Kövess minket!

Trending Now

A nemzetközi sztárvilág a háborút is önreklámra használja

A celebvilág képviselői gyakran tesznek markáns politikai kijelentéseket különböző ügyekben, ám ezek az állásfoglalások elsősorban a szenzáció-hajhászásról és saját maguk előtérbe helyezéséről szólnak. Egyes esetekben az önellentmondó állítások bizonyítják, hogy pusztán provokációról van szó. Ez a jelenség fokozottan tapasztalható az ukrajnai háború kapcsán, hiszen a fegyveres konfliktus szereplőinek különböző szempontokból történő értékelése különösen alkalmas a figyelemfelkeltésre és az indulatok felkorbácsolására.

MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

A nemzetközi pop- és rocksztárok, valamint a hollywoodi celebvilág egy része leginkább a saját fontossága hangsúlyozásának lehetőségét látja az ukrajnai háborúban.

A jelentős befolyással, közvélemény-formáló erővel bíró hírességekre egyébként is jellemző, hogy megosztó, provokatív kijelentésekkel keltenek feltűnést, ám a címlapokat hosszú időre kibérlő fegyveres konfliktus kapcsán sokuk még rá is tett néhány lapáttal a szokásos szenzáció-hajhászásra.

Így a könnyűzenei ikonok olyan szélsőséges véleményekkel hakniznak, amelyekkel egymásnak – olykor pedig még önmaguknak – is ellentmondanak, s az egyes esetekben butaságba hajló nyilatkozatoknak nincs más érzékelhető célja, mint a saját brandjük reklámozása. Láthatóan az sincs e sztárok ellenére, ha az indulatokat is sikerül felkorbácsolniuk.

Kemény szavak, gyors távozás

Egyes megmozdulások esetében könnyű észrevenni a PR-akciók tipikus nyomait, például amikor a U2 frontembere a kijevi metróban állt neki zenélni a harcok kitörését követően. Minden bizonnyal egy alaposan előkészített, felülről szervezett eseményről volt szó, hiszen az ír énekes maga számolt be a Twitter-oldalán arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására lépett fel egy gitáros társával, hogy „kifejezzék a szolidaritásukat”. Az akció részeként Bono még egy ukrán katonával is duettezett, a szünetekben pedig szónoklatokat tartott a hallgatóságnak.

Bono ír rockzenész, a U2 zenekar frontembere (b) Tarasz Topolja ukrán énekessel együtt énekel egy kijevi metróállomáson 2022. május 8-án MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Sean Penn pedig annak hangoztatásával borzolta a kedélyeket áprilisban, hogy fegyvert ragadna az oroszok ellen. Természetesen ez nem történt meg, s az amerikai színész tényleges „elszántsága” már a háború első napjaiban is jól érzékelhető volt, amikor is Penn forgatni utazott Ukrajnába, ám néhány nap múlva félbehagyta a projektjét, és sietve elhagyta az országot, amikor a tartózkodási helye környékén is forróvá kezdett válni a talaj.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b2) és Sean Penn amerikai színész, aktivista, a CORE nonprofit szervezet alapítója (j) megbeszélést folytat Kijevben 2022. június 28-án MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Elszabadult hajóágyú

A kiszámíthatatlan vagdalkozásban talán Roger Waters, a Pink Floyd egykori basszusgitárosa viszi a prímet, hiszen még azt is „sikerült” elérnie, hogy a szervezők két közelgő lengyelországi fellépését is lemondják. Waters ugyanis még a nyár folyamán a CNN-nek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Joe Biden amerikai elnök „háborús bűnös”, aki „csak szítja a tüzet Ukrajnában”, a NATO-t pedig azért szidta, mert az „egészen az orosz határig nyomul”. Egy alkalommal azt is kijelentette, hogy szerinte az ukrajnai nacionalisták miatt tört ki a háború. Később viszont már Putyint bírálta.

– Ismerek pár olyan embert, akik azt gondolják, hogy (az oroszok) Lengyelország és a balti államok után egész Európát le akarják rohanni. Ha ez így van, akkor (Putyinék) b****djanak meg – fogalmazott szeptember végén, az orosz elnöknek címzett nyílt levelében. Március elején pedig a Facebook-oldalán írta, hogy „undorodik” Vlagyimir Putyin inváziójától, amelyet „bűnös hibának” és „egy gengszter tettének” nevezett.

Roger Waters angol zenész, a Pink Floyd egykori brit rockzenekar tagja MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

A szintén egykori Pink Floydos David Gilmour azonban egészen másképp vélekedik az orosz invázióról, mint az inkább Oroszországgal szimpatizáló Waters. Gilmour – akinek a menye ukrán – látványosan beállt Zelenszkij mögé, amikor áprilisban kiadta a Hey Hey, Rise Up! című új kislemezét a Pink Floyd égisze alatt, amely Andrij Klivnyuk, a BoomBox ukrán rockzenekar frontemberének éneksávjával készült. Mindemellett a két egykori Pink Floyd tag a témában képviselt ellentétes álláspontjukkal a médiában is haknizott, ráerősítve a híresen rossz viszonyukról szóló híresztelésekre.

