Kövess minket!

Trending Now

A társasházakban is érvényesülnie kell a szólás szabadságának

Ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is az alkotmányos védelemben részesülnek. De csak akkor, ha közlés nem sérti mások emberi méltóságát – így foglalt állást nemrégiben az Alkotmánybíróság egy olyan ügyben, amelyben egy illető a közösségi médiában fejtette ki negatív véleményét egy önkormányzati társaságról.

Meg lehet-e sérteni egy önkormányzati cég becsületét? Lehet-e szidalmazni egy köztulajdonban álló vállalatot? A közösséget érintő kérdésekben milyen köntösbe kell csomagolni az állampolgári felháborodást, s hol húzódnak ilyenkor a szólásszabadság keretei? Ezekre a kérdésekre is választ lehet találni az Alkotmánybíróság (AB) egy minapi döntésében, melyben a testület a Szegedi Törvényszék egyik ítéletét vizsgálta meg.

Az ügy alapja az volt, hogy egy illető a közösségi oldalon az önkormányzati tulajdonban álló ingatlankezelő cég tevékenysége kapcsán fogalmazott meg különböző állításokat. Arról írt például, hogy a társaság felelőtlenül gazdálkodik, kifejtette, hogy szerinte a cég hűtlen és hanyag kezeléssel vádolható, emellett felelős életveszély fenntartásáért, cselekvőképtelen és kiskorú személyek veszélyeztetéséért. Máskor ingatlanpanamát is emlegetett. Az illetőt feljelentették, az elsőfokú bíróság pedig rágalmazás miatt bűnösnek találta, s egy évre próbára bocsátotta. A másodfokú bíróság helybenhagyta a döntést, ezután került az ügy – alkotmányjogi panasz útján – az Alkotmánybíróság elé.

Az AB elsőként megállapította: az eset azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának és a személyiség védelmének határvonala. A taláros testület elöljáróban leszögezte:

mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, s demokratikus társadalom csak abban az esetben jöhet létre és maradhat fenn, ha lehetőség van arra, hogy a különböző, gyakran egymással ellentétes vélemények a társadalmat formálhassák.

A határozatban több szempont is megjelent. Így például az, hogy politikai jellegű közéleti megszólalásoknak erősebb védelem jár, korlátozásuk csak a legszűkebb körben lehetséges. Ám önmagában az, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja maga után automatikusan, hogy a kritikával illetett személyeknek az átlagosnál többet kellene elviselniük. Lényeges az is, hogy a közéleti vita nem csupán természetes személyek magatartását firtathatja, hanem szervezetek, cégek működését is érintheti, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. – Az ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy a hatóságok, a minisztériumok, a bíróságok vagy akár a pártok tevékenységének kritikai elemzése sem élvezné a véleménynyilvánítási szabadság erősebb védelmét – vezette le a testület. Ráadásul nemcsak az állami és önkormányzati, vagyis a közhatalmi rendszer működése kapcsán alakulhat ki közéleti vita, hanem az üzleti világban megjelenő közéleti kérdésekről is.

A konkrét ügy kapcsán az AB leszögezte, hogy a kritizált cég önkormányzati bérlakásokkal foglalkozott, azokat hasznosította, vagyis az emberhez méltó lakhatás alaptörvényben rögzített célja érdekében kezelte az állam vagyonát. A közlés, a kritika így közérdekű vitához kapcsolódott, hiszen a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás értékelése egyértelműen a közéleti vita terepe. A bíráló több közvetlen és közvetett utalást tett arra, hogy az önkormányzati cég tevékenysége szerinte hűtlen kezelésnek, ingatlanpanamának és kiskorú veszélyeztetésének minősül. – A kifejezések kétségtelenül sértők, de nem állítható, hogy a közlések eleve ki lennének zárva a szabad véleménynyilvánítás köréből – húzta alá az AB.

Végül talán a legfontosabb megállapítás: a pusztán sértegető gyalázkodásra az alaptörvény nem ad lehetőséget, a kizárólag az érintett személy lejáratására irányuló, szitkozódásként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe. Alkotmányos lehet azonban a közlés, ha a sértett magatartásának közösségi hatását firtatja. Másképpen:

 

ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem egy közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is védelemben részesülhetnek, a véleménynyilvánítás korlátját ez esetben csak az emberi méltóság jelenti.

