Kövess minket!

Trending Now

A társasházakban is érvényesülnie kell a szólás szabadságának

Ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is az alkotmányos védelemben részesülnek. De csak akkor, ha közlés nem sérti mások emberi méltóságát – így foglalt állást nemrégiben az Alkotmánybíróság egy olyan ügyben, amelyben egy illető a közösségi médiában fejtette ki negatív véleményét egy önkormányzati társaságról.

Meg lehet-e sérteni egy önkormányzati cég becsületét? Lehet-e szidalmazni egy köztulajdonban álló vállalatot? A közösséget érintő kérdésekben milyen köntösbe kell csomagolni az állampolgári felháborodást, s hol húzódnak ilyenkor a szólásszabadság keretei? Ezekre a kérdésekre is választ lehet találni az Alkotmánybíróság (AB) egy minapi döntésében, melyben a testület a Szegedi Törvényszék egyik ítéletét vizsgálta meg.

Az ügy alapja az volt, hogy egy illető a közösségi oldalon az önkormányzati tulajdonban álló ingatlankezelő cég tevékenysége kapcsán fogalmazott meg különböző állításokat. Arról írt például, hogy a társaság felelőtlenül gazdálkodik, kifejtette, hogy szerinte a cég hűtlen és hanyag kezeléssel vádolható, emellett felelős életveszély fenntartásáért, cselekvőképtelen és kiskorú személyek veszélyeztetéséért. Máskor ingatlanpanamát is emlegetett. Az illetőt feljelentették, az elsőfokú bíróság pedig rágalmazás miatt bűnösnek találta, s egy évre próbára bocsátotta. A másodfokú bíróság helybenhagyta a döntést, ezután került az ügy – alkotmányjogi panasz útján – az Alkotmánybíróság elé.

Az AB elsőként megállapította: az eset azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának és a személyiség védelmének határvonala. A taláros testület elöljáróban leszögezte:

mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, s demokratikus társadalom csak abban az esetben jöhet létre és maradhat fenn, ha lehetőség van arra, hogy a különböző, gyakran egymással ellentétes vélemények a társadalmat formálhassák.

A határozatban több szempont is megjelent. Így például az, hogy politikai jellegű közéleti megszólalásoknak erősebb védelem jár, korlátozásuk csak a legszűkebb körben lehetséges. Ám önmagában az, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja maga után automatikusan, hogy a kritikával illetett személyeknek az átlagosnál többet kellene elviselniük. Lényeges az is, hogy a közéleti vita nem csupán természetes személyek magatartását firtathatja, hanem szervezetek, cégek működését is érintheti, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. – Az ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy a hatóságok, a minisztériumok, a bíróságok vagy akár a pártok tevékenységének kritikai elemzése sem élvezné a véleménynyilvánítási szabadság erősebb védelmét – vezette le a testület. Ráadásul nemcsak az állami és önkormányzati, vagyis a közhatalmi rendszer működése kapcsán alakulhat ki közéleti vita, hanem az üzleti világban megjelenő közéleti kérdésekről is.

A konkrét ügy kapcsán az AB leszögezte, hogy a kritizált cég önkormányzati bérlakásokkal foglalkozott, azokat hasznosította, vagyis az emberhez méltó lakhatás alaptörvényben rögzített célja érdekében kezelte az állam vagyonát. A közlés, a kritika így közérdekű vitához kapcsolódott, hiszen a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás értékelése egyértelműen a közéleti vita terepe. A bíráló több közvetlen és közvetett utalást tett arra, hogy az önkormányzati cég tevékenysége szerinte hűtlen kezelésnek, ingatlanpanamának és kiskorú veszélyeztetésének minősül. – A kifejezések kétségtelenül sértők, de nem állítható, hogy a közlések eleve ki lennének zárva a szabad véleménynyilvánítás köréből – húzta alá az AB.

Végül talán a legfontosabb megállapítás: a pusztán sértegető gyalázkodásra az alaptörvény nem ad lehetőséget, a kizárólag az érintett személy lejáratására irányuló, szitkozódásként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe. Alkotmányos lehet azonban a közlés, ha a sértett magatartásának közösségi hatását firtatja. Másképpen:

 

ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem egy közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is védelemben részesülhetnek, a véleménynyilvánítás korlátját ez esetben csak az emberi méltóság jelenti.

– Eseti mérlegeléssel kell megállapítani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához vagy a személyiség védelméhez fűződik-e erősebb érdek – összegzett a testület azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.

A határozatból kiderült az is, hogy bár formailag emberi méltósága csak az embernek lehet, de a jogi személyek is igényt tarthatnak arra, hogy az állam védje tevékenységüket, személyiségüket az öncélú gyalázkodással szemben. A személyiséget szubjektíve bántó, de az emberi méltóságot nem sértő kifejezéseket ugyanakkor az alaptörvény védi.

Mindent egybe véve az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a feljelentett személy közéleti kérdésben fogalmazott meg közléseket. Emiatt a grémium megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott elmarasztaló ítélete megsértette a kritikát megfogalmazó véleménynyilvánítási szabadságát, így alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Borítóképünk illusztráció

Trending Now

Akció indul a vezetés közben mobilozók kiszűrésére

Egyhetes közlekedésbiztonsági akciót tart a rendőrség szeptember 15-től – közölte internetes oldalán az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Közzétéve:

A szerdán megjelent közleményben azt írták, az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) szeptember 16. és 22. között “Focus on the road” elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik.

