákiai kiadóval

Érdekesség, hogy a DK-közeli, egyebek közt a párt internetes hirdetéseiből működő Nyugati Fény nevű hírportál adatkezelési nyilatkozatában szintén a DatAdat szerepel adatfeldolgozóként. Az internetes oldal kiadójaként megjelölt Western Light s.r.o. nevű cég a szlovákiai Újhelyre, azaz Sátoraljaújhely 1920-ban elcsatolt részére van bejegyezve. Ez a település pedig pont azon Tokaj-hegyaljai régióban fekszik, amely Ficsor Ádám szűkebb pátriája. Helyi forrás szerint abban az időben, amikor tömeges volt a szlovákiai bejegyzésű cégek alapítása, praktikus megoldássá vált a magyar határtól néhány száz méterre céget alapítani, ha valaki valamilyen okból el akarta kerülni a magyar hatóságok figyelmét.

Közös kampánycégháló

Gyurcsány és Bajnai több mint három évtizedre visszanyúló együttműködése napjainkban is töretlen, különös tekintettel az alig egy év múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos adatbizniszre.

Bajnai Gordon 2017. augusztus elsejétől 18 hónapon át tagja volt annak a befektetési bizottságnak, amely az Európai Befektetési Bank (EIB) kezelésében lévő Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) döntéseit készítette elő. Bajnainak ezen időszakban, 2018 áprilisában be kellett számolnia a gazdasági érdekeltségeiről is. Ebből a beszámolóból kiderül az is, hogy a DatAdat Kft.-ben 10 százalékos közvetett érdekeltsége van (más forrásból kiderül, hogy az Ebit Consulting Kft. nevű cégén keresztül).

Mindeközben Bajnai korábbi kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdat Kft.-nél dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben. A céget az a Ficsor Ádám vezeti, aki korábban Gyurcsány kabinetfőnöke és Bajnai minisztere is volt.

Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.

Szintén a cég tulajdonosa Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor,

akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője. A DatAdat és Dessewffy közös cége az I. kerületi Számadó utca 15. szám, magasföldszint 3. alá bejegyzett Datalyze Research Kft. A DatAdatban tulajdonosok még Szabó György József, Váry Dániel és Sipos Dávid, utóbbi édesanyjának neve Ficsor Ilona.

A 2016. december végén alapított DatAdat nettó árbevétele 2017-ben nettó 17 millió forint, adózás előtti vesztesége hárommillió forint volt. Az I. kerületi Számadat utca 15. szám alatt bejegyzett, de a XI. kerületi Rátz László utca 64. alatt működő vállalkozás bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.

A DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) tavaly nyáron látogatta meg Barack Obama. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is használ tavaly óta, saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.

A DatAdat mindemellett több másik alkalmazást is kínál honlapján, így például egy Digitribe nevű programot és egy Voter Relationship Manager nevű csomagot.

Szigetvári releváns amerikai, demokrata párti kapcsolatokkal is rendelkezik. Korábban, 2014-ben Obama kampánycsapatából hozott tanácsadókat az Együtt kampányához, melyről akkoriban be is számolt. Mitch Stewarttal és Jeremy Birddel dolgoztak együtt, aki a 2012-es Obama-kampány során a csatatérállamok megnyeréséért, illetve a terepmunka irányításáért felelt.

Szigetvári háttér-információk szerint egyaránt hozzáfért az elmúlt másfél évtizedben a szocialisták korábbi adatbázisához, majd Bajnaiék választói adatbázisát is ő kezelte.

Sajtóhírek szerint 2013 októberére, az Együtt felfutásának végére a párt legális támogatói adatbázisában nagyjából 200 ezer háztartás szerepelt. Szigetvári tehát jó eséllyel sok százezres névjegyzék felett diszponál, melynek elfedéséhez kifejezetten hasznos a mostani vállalkozás profilja. Közösségi oldala alapján kiterjedt kapcsolatrendszere van a nemzetközi progresszív-liberális agytrösztök világában is. Szigetvári kedvenc témája mostanában a Magyar Telekom és a kormány, illetve magyar üzletemberek vélt vagy valós együttműködésének támadása.

Belelátni a választók fejébe

Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt, nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre. Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, 150 like-nál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, 300 like felett pedig már többet, mint az illető élettársa. Pusztán a like-ok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e. Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös” néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.

Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (beszél), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke (takarásban), Móricz Eszter, a kormányváltó erők helyi képviselőjelöltje, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, az MSZP elnöke (b-j) az ötpárti ellenzéki szövetség sajtótájékoztatóján, az újpalotai vásárcsarnoknál 2014. április 5-én.

Tovább olvasom

Trending Now

Magyarnak lenni jó dolog – Film az Alapjogokért Központtól

Az Alapjogokért Központ „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című kutatási projektje részeként készült el az a film, melyben a polgári kormány politikusai idézik fel az elmúlt évtized kihívásait, feladatait.

Közzétéve:

Fotó: Alapjogokért Központ/YouTube

A 2010-ben megalakult második Orbán-kormány tagjai – a 2002-2010 közötti nyolc év szocialista-liberális kormányzásának örökségeként – nem csak rendszerszintű problémákkal néztek szembe, hanem társadalmi-gazdasági, valamint jogi-erkölcsi kihívásokkal is, így mindenre kiterjedő megoldással kellett szolgálniuk.

Az új, kereszténydemokrata kormány 2010-ben nemzeti érdekekre alapozott politikájával szakított a korábbi korszakkal, hozzálátott a posztkommunista hagyaték felszámolásához és mára mintaadóvá vált a kontinensen.

Az Alapjogokért Központ 2020 tavaszán indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét.

Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját, céljait és eredményeit.

A projekt keretében 2020 nyarán, illetve őszén az Orbán-kormány tíz meghatározó szereplőjével készült interjú, amelyekben szó esik szakmai és személyes nehézségekről, továbbá a polgári Magyarországért vívott harcokról és győzelmekről, aminek köszönhetően 2020-ra hazánk sereghajtóból ismét Európa élmezőnyébe került és gazdasága válságállónak mutatkozik ma is.

Amint e 10 év lényegéről Kövér László házelnök fogalmaz az interjúban: „Magyarnak lenni jó dolog, a magyar nemzet önmagában egy érték, és a magyar nemzet jövőjének a biztosítása minden politikának a legfontosabb célja. Amelyik politikának nem ez a legfontosabb célja, az nem magyar politika.”

Az Országgyűlés elnöke mellett a filmben az ország gazdaságáért vívott csatákról és az unortodox gazdaságpolitika győzelméről Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke; az Európai Unión belüli csörtékről és a migrációs válság kihívásairól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter; a balliberális kormányok magyar nemzet ellen elkövetett bűneiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; a jogállamisággal kapcsolatos kettős mércéről és az új európai lehetőségekről Varga Judit igazságügyi miniszter és Navracsics Tibor kormánybiztos, volt miniszter; a mára már hungarikummá vált családtámogatási rendszerről és szociálpolitikai kérdésekről pedig Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke, az EMMI korábbi vezetője is nyilatkozik írta a Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

Tovább olvasom

Trending Now

A vakcinák mellékhatásai érdeklik legjobban a hazai internetezőket

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve a felhasznált vakcinatípusok mennyisége.

Közzétéve:

Boríítóképünk illusztráció

A legtöbben a Szputnyik V oltás esetleges mellékhatásaira kerestek rá az utóbbi hetekben az interneten, a kínai vakcina iránti általános érdeklődés viszont lanyhult a februári hullám után. A márkák közül a Pfizer-BioNTech pedig hónapok óta tartja az abszolút befutó helyét a lakosság érdeklődését tekintve – ez derült ki az Avantgarde Digital kommunikációs cég internethasználati szokásokról készült elemzéséből.

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve az, hogy éppen melyik oltást kínálják fel a legtöbb embernek az adott időszakban.

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak.

A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok.

Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.

Az elemzés a koronavírus, a vakcina és a hozzájuk köthető szókapcsolatokról készült a Google Trends segítségével. Február 25. és április 9. között vizsgálták ezekre a kulcsszavakra az átlagos napi keresettségeket, a változás mértékét és az általános trendet.

Tovább olvasom