Dieter Bohlen az Oroszországot sújtó szankciók ellen emelte fel a hangját, s hogy egy nemzetközi sztár kijelentéseinek mekkora súlya lehet, jól mutatja, hogy Vitalij Klicskó, Kijev főpolgármestere is hevesen reagált.

Én csak azon a véleményen vagyok, ha nem hozták volna például ezeket a szankciókat, és értelmesen leültek volna egy asztalhoz, akkor az embereknek nem kellene most ezt a sok felesleges kört futniuk. Most meg kell fagynunk, most ezt meg azt kell csinálni… ez az egész szar

– hangoztatta a Modern Talking egykori sztárja. Erre a bokszolóból lett politikus úgy replikázott, hogy „Önt, Dieter Bohlen, nem érdekli, ha emberek halnak meg az országunkban? Nem érdekli, hogy Putyin rakétákkal akarja elpusztítani az országunkat? Nem érdekli, hogy népirtás tanúi vagyunk?”

A nemzetközi celebvilág jelentős része egyébként előszeretettel bírálja a liberális fősodor által támadott vezetőket, ami Putyin esetében a háború által tovább fokozott indulatok miatt most különösen hálás feladatnak számít bizonyos körökben.

A felszólaló celebek jellemzően nem zavartatják magukat amiatt, hogy nem rendelkeznek elég kompetenciával a különböző geopolitikai témák átlátásához, hiszen ami fontos számukra, az a népszerűségük növelése. George Clooney például egy néhány évvel ezelőtti interjúban arról beszélt, mennyi düh és gyűlölet tapasztalható a világban, amire példaként Orbán Viktor magyar kormányfőt és Jair Bolsonaro brazil elnököt említette, anélkül, hogy kifejtette volna, mire is gondol pontosan. Persze az amerikai Demokrata Párttal szoros kapcsolatot ápoló Hollywoodban nem az érvelés minősége alapján ítélik meg az ehhez hasonló megnyilvánulásokat.

Barack Obama volt amerikai elnök (b) és George Clooney amerikai színész motorcsónakon a Comói-tavon, az észak-olaszországi Cernobbio közelében 2019. június 23-án. A színész nem titkolja kötődését a Demokrata Párthoz MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Mindemellett nem nehéz leleplezni a széllel bélelt kijelentések ürességét, vagy azt, hogy egy celeb olyan eszméket hirdet, amelyekben ő maga sem hisz.

Egy alkalommal épp Bolsonaro hívta fel rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem hollywoodi élharcosává előlépett Leonardo DiCaprio a Nagy-Britanniában valaha gyártott legnagyobb jachton, a 150 millió dollárt érő Vava II nevű luxushajóján nyaralt a barátaival. Becslések szerint a jacht mérföldenként 238 kilogrammnyi szén-dioxidot termel, s ez a mennyiség egy átlagos személyautó két hónapnyi kibocsátásának felel meg.

Kipellengérezett jobboldal

Érdemes megjegyezni, hogy míg a globális progresszív hálózatok démonizálják a jobboldali vezetőket, általánosságban véve korántsem ilyen rossz az utóbbiak megítélése. Az említett Bolsonarót mások mellett például a világ egyik legjobb focistája, a brazil Neymar is a támogatásáról biztosította.

A hasonló kiállást azonban gyakran torolja meg a liberális sajtó. Például Kanye Westre is záporoztak a támadások, amikor a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt a rapper kijelentette egy interjúban, hogy Donald Trumpra fog szavazni.

A Ye művésznevet felvevő énekes az egyik leghangosabb támogatója volt a republikánusok jelöltjének, gyakran tűnt fel MAGA („Make America Great Again”) feliratú baseball sapkában, amely már 2016-ban is az egyik emblematikus tartozéka volt Trump kampányának. Ez az erős állásfoglalás különösen fájhatott a progresszívoknak, hiszen utóbbiak egyenesen elvárják, hogy a feketebőrűek a demokrata jelöltre szavazzanak.

Kanye West amerikai rapzenészt (piros sapkában) fogadja Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2018. október 11-én (MTI/EPA/Michael Reynolds)

Joe Biden – a jelenlegi amerikai elnök – például azt vágta a Charlamagne Tha God nevű néger rádiós műsorvezető fejéhez, hogy nem is igazi fekete, aki Donald Trumpra voksol. – Mi értelme hírességnek lenni, ha az embernek nem lehet saját véleménye? – kérte ki magának West, aki azzal az érvvel is alátámasztotta a választását, hogy Trump ciklusa alatt kedvezőbben alakultak az ingatlanárak, mint Obama elnöksége idején.

Ye azzal is erős indulatokat váltott ki a liberális táborból, hogy a párizsi divathéten egy White Lives Matter („A fehér életek számítanak”) feliratú trikót viselt. A baloldal ugyanis nem tudott mit kezdeni azzal, hogy valaki fekete létére megveti a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalmat. Utóbbi, szélsőséges, rasszista nézeteket hirdető csoportosulást egyébként sokan terrorszervezetnek tartják, West pedig egyszerűen átverésnek nevezte.

Átlátszó provokáció

Mindemellett Kanye Westnek számos olyan kijelentése és megnyilvánulása volt, amelyekből látszik, hogy elsősorban a publikum provokálása a célja, amihez képest számára másodlagos, hogy egy adott témában valid véleményt fogalmazzon meg. Már önmagában azzal heves reakciókat váltott ki a követőiből, hogy mások mellett Szókratészhoz, Jézushoz és Shakespeare-hez hasonlította önmagát, de azzal is nagy háborodást keltett, hogy 2016-ban kiállt Bill Cosby mellett, akinek a szexuális zaklatás 50 nő vallomása alapján emelt vádjára kellett felelnie a bíróság előtt. Ugyancsak nagy port kavart, amikor West 2018-ban tudatos választásként értelmezte a feketék több száz éves rabszolgaságát. A rapper több antiszemita kijelentést is tett, amikor például a zsidók befolyásosságáról értekezett az Instagramon és a Twitteren, amiért a platformok korlátozták a fiókjait. Lehet ez az oka annak, hogy Ye saját közösségi oldalra vágyik: a jobboldali, konzervatív hangok platformjaként ismert Parler anyavállalata nemrég sajtóközleményben számolt be arról, hogy West felvásárolja a platformot.

Magyarországon is gyakori jelenség, hogy egy popsztár a politikai tartalmú megnyilvánulásaival igyekszik feltűnést kelteni. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a hazai művészvilág jelentős részében is divatos bírálni a jobboldali politikusokat.

Például a Liluként ismert műsorvezető elég sok piros pontot gyűjthetett a liberális elitnél a nemzeti kormányt ostorozó kijelentéseivel. Kovalcsik Ildikó rendszeresen ad hangot a Fidesz- és Orbán-ellenes nézeteinek. Így tett például a gyermekvédelmi törvény, az illegális pedagógus sztrájk, a legutóbbi tűzijáték költségei, valamint a Meteorológiai Intézet vezetőinek elbocsátása kapcsán. Azt pedig méltatta, hogy Hegedűs Zsuzsa nyáron lemondott a miniszterelnöki megbízotti tisztségéről Orbán Viktor kormányfő egyik félreértelmezett kijelentése miatt. Kovalcsik Ildikó ráadásul feminista ügyként is próbálta értelmezni Hegedűs döntését, aki egyébként időközben finomította a miniszterelnököt bíráló szavait. – Ez hatalmas bátorság. De az egyetlen helyes viselkedés. Büszke vagyok rá, hogy egy nő tette meg. Mert igen… van, amivel nem lehet közösséget vállalni. És a némaság cinkosság. Srácok, ki lesz a következő? A legbátrabb, aki elsőnek áll fel. Nektek már könnyebb lesz – fogalmazott Lilu.

Ennél radikálisabb stílust képvisel a Fluor Tomi néven futó énekes, aki annyira „kikészült” a Fidesz áprilisi győzelme után, hogy – legalábbis a szavak szintjén – az ország elhagyását tervezgette, de korábban már többször is hangoztatta, hogy szerinte „betelt a pohár”. Karácsony Tamás abban is a liberális trendet követi, hogy időnként egészen alpári módon szidja a hazáját. Egy alkalommal Magyarországról szólva úgy fogalmazott, hogy „mi vagyunk a telefosott fal a benzinkúti vécében, mi vagyunk a szar a palacsintában”.

Hazai pálfordulók

Ám mivel – ahogy említettük – e vélemények elsősorban az adott celeb ismertségének növeléséről és saját személyiségük előtérbe tolásáról szólnak, nem ritka, hogy a körülmények változásával egy adott sztár – néha gyökeresen – változtat a nézetein. Például a Majka néven ismertté vált rapper évekkel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy rendszeresen összefut kávézni és beszélgetni Gyurcsány Ferenccel, a politikai széljárás fordultával ma már arról beszél, hogy „tök normálba lettünk Szijjártóval”. Még ennél is szembetűnőbb a Dopeman művésznevű zenész pálfordulása: míg 2017-ben a VIII. kerületi időközi önkormányzati-képviselő választáson az MSZP színeiben indult, Pityinger László mára a kormány álláspontját terjesztő influenszerré vált.

Kárpáti András

Borítókép: Bono ír rockzenész, a U2 zenekar frontembere énekel egy kijevi metróállomáson 2022. május 8-án

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom