Kövess minket!

Trending Now

A Megafon célja az egész internet meghódítása

Most kezdődik az igazi munka – jelentette ki a Megafon Központ alapítója. Kovács István szerint a mostani választáson egyszer s mindenkorra kiderült, hogy nem lehet mutogatni a Facebook-cenzúrára, amikor a jobboldaliak nem sikeresek a neten, ezt a Megafon eredményei is igazolják.

Magyar Nemzet/Bach Máté

Az alapító a Megafon jövőbeli terveiről, a választás tanulságairól és a baloldal kommunikációjáról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

– A 2019-es önkormányzati választás egyik nagy tanulsága volt, hogy a közösségi médiában baloldali túlsúly van. Mára azonban kijelenthető, hogy a jobboldal visszavette a vezetést, de legalábbis felzárkózott a közösségi oldalakon. Mennyiben adott hozzá ez a választási sikerhez?

– A közösségi média és általában az internet az egész életünkre, így természetesen a politikára is egyre nagyobb hatással van. Magyarországon különösen így van ez, ahol a Facebook penetrációja világviszonylatban is kiemelkedő: tízből nyolc felnőtt ember mondja azt, hogy rendszeresen használja a Facebookot. Ennek hatása talán már 2019-nél is hamarabb kiütközött, a jobboldal pedig mintha elaludt volna ebben a versenyben. Nem volt fent megfelelő módon a közösségimédia-felületeken, ezért volt hatalmas szükség a Megafonra. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy felerősítsük a jobboldali hangokat. Ezt a munkát 2019-ben kezdtük el, de nagyon messze vagyunk még attól, hogy egyenlő feltételekről beszélhessünk. A közösségimédia-platformok terén nem felénk lejt a pálya, az ellenfél írta a szabályokat, amelyek nekik kedveznek, egy ilyen környezetben tudtunk mégis sikeresek lenni. Ezért nagyon fontos az, amit elértünk. Most fordult elő először, hogy mind a két oldal nagyon nagy erőforrásokkal volt jelen a közösségi médiában. Ez egy olyan trend, ami csak erősödni fog a jövőben.

– Gyakran hangzik el a vád, hogy a Megafon rengeteg pénzt költött el az indulása óta.

– Pontosan annyit költöttünk el, amennyit a támogatóink azért adtak, hogy felerősítsük a hangunkat. A másik oldalon a kampányidőszakban nagyságrendileg annyit költöttek el, mint mi, de teljesen átláthatatlan módon, a háttérből. És van még egy nagy különbség: ha összehasonlítjuk, hogy egy hirdetésre mennyi interakció jutott, akkor azt látjuk, hogy nálunk tízszer annyi. Vagyis a mi üzeneteink tízszer olyan jól rezonáltak a közösségi médiában. Ez azért is lehet így, mert a legjobb szakembereket sikerült összegyűjteni egy műhelyben, és van egy változás, ami elindult.

Nem ciki már elmondani a jobboldali véleményt a Facebookon. Ehhez a Megafon jelentősen hozzájárult.

Az emberek, akik eljönnek ide, teljesen hétköznapi életet élnek, és egyik pillanatról a másikra véleményvezérek lesznek. Lehet, hogy nem érnek el annyi embert, mint mondjuk Rákay Philip, de a saját maguk mikroszcénájában jelentős erőket tudnak megmozgatni. Közülük jelentős véleményvezérek kerültek ki, gondolok itt akár Filep Dávidra, a Kopaszra, akár a Konverzió oldalt üzemeltető Dávid Bencére. Azt sem kell elhallgatni, hogy a Megafon véleményvezérei a kampánytól függetlenül is meghatározó szerepet töltenek be a magyar közéletben.

– Márki-Zay Péter például kétszer is felhívta Deák Dánielt a kampányidőszak alatt.

– Igen, elmagyarázta neki, hogy amiket mondott, azokat nem is úgy gondolta, Bohár Dánielt pedig kihívta sudokuzni. Vagyis a megfelelő szerénységgel, de azt lehet mondani, hogy a Megafon által támogatott véleményvezérek is meghatározó szerepet játszottak a kampányban.

– Nemcsak a jelenlét hiánya, de a jobboldali tartalmak cenzúrája is nagy gondot okozott a múltban. Megtanult a jobboldal alkalmazkodni a különböző platformokhoz, vagy inkább a cenzúra elleni küzdelem sikere érzékelhető?

– Ami kiderült a mostani választáson egyszer s mindenkorra, az az, hogy nem lehet mutogatni a Facebook-cenzúrára, amikor a jobboldaliak nem sikeresek a neten. Ez nem azt jelenti, hogy a Facebook ne lenne egy balliberális ideológiától fűtött műhely, hiszen ugyanazt képviselik, amit Soros György, vagyis a nyílt társadalom ideo­lógiáját. Ebben fogantak ezek a cégek, így mindig ennek az ideológiának a terjesztése lesz a céljuk. De külföldi példák is igazolják, hogy jobboldali tartalom is lehet sikeres. Az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb politikai véleményvezér, Ben Shapiro már-már a jobboldali véleményskála széle felé kacsintgat. Ha megnézzük, hogy Magyarországon kik a sikeres politikai véleményvezérek, akkor azt látjuk, hogy a Megafon arcai nagyon is előkelő helyen vannak, annak ellenére, hogy jobboldali véleményt mondanak el. Persze minket is sújtott a cenzúra, Rákay Philip oldalát is letiltották. Ilyenkor lehet keseregni, hogy nem megyünk fel a pályára, mert úgyis letiltanak, és lehet azt is csinálni, hogy felállunk a padlóról, ha százszor ütnek le, akkor százszor állunk fel és még nagyobb erőbedobással, csak azért is harcolunk, küzdünk az online térben. Mi ezt csináltuk, és bebizonyítottuk, hogy ez sikerülhet.

– Mi lesz most a Megafonnal, hogy vége a választásnak?

– Most kezdődik az igazi munka. A mi célunk nem a jobboldali kormány választási győzelme volt. Természetesen nem titkoljuk, hogy jobboldaliak vagyunk és dolgoztunk érte, de a választási győzelem egy szükséges feltétele volt annak, hogy az igazi céljainkat megvalósíthassuk. Nyilván, ha egyszerre kellene küzdenünk a Facebook-cenzúrával, a brüsszeli elnyomással és egy olyan baloldali kormánnyal, amelyik szintén be akar záratni minket, az tragédia lenne számunkra. Ezért is örülünk nagyon, hogy nem így történt. A mi céljaink túlmutatnak egy választási győzelmen: meg akarjuk változtatni az egész internetet, azt a világot, amiben élünk, és amiben egyre fontosabb szerepet tölt be az online tér. Bőven van még tennivalónk.

– Ezek szerint a képzések is folytatódnak? Ha igen, kiknek a jelentkezését várja a Megafon?

– A képzés soha nem állt le, a választás nem érintette a képzési tevékenységünket. Folyamatosan jöttek és jönnek is az emberek, arra biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen, nemre, korra, végzettségre függetlenül a gimnazistáktól a nyugdíjasokig. Mi azt ígérjük, hogy a maga szintjén mindenki fog tudni egyet előre lépni, ha elvégzi a négynapos alapképzésünket. Utána, ha van kedve ezt komolyabban csinálni, ahhoz minden segítséget megadunk, vannak specializációink és mentorprogramunk is.

– Rákay Philip YouTube-csatornája, a Patrióta lendületesen indult, de pár videó után abbamaradt a projekt. Várható-e a folytatás?

– Amikor az erőforrásainkkal gazdálkodunk, szem előtt kell tartanunk, hogy hol tud a legjobban hasznosulni az a véges számú munkaóra, anyagi forrás és gyártókapacitás, amivel rendelkezünk. Úgy láttuk az elmúlt időszakban, ebben a nagyon felhevült helyzetben, aminek a csúcsa a választási kampány volt, hogy a Facebookon tudtuk a legnagyobb hatást elérni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene más platformokra fókuszálni. A YouTube-on és a TikTokon már jelen vagyunk, de azt szeretnénk, ha a közeljövőben a jobboldali vélemények itt is olyan hangosan szólnának, mint a baloldaliak. Meg szeretnénk hódítani ezeket a platformokat.

– Milyen hosszabb távú céljai vannak a Megafonnak?

– Amellett, hogy mi az online térben látszódunk a legjobban, és elsősorban az is a célunk, hogy az online jelenlétet erősítsük, egy olyan közösséget hoztunk létre, amely a fizikai térben is rendszeresen találkozik. Elindítottuk tavaly a Megafon klubot, amin több száz ember szokott részt venni, akik közül sokan politikai rendezvényekre nem járnak, de van egy erős, megafonos identitásuk és van bennük tettvágy. Azt szeretnénk, ha a következő időszakban az a nagyon erős közösség, aminek a magja már most is megvan, még nagyobb közösséggé váljon, akár vidéken is. Az ország minden területén rendkívül népszerűek voltak a Megafon véleményvezérei, amit az országjárás is segített. Büszke vagyok rájuk, mert időt és energiát nem kímélve, az ország minden szegletében jártak. Bár fontos az online tér, de csak kiegészíti az emberi kapcsolatokat és azt a valódi világot, amit nem lehet pótolni.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Kovács István (Fotó: Bach Máté)

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom