Trending Now
A svédeknél a mobilhálózat is becsődölhet áramkimaradás esetén
Nemrég kiderült, hogy a svéd állam a szolgáltatókat a városokban csak egy órányi vészhelyzeti tartalék felhalmozására kötelezte.
Az elhibázott energiapolitika és az Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében nagy a kockázata annak, hogy a svéd háztartások és vállalkozások idén télen kénytelenek lesznek ideiglenesen, tervezett módon lekapcsolódni az elektromos hálózatról. Azonban a helyzet nemrég tovább súlyosbodott, ugyanis a hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a tervezett áramkimaradások idején még a mobiltelefon-hálózatnak is búcsút mondhatnak az emberek – hívta fel a figyelmet cikkében a V4NA hírügynökség.
A svéd Svenska Kraftnät villamosenergia-szolgáltató úgy véli, fennáll a valós veszélye annak, hogy a teljes elsötétülés elkerülése érdekében egyes területeket tervezetten le kell majd kapcsolni a hálózatról. Ebben az esetben egy kisváros vagy akár egy nagyvárosi kerület időszakosan áram nélkül maradhat a téli időszakban.
A Svéd Polgári Védelmi Ügynökség (MSB) dokumentumai szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2-4 órás tervezett áramkimaradásokra számíthatnak majd a polgárok. Ezt Johanna Eklund, a Svéd Posta és Távközlési Hatóság (PTS) osztályvezetője is megerősítette. Azonban egy ilyen hosszúságú áramkimaradásra már nincsenek felkészülve a távközlési szolgáltatók a városokban, ahol csak egy órára elegendő vészhelyzeti tartalékot kellett felhalmozniuk egy tavaly bevezetett rendelet szerint. A szabályozásban azt is meghatározzák, hogy vidéken négy órának megfelelő tartalékenergiával kell rendelkeznie a szolgáltatóknak.
– A városi területeken nem lehet arra számítani, hogy a mobilkommunikáció bármilyen formája működni fog több mint egyórás áramkimaradás során. Sőt, a városi területeken valószínűleg már az első órában is fennakadások lesznek. Itt a néhány percnél hosszabb ideig tartó áramkimaradás is problémát okozhat
– mondta Mikael Ejner, a PTS munkatársa.
Káosz fenyeget
Amint arról már a V4NA korábban is beszámolt, a Sweco európai mérnöki tanácsadó cég által összegyűjtött szakértők úgy vélik, hogy a háztartásokban jelentkeznének az első nagyobb gondok egy áramkimaradás esetén, ugyanis a lakásokba és házakba vizet szállító szivattyúk is az elektromosságtól függenek.
– Ez azt jelenti, hogy áramszünet esetén a víz elakadna a magas épületekben. Az alacsonyabb emeletek ugyan tovább húznák, de rövid időn belül ott is egyre kevesebb vizet tudnának vételezni, mert a víztornyokból előbb-utóbb kifogy a víz
– vélekednek a szakértők, akik hozzáteszik azt is, hogy a fűtési rendszerek szintén az áramtól függenek, ami már akkor is nagyon komoly veszéllyel járna a fagyos téli hónapokban, ha csak egy-két napra szűnne meg az áramellátás.
Se rendőrség, se mentők?
– Áramszünet esetén a közlekedés is pillanatok alatt összeomlik, legfeljebb gyalog lehetne eljutni egyik helyről a másikra, hiszen az üzemanyag-elosztó hálózatok nem működnének, éjszaka azonban közvilágítás hiányában értelmetlen bárhová is elindulni – erről már a Német Biztosítók Szövetsége (GDV) közölt egy hosszabb tanulmányt. Mivel az üzletek és boltok biztonságtechnikai rendszerei sem működnének, a bűnözőknek lehetősége lenne egyszerűen betörni és kifosztani a boltokat. A rendőrség ebben az esetben szinte tehetetlen lenne, hiszen az áramszünet miatt a telekommunikációs eszközök is használhatatlanok, így mire tudomást szereznének egy fosztogatásról, addigra az elkövetők már rég elmenekülnének.
A kommunikációs eszközök hiányában egyébként a mentőket sem lehetne riasztani, így egy rosszullét, egy szívinfarktus is végzetes lehet valaki számára. Ha nincs áram, akkor sokan gyertyákat használnak otthon, ami gyakran jár tűzesettel, csakhogy a tűzoltókat sem tudják riasztani időben.
A szövetség szerint az áramszünetek a kórházakat érintik a legsúlyosabban, az energiaellátás megszűnése ugyanis százak halálát okozhatja. Áramszünet esetén veszélybe kerülnek a műtétek, a lélegeztetőgépek leállnak, a gyógyszeres raktárakhoz lehetetlen hozzáférni. Igaz, a kórházakban vannak vészhelyzeti generátorok, de idő kérdése, és azok is leállnának.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