Magyarország egész területén

elsősorban a vezetéskor kézben tartott mobiltelefon használatát ellenőrzik majd, de nagy hangsúlyt kap az ellenőrzés során a járművezetők figyelmét elvonó egyéb tevékenységek kiszűrése is.

A magyar rendőrség a ROADPOL Safety Days (ROADPOL Közlekedésbiztonsági Napok) baleset-megelőzési programjához jövő héten kedden közúti ellenőrzéssel, baleset-megelőzési előadásokkal, és gyermekeknek is szóló foglalkozásokkal csatlakozik. Az európai program kitűzött célja, hogy ne történjen halálos baleset a közutakon.

Tovább olvasom

Trending Now

Átadták a Junior Prima Díjakat színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész, Rujder Vivien, Mentes Júlia Virginia, Bordás Roland, Gyöngyösi Zoltán és Rózsa Krisztián színművész, valamint Leblanc Gergely balettművész vette át az idén a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

A tizennegyedik alkalommal átadott díjjal, amely pénzjutalommal is jár, azokat a harminc év alatti művészeket jutalmazzák, akik korosztályuk legjobbjai között is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

A díjat az idén Rujder Vivien, a budapesti Katona József Színház, Mentes Júlia Virginia, a Thália Színház, Bordás Roland, a Nemzeti Színház, Gyöngyösi Zoltán, a Vígszínház és Rózsa Krisztián, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, valamint Leblanc Gergely balettművész, a Magyar Nemzeti Balett principálja, érdemes művész vehette át.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a keddi budapesti díjátadó ünnepségen felidézte: az idei díjazottakat a zsűri több mint hatvan jelölt közül választotta ki. Az utánpótlás kifogyhatatlan, hiszen a zsűri minden évben több elismerést szeretne átadni – tette hozzá.

Mint fogalmazott, a tizennegyedik alkalommal átadott elismerés eddigi díjazottjai a magyar kulturális élet meghatározó szereplőivé váltak. Mint mondta, biztos abban, hogy a mostani díjazottak neve is sokszor szerepel majd a színlapokon és a mozivásznon, a következő évtizedek színház- és filmművészetét őt fogják befolyásolni.

A díjazottak közül Leblanc Gergely balettművész kiemelte, hogy a legjobbkor érkezett az életébe ez az elismerés, hiszen az elmúlt másfél év nehéz időszak volt a művészek számára.

A Takarékbank felkérésére színházak, szakmai és érdekképviseleti szervezetek 62 jelöltet állítottak az idén.

Közülük választotta ki az öttagú zsűri – Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja, Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos, Máté Gábor színész-rendező, a Katona József Színház igazgatója, Orlai Tibor színházi producer és Rudolf Péter színész, a Vígszínház igazgatója – azt a hat fiatal tehetséget, aki elnyerte a Junior Prima címet.

A kétmillió forinttal járó színház- és filmművészeti Junior Prima Díjat az idén elismert művészekkel együtt már 101 fiatal magyar tehetség kapta meg.

A Prima Primissima életre hívói 2007-ben döntöttek úgy, hogy önálló díjjal jutalmazzák azokat a fiatal, harminc év alatti tehetségeket, akik korosztályukon belül a jók között is a legjobbak.

A Junior Prima Díjnak öt társalapítója van, mindegyikük egy-egy önálló kategória mecénási feladatait vállalta fel. A Magyar Fejlesztési Bank a tudomány, az MVM Magyar Villamos Művek a zene, a Docler Holding a népművészet, a KAVOSZ a sajtó, a Takarékbank pedig a színház- és filmművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja.

Tovább olvasom

Trending Now

Felmatricázott mozdony népszerűsíti a Toldi animációs filmet

Felmatricázott mozdony népszerűsíti a Toldi animációs sorozatot, amely szeptember 19-től a Duna Televízióban látható.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Toldi Miklós az erő és a kitartás, a nemzeti büszkeség megtestesítője, ezért fontos, hogy a MÁV-csoport is megjelenítheti az alakját – mondta Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója a felmatricázott mozdony sajtóbemutatóján Budapesten.

Hozzátette: Toldi hírét felmatricázott TRAXX mozdonnyal viszik Magyarországon és külhonban, ezzel is hozzájárulva a film népszerűsítéséhez, emléket állítva Arany Jánosnak és Jankovics Marcellnak.

A mozdony havonta 25 ezer kilométert fog megtenni Budapesttől Szombathelyen és Győrön át Szolnok, Békéscsaba, Miskolc és Sátoraljaújhely felé, emellett Romániába is közlekedni fog – fűzte hozzá Homolya Róbert.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a magyar közmédia történetében mérföldkő a Toldi. Hozzátette: Jankovics Marcellnek ez volt az utolsó munkája.

A 13 részes produkció egyedi, kézzel rajzolt technikával készült az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatásból a Kecskemétfilm Kft. műhelyében.

A tévésorozat az Arany-eposz szerkezetének megfelelően előhangból és tizenkét részből áll.

Jankovics Marcell (1941-2021) utolsó rendezését a Duna Televízió közönsége láthatja először szeptember 19-től – ismertette a részleteket a vezérigazgató.

Az egyes énekek részletgazdag képi világgal és aprólékosan kidolgozott karakterekkel elevenednek meg. A nagyközönség a sorozatot hat vasárnap este nézheti majd a Duna Televízióban 19 óra 40 perctől, első alkalommal három, majd öt héten át két-két rész lesz látható.

Tovább olvasom