Kövess minket!

Trending Now

A Newsweek szerkesztője: a konzervatívoknak bele kell állniuk a harcokba

A konzervatívoknak bele kell állniuk a harcokba, és megküzdeni a víziójukért, melynek jó példája az Orbán-féle illiberális demokrácia – mondta a Mandinernek Josh Hammer, a Newsweek véleményrovatának szerkesztője, akivel a brüsszeli Nemzeti konzervativizmus konferencián beszélgettek.

Mandiner/Mátrai Dávid

Josh Hammer a Newsweek amerikai hetilap véleményrovatának vezetője, az Edmund Burke Foundation kutatója, az Internet Accountability Project politikai tanácsadója. Közgazdászként végzett a Duke Egyetemen, jogi diplomáját pedig a Chicagói Egyetemen szerezte. Újságíróként a Newsweek The Debate és az Edmund Burke Alapítvány NatCon Squad című podcastjának házigazdája, rendszeresen jelennek meg írásai konzervatív lapokban, mint amilyen a National Review, a The Spectator vagy The American Conservative. Josh Hammerrel a Mandiner munkatársa, Szilvay Gergely készített interjút.

Mennyire probléma a migráció ma az Egyesült Államokban?

A fő problémánk a mexikói határ, ami nagyrészt nyitott, és rengeteg mexikói jön át rajta illegálisan: a kormányuk korrupt, és drogkartellek uralják az országukat. Szóval sok bajunk van Mexikóval. De nem csak ezekkel a kartelekkel van baj, hanem a közel-keleti terroristaszervezetekkel is, mint az ISIS és más radikális iszlamista szervezetek. A másik probléma azonban a legális migráció, és erről nem szoktunk beszélni. Pedig évente egymillióan jönnek így Amerikába. Ez hatalmas szám! S ha csökkenteni szeretnéd, akkor rasszistának és idegengyűlölőnek bélyegeznek – elmebaj! Európának megvannak a maga saját bajai, nyilván nem a mexikói, hanem a muszlim bevándorlás, főleg a szíriaiak.

Magyarország jó munkát csinált, amikor megállította a migrációt.

Mit gondol a floridai és georgiai törvényekről, amik korlátozzák az LMBTQ-ideológia oktatását az iskolákban és biztosítják a szülői jogokat?

Én támogatom őket, és úgy gondolom, ezek jó törvények. A floridai törvényt, aminek az a neve, hogy Szülői jogok az oktatásban törvény (Parental Rights in Education Act), az amerikai baloldal elnevezte „Ne mondd, hogy meleg” törvénynek (Don’t Say Gay Bill), miközben a gay szó elő sem fordul a törvény szövegében. Ez nagyon mérsékelt, visszafogott törvény, ami azt mondja ki, hogy 5-9 éves kor közötti diákoknak a tanárok nem beszélhetnek szexről és szexuális orientációról. Ez igazán nem egy radikális kezdeményezés. Sőt akár még túl visszafogottnak is mondhatnánk! A legizgalmasabb azonban az, hogy Ron DeSantis kormányzó és a floridai republikánusok még növelhetik is a támogatottságukat, mivel a többség támogatja a törvényt.

A konzervatívoknak fel kellene vállalnia minden témát, és harcolni.

A baloldal ugyanis nem tágít, és harcol a család lebontásáért meg a nemzetállamok lebontásáért, a határok ellen. Mit várunk, ha nem tudunk felmutatni egy alternatív víziót? Nem csak azt kell mondanunk, hogy a gender az rossz, hanem proaktívan javasolni kell valamit, például a hagyományos család védelmét. Amit Orbán Viktor illiberális demokráciának nevez, az valami ilyesmi, és Ron DeSantis ezt csatornázta be most Floridában. 

De Amerikában nem hívhatsz semmit illiberálisnak.

Nem hívhatsz, mert lefasisztáznak, de nem ez a lényeg. Az illiberális demokrácia annyit jelent, hogy van egy javaslatod arról, hogy milyen a jó élet – és a konzervatívoknak ezt kellene csinálniuk. 

Milyen állapotban vannak a republikánusok?

A republikánusok szerintem most jól állnak, a Biden-adminisztráció pedig igen népszerűtlen. Kamala Harris, az alelnök pedig nagyon-nagyon népszerűtlen – és akkor finoman fogalmaztam. Az ukrán háború kérdése az első, amiben a Fehér Ház nem katasztrofálisan politizál, hanem egész jól. Bármi máshoz nyúlnak, nem sül el jól – az infláció például történelmi magasságokban van. Az afganisztáni kivonulás megalázóra sikeredett, rossz a helyzet a mexikói határnál, az embereknek nem tetszik, hogy energiát kezdtünk importálni, holott Trumpék idején még exportáltunk. Szóval a félidős választásokon a republikánusok biztosan visszanyerik a képviselőházat, de a szenátusi többséget is lehet, hogy megszerzik. Az elnökválasztás még messze van, de addig is használhatják majd ezt a hatalmat például arra, hogy indítanak pár nyomozást. 2024-ben pedig szerintem Trump újraindul az elnökségért, és ha tényleg indul, akkor Ron DeSantisék nem indulnak rá.

És ez esetben jó esélye van nyerni Trumpnak, mert a demokraták nagyon rossz állapotban vannak. 

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Josh Hammer Newsweek-beli véleménycikkeit itt érhetik el.

Borítókép: Mandiner/Mátrai Dávid

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom