Kövess minket!

Trending Now

A Megafon célja az egész internet meghódítása

Most kezdődik az igazi munka – jelentette ki a Megafon Központ alapítója. Kovács István szerint a mostani választáson egyszer s mindenkorra kiderült, hogy nem lehet mutogatni a Facebook-cenzúrára, amikor a jobboldaliak nem sikeresek a neten, ezt a Megafon eredményei is igazolják.

Magyar Nemzet/Bach Máté

Az alapító a Megafon jövőbeli terveiről, a választás tanulságairól és a baloldal kommunikációjáról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

– A 2019-es önkormányzati választás egyik nagy tanulsága volt, hogy a közösségi médiában baloldali túlsúly van. Mára azonban kijelenthető, hogy a jobboldal visszavette a vezetést, de legalábbis felzárkózott a közösségi oldalakon. Mennyiben adott hozzá ez a választási sikerhez?

– A közösségi média és általában az internet az egész életünkre, így természetesen a politikára is egyre nagyobb hatással van. Magyarországon különösen így van ez, ahol a Facebook penetrációja világviszonylatban is kiemelkedő: tízből nyolc felnőtt ember mondja azt, hogy rendszeresen használja a Facebookot. Ennek hatása talán már 2019-nél is hamarabb kiütközött, a jobboldal pedig mintha elaludt volna ebben a versenyben. Nem volt fent megfelelő módon a közösségimédia-felületeken, ezért volt hatalmas szükség a Megafonra. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy felerősítsük a jobboldali hangokat. Ezt a munkát 2019-ben kezdtük el, de nagyon messze vagyunk még attól, hogy egyenlő feltételekről beszélhessünk. A közösségimédia-platformok terén nem felénk lejt a pálya, az ellenfél írta a szabályokat, amelyek nekik kedveznek, egy ilyen környezetben tudtunk mégis sikeresek lenni. Ezért nagyon fontos az, amit elértünk. Most fordult elő először, hogy mind a két oldal nagyon nagy erőforrásokkal volt jelen a közösségi médiában. Ez egy olyan trend, ami csak erősödni fog a jövőben.

– Gyakran hangzik el a vád, hogy a Megafon rengeteg pénzt költött el az indulása óta.

– Pontosan annyit költöttünk el, amennyit a támogatóink azért adtak, hogy felerősítsük a hangunkat. A másik oldalon a kampányidőszakban nagyságrendileg annyit költöttek el, mint mi, de teljesen átláthatatlan módon, a háttérből. És van még egy nagy különbség: ha összehasonlítjuk, hogy egy hirdetésre mennyi interakció jutott, akkor azt látjuk, hogy nálunk tízszer annyi. Vagyis a mi üzeneteink tízszer olyan jól rezonáltak a közösségi médiában. Ez azért is lehet így, mert a legjobb szakembereket sikerült összegyűjteni egy műhelyben, és van egy változás, ami elindult.

Nem ciki már elmondani a jobboldali véleményt a Facebookon. Ehhez a Megafon jelentősen hozzájárult.

Az emberek, akik eljönnek ide, teljesen hétköznapi életet élnek, és egyik pillanatról a másikra véleményvezérek lesznek. Lehet, hogy nem érnek el annyi embert, mint mondjuk Rákay Philip, de a saját maguk mikroszcénájában jelentős erőket tudnak megmozgatni. Közülük jelentős véleményvezérek kerültek ki, gondolok itt akár Filep Dávidra, a Kopaszra, akár a Konverzió oldalt üzemeltető Dávid Bencére. Azt sem kell elhallgatni, hogy a Megafon véleményvezérei a kampánytól függetlenül is meghatározó szerepet töltenek be a magyar közéletben.

– Márki-Zay Péter például kétszer is felhívta Deák Dánielt a kampányidőszak alatt.

– Igen, elmagyarázta neki, hogy amiket mondott, azokat nem is úgy gondolta, Bohár Dánielt pedig kihívta sudokuzni. Vagyis a megfelelő szerénységgel, de azt lehet mondani, hogy a Megafon által támogatott véleményvezérek is meghatározó szerepet játszottak a kampányban.

– Nemcsak a jelenlét hiánya, de a jobboldali tartalmak cenzúrája is nagy gondot okozott a múltban. Megtanult a jobboldal alkalmazkodni a különböző platformokhoz, vagy inkább a cenzúra elleni küzdelem sikere érzékelhető?

– Ami kiderült a mostani választáson egyszer s mindenkorra, az az, hogy nem lehet mutogatni a Facebook-cenzúrára, amikor a jobboldaliak nem sikeresek a neten. Ez nem azt jelenti, hogy a Facebook ne lenne egy balliberális ideológiától fűtött műhely, hiszen ugyanazt képviselik, amit Soros György, vagyis a nyílt társadalom ideo­lógiáját. Ebben fogantak ezek a cégek, így mindig ennek az ideológiának a terjesztése lesz a céljuk. De külföldi példák is igazolják, hogy jobboldali tartalom is lehet sikeres. Az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb politikai véleményvezér, Ben Shapiro már-már a jobboldali véleményskála széle felé kacsintgat. Ha megnézzük, hogy Magyarországon kik a sikeres politikai véleményvezérek, akkor azt látjuk, hogy a Megafon arcai nagyon is előkelő helyen vannak, annak ellenére, hogy jobboldali véleményt mondanak el. Persze minket is sújtott a cenzúra, Rákay Philip oldalát is letiltották. Ilyenkor lehet keseregni, hogy nem megyünk fel a pályára, mert úgyis letiltanak, és lehet azt is csinálni, hogy felállunk a padlóról, ha százszor ütnek le, akkor százszor állunk fel és még nagyobb erőbedobással, csak azért is harcolunk, küzdünk az online térben. Mi ezt csináltuk, és bebizonyítottuk, hogy ez sikerülhet.

– Mi lesz most a Megafonnal, hogy vége a választásnak?

– Most kezdődik az igazi munka. A mi célunk nem a jobboldali kormány választási győzelme volt. Természetesen nem titkoljuk, hogy jobboldaliak vagyunk és dolgoztunk érte, de a választási győzelem egy szükséges feltétele volt annak, hogy az igazi céljainkat megvalósíthassuk. Nyilván, ha egyszerre kellene küzdenünk a Facebook-cenzúrával, a brüsszeli elnyomással és egy olyan baloldali kormánnyal, amelyik szintén be akar záratni minket, az tragédia lenne számunkra. Ezért is örülünk nagyon, hogy nem így történt. A mi céljