Trending Now
A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé
Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító működésre van szükség a zenei streamingpiacon – állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESAC által megrendelt európai tanulmány.
A több mint egymillió alkotót képviselő GESAC megbízásából a Legrand Network által készített, szerdán közzétett tanulmány átfogó jellegű, különösen nagy hangsúlyt helyez a szerzők, alkotók igényeire, elvárásaira – szerepel az Artisjus magyar nyelvű összefoglalójában.
Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot.
Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kompenzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára.
A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol.
“A dalszerző a zeneipari értéklánc első szereplője, mégis sokszor az utolsó helyre kerül, amikor a bevételek megosztására kerül a sor. Olyan streaming-ökoszisztémát kell létrehozni, amelyben a szerzők is megtalálják a számításukat”
– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatóját a közlemény.
A GESAC elnöke, Gernot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz.
A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg.
Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés.
A GESAC szerint elfogadhatatlan, hogy a platformok az előfizetési díjak hozzávetőleg 30 százalékát megtartják, 55 százalék jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak), 15 százalék pedig a szerzői jog tulajdonosainak.
A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul – áll a dokumentumban – az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek átláthatatlanul működnek.
A többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie, javítani kell az alkotók elismerését, növelni a javadalmazásuk mértékét és fejleszteni a művek beazonosítását – szögezi le a tanulmány.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
