Kövess minket!

Trending Now

A társasházakban is érvényesülnie kell a szólás szabadságának

Ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is az alkotmányos védelemben részesülnek. De csak akkor, ha közlés nem sérti mások emberi méltóságát – így foglalt állást nemrégiben az Alkotmánybíróság egy olyan ügyben, amelyben egy illető a közösségi médiában fejtette ki negatív véleményét egy önkormányzati társaságról.

Meg lehet-e sérteni egy önkormányzati cég becsületét? Lehet-e szidalmazni egy köztulajdonban álló vállalatot? A közösséget érintő kérdésekben milyen köntösbe kell csomagolni az állampolgári felháborodást, s hol húzódnak ilyenkor a szólásszabadság keretei? Ezekre a kérdésekre is választ lehet találni az Alkotmánybíróság (AB) egy minapi döntésében, melyben a testület a Szegedi Törvényszék egyik ítéletét vizsgálta meg.

Az ügy alapja az volt, hogy egy illető a közösségi oldalon az önkormányzati tulajdonban álló ingatlankezelő cég tevékenysége kapcsán fogalmazott meg különböző állításokat. Arról írt például, hogy a társaság felelőtlenül gazdálkodik, kifejtette, hogy szerinte a cég hűtlen és hanyag kezeléssel vádolható, emellett felelős életveszély fenntartásáért, cselekvőképtelen és kiskorú személyek veszélyeztetéséért. Máskor ingatlanpanamát is emlegetett. Az illetőt feljelentették, az elsőfokú bíróság pedig rágalmazás miatt bűnösnek találta, s egy évre próbára bocsátotta. A másodfokú bíróság helybenhagyta a döntést, ezután került az ügy – alkotmányjogi panasz útján – az Alkotmánybíróság elé.

Az AB elsőként megállapította: az eset azt a kérdést veti fel, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadságának és a személyiség védelmének határvonala. A taláros testület elöljáróban leszögezte:

mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, s demokratikus társadalom csak abban az esetben jöhet létre és maradhat fenn, ha lehetőség van arra, hogy a különböző, gyakran egymással ellentétes vélemények a társadalmat formálhassák.

A határozatban több szempont is megjelent. Így például az, hogy politikai jellegű közéleti megszólalásoknak erősebb védelem jár, korlátozásuk csak a legszűkebb körben lehetséges. Ám önmagában az, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja maga után automatikusan, hogy a kritikával illetett személyeknek az átlagosnál többet kellene elviselniük. Lényeges az is, hogy a közéleti vita nem csupán természetes személyek magatartását firtathatja, hanem szervezetek, cégek működését is érintheti, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. – Az ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy a hatóságok, a minisztériumok, a bíróságok vagy akár a pártok tevékenységének kritikai elemzése sem élvezné a véleménynyilvánítási szabadság erősebb védelmét – vezette le a testület. Ráadásul nemcsak az állami és önkormányzati, vagyis a közhatalmi rendszer működése kapcsán alakulhat ki közéleti vita, hanem az üzleti világban megjelenő közéleti kérdésekről is.

A konkrét ügy kapcsán az AB leszögezte, hogy a kritizált cég önkormányzati bérlakásokkal foglalkozott, azokat hasznosította, vagyis az emberhez méltó lakhatás alaptörvényben rögzített célja érdekében kezelte az állam vagyonát. A közlés, a kritika így közérdekű vitához kapcsolódott, hiszen a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás értékelése egyértelműen a közéleti vita terepe. A bíráló több közvetlen és közvetett utalást tett arra, hogy az önkormányzati cég tevékenysége szerinte hűtlen kezelésnek, ingatlanpanamának és kiskorú veszélyeztetésének minősül. – A kifejezések kétségtelenül sértők, de nem állítható, hogy a közlések eleve ki lennének zárva a szabad véleménynyilvánítás köréből – húzta alá az AB.

Végül talán a legfontosabb megállapítás: a pusztán sértegető gyalázkodásra az alaptörvény nem ad lehetőséget, a kizárólag az érintett személy lejáratására irányuló, szitkozódásként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe. Alkotmányos lehet azonban a közlés, ha a sértett magatartásának közösségi hatását firtatja. Másképpen:

 

ha egy állítás nem öncélú gyalázkodás, hanem egy közéleti kérdés megvitatását szolgálja, akkor a sértő, erős kifejezések, adott esetben a trágár megfogalmazások is védelemben részesülhetnek, a véleménynyilvánítás korlátját ez esetben csak az emberi méltóság jelenti.

– Eseti mérlegeléssel kell megállapítani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához vagy a személyiség védelméhez fűződik-e erősebb érdek – összegzett a testület azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.

A határozatból kiderült az is, hogy bár formailag emberi méltósága csak az embernek lehet, de a jogi személyek is igényt tarthatnak arra, hogy az állam védje tevékenységüket, személyiségüket az öncélú gyalázkodással szemben. A személyiséget szubjektíve bántó, de az emberi méltóságot nem sértő kifejezéseket ugyanakkor az alaptörvény védi.

Mindent egybe véve az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a feljelentett személy közéleti kérdésben fogalmazott meg közléseket. Emiatt a grémium megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott elmarasztaló ítélete megsértette a kritikát megfogalmazó véleménynyilvánítási szabadságát, így alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Borítóképünk illusztráció

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom