Trending Now
A MÚOSZ a politikára és a bevételekre összpontosít a Médiaszövetség szerint
Az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz? – teszi fel a kérdést az MNMSZ.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. „A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) közleményét a Magyar Nemzet. A tihanyi üdülőt kilencszázmillió forintért adta el az újságíró-szövetség, érvelésük szerint veszteséges volt a fenntartása. A döntés megszületése után több vezető tisztséget betöltő tag benyújtotta lemondását.
„A múltból örökölt vagyontárgyak következetes áruba bocsátása számunkra azt üzeni, hogy a MÚOSZ számára az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz”
– vonta le a következtetést az MNMSZ, amely felemelte szavát az ellen, hogy a MÚOSZ székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. Mint közleményükben írták:
„A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít. Teszi ezt annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint a saját tagságuk és elnökségük egy része is ellenezte az eladást, nyilván nehezen fogadva el elnöküknek azt az érvelését, hogy »veszteséges volt« az ország legdrágább nyaralóhelyén álló üdülő üzemeltetése.”
A médiaszövetség közleményében kitért arra, hogy a MÚOSZ nem emeli fel a szavát, amikor politikusok és véleményvezérek újságírókat fenyegetnek. Hallgat, amikor szerkesztőségeket bírálnak szabad témaválasztásuk miatt. Néma marad, amikor Magyarországot a szakma mélypontját jelentő propagandaműsorokkal akarják befeketíteni külföldről.
– A MÚOSZ elnöke már olyan sajtóorgánumokat is támad, amelyekben a saját tagjai dolgoznak, ugyanakkor kézremegés nélkül írja alá a szervezet vagyontárgyainak elkótyavetyéléséről szóló dokumentumokat – figyelmeztetett az MNMSZ. Emlékeztettek: a MÚOSZ magát a Mikszáth Kálmán részvételével alapított Budapesti Újságírók Egyesülete utódjának tartja. A mikszáthi hagyatékból ugyanakkor mára úgy látszik, csak a legendás író hőseinek mindent felélő mentalitása maradt. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség álláspontja szerint a MÚOSZ mára mind szakmailag, mind erkölcsileg méltatlanná vált arra, hogy újságíró-szövetségnek nevezze magát.
– Szervezetünk, az MNMSZ szolidáris az újságíró-társadalmat érintő minden támadással, fenyegetéssel szemben, és ezt várja mindenkitől, aki az újságírók, a szakma érdekvédelmét hirdeti magáról – zárták közleményüket.
A Magyar Nemzet cikke emlékeztet rá, hogy az Átlátszó.hu kedden megírta:
a liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt. Az üdülőre eső vételár: 625 millió forint, a strandra eső vételár: 275 millió forint volt.
A DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.
Az üdülő eladása nagy port vert fel a MÚOSZ testületében. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották.
Több mint hiba?
Danó Anna a lemondólevelében azt írta: „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt növelni képes vagyontárgytól, több mint hiba.”
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az Átlátszónak elmondta: az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen. A tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok három-öt százaléka vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból. A tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.