– Eseti mérlegeléssel kell megállapítani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához vagy a személyiség védelméhez fűződik-e erősebb érdek – összegzett a testület azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.

A határozatból kiderült az is, hogy bár formailag emberi méltósága csak az embernek lehet, de a jogi személyek is igényt tarthatnak arra, hogy az állam védje tevékenységüket, személyiségüket az öncélú gyalázkodással szemben. A személyiséget szubjektíve bántó, de az emberi méltóságot nem sértő kifejezéseket ugyanakkor az alaptörvény védi.

Mindent egybe véve az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a feljelentett személy közéleti kérdésben fogalmazott meg közléseket. Emiatt a grémium megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott elmarasztaló ítélete megsértette a kritikát megfogalmazó véleménynyilvánítási szabadságát, így alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Borítóképünk illusztráció

Trending Now

Volt finn miniszter: perem a szólás- és a vallásszabadság próbája lesz

Paivi Rasanen amiatt áll a bíróság elé, mert a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint kisebbség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. A politikus szavait a Catholic News Agency katolikus hírügynökség idézte.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“Bízom abban, hogy még mindig demokráciában élünk, és az alkotmányunk, illetve az aláírt nemzetközi egyezmények biztosítják a szólás- és vallásszabadságot” – jelentette ki az ADF International nevű szervezetnek az orvos végzettségű, ötgyermekes politikus, aki 2011-től 2015-ig állt a finn belügyi tárca élén.

A finn államügyészség – amely 2020-ban emelt ellene vádat – közleménye szerint Rasanen “megsértette a meleg közösség tagjainak méltóságát”. Ezért akár

két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhető.

A politikus azzal érvel, hogy ő csupán a Bibliából vett idézetet osztott meg a Twitteren, és hozzátette, hogy szerinte a per “a vallásszabadság próbája lesz”.

“Ha elítélnek (…), az egyenlő lenne a cenzúrával”

– tette hozzá. Kifejtette ugyanakkor, hogy amennyiben győztesen kerül ki a perből, ez “fontos lépés a szólás- és vallásszabadság ügyében, és ez fontos nemcsak Finnország, hanem Európa és más országok számára is”.

Rasanen (aki 2004-től 2015-ig a kereszténydemokrata párt elnöke is volt) a finn lutheránus egyház aktív tagja, és 2019-ben Twitteren vonta kérdőre egyházát azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az egyik LGBT-rendezvénynek nyújtott, s mindezt bibliai idézettel támasztotta alá.

Később hozzáfűzte:

bejegyzését nem a homoszexuális közösség elleni támadásnak szánta, hanem az egyházközösség bírálatának.

A Nemzetközi Lutheránus Tanács – még 2020-ban kiadott – közleményében “felháborítónak” nevezte a Rasanen elleni vádemelést.

A 62 éves volt belügyminiszternek emellett két másik ügyben is bíróság elé kell állnia, egy 2004-ben készített írása és egy 2018-ban adásba került talk show-ban elhangzott megjegyzése miatt.

Vádat emeltek Juhana Pohjola lutheránus püspök ellen is, mert 2004-ben ő publikálta Rasanen írását, amely arról szólt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett.

Tovább olvasom

Trending Now

ÁSZ: az e-kereskedelem térhódítása miatt is szükséges a vásárlói tudatosság erősítése

Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. Az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő számos technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem követték minden tekintetben a fejlődés dinamikáját. Ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek adataik megfelelő védelmét is biztosító felelős döntéseket hozzanak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az e-kereskedelem elterjedésével új online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, amelyek gyakran megtévesztően igyekeznek befolyásolni a vásárlók döntéseit. Eközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága – hangsúlyozzák az ÁSZ szakértői.

Az Európai Unió és az egyes nemzetek célokat határoztak meg a digitalizáció terén, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a “kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – ismertették.

Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben – mutatnak rá.

Tovább olvasom

Trending Now

Ezért nincs beleszólása a magyar médiapiac működésébe a közszolgálati médiaszolgáltatónak

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának képviselőivel – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedden.

Közzétéve:

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója beszél a közmédia és a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös Petõfi-projektjérõl tartott online sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Mohai Balázs

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban a kampányban alkalmazott, a médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták: a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – írták.

Hozzátették: a találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden magyar médiaszolgáltatónak, a közmédiának is be kell tartania a médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom