Trending Now
A Szerencsejáték Zrt. 150 millió forinttal támogat három hazai kórházat
A Szerencsejáték Zrt. egyenként 50 millió forint értékű támogatást nyújtott három hazai kórház részére.
E gyenként 50 millió forinttal támogatta a Szerencsejáték Zrt. a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetét, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat és az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőt. Az adományokat augusztus 25-én dr. Czepek Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója jelképesen adta át a három intézményvezető részére a járványügyi védekezés egyik központjában, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben.
A támogatásnak köszönhetően a Dél-pesti Centrumkórház a koronavírus-fertőzés leküzdésében alkalmazott sejtes immunterápiákhoz szükséges készítmények folyékony nitrogénben történő tárolásához nélkülözhetetlen biztonságos tárolókat szerez be. A terápiák a vírus által okozott mortalitás csökkentésére, valamint a kritikus állapotú betegek és betegségek rövidebb lefolyására, enyhülésére irányulnak, támogatva a teljes gyógyulást. A Szent Imre Egyetemi és Oktatókórház három csúcskategóriás, magas tudásszintű ultrahangdiagnosztikai készülékeket, míg az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő pedig korszerű épületfertőtlenítő gépeket vásárol, melyek megsemmisítik a vírusokat, baktériumokat, gombákat és egyéb káros mikroorganizmusokat. A készülékek egyike egy nagy teljesítményű fertőtlenítő robot, amely különleges helyiség feltérképező technológiája révén azonosítja a fertőtlenítendő területet és célzottan pusztítja el a baktériumokat és más kórokozókat.
 |
„A nemzeti lottótársaság összes kollegája nevében ezúton szeretném kifejezni elismerésünket a magyar egészségügyi intézmények és dolgozóik részére a koronavírus-járvány eddigi szakaszában elvégzett kiemelkedően sikeres munkáért. A jelenlegi adománnyal célunk, hogy hozzájáruljunk a további védekezéshez és felkészüléshez” – mondta dr. Czepek Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója.
„A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet hazánkban elsőként vette fel a harcot a koronavírus fertőzéssel szemben, a veszélyhelyzet során mindvégig, és jelenleg is a járvány elleni küzdelem elsővonalbeli egészségügyi szolgáltatója. A mindennapi betegellátáson túl vezető szerepet töltünk be az innovatív vírusellenes kezelések kidolgozásában, bevezetésében és tudományos feldolgozásában is. Nagyon szépen köszönjük a Szerencsejáték Zrt. nagylelkű támogatását, mellyel komoly mértékben hozzájárul a koronavírus elleni küzdelemhez” – emelte ki Dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója.
„Kórházunk szakemberei nevében szeretnénk köszönetet mondani a Szerencsejáték Zrt.-nek a támogatásért. A felajánlott összegből csúcsteljesítményre képes diagnosztikai eszközöket tudunk beszerezni, amely egyszerre öröm és felelősség számunkra. Öröm, mert az egészségügyben dolgozók legfontosabb célja, hogy hivatásukat minél magasabb szinten gyakorolhassák. Ugyanakkor felelősség is, hiszen a minőségi előrelépés szükségessé teszi a tudásunk és képességeink folyamatos bővítését” – hangsúlyozta Dr. med. habil. Sziller István, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató helyettese.
 |
„A nemzeti lottótársaság támogatása a jelenlegi és rövid távon szükséges járványügyi ellátásban használt olyan eszközök beszerzésére irányul, mint amilyen a műtők tisztántartásában használt ultramodern sterilizáló robot is. A Covid-19 vírus elleni védekezésre kapott célzott támogatás biztosításával a Szerencsejáték Zrt. jelentősen segíti a területen végzett munkánkat, a kapcsolódó szükséges eszközök, berendezések megvásárlásával hozzájárul a kórház ezirányú tevékenységéhez” – hangsúlyozta Dr. Takács Péter, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója.
A Szerencsejáték Zrt. a kórházak részére történő adományozás mellett 50 millió forinttal támogatta az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül a járványügyi helyzet által legjobban sújtott hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatását és családjaik azonnali krízisellátását.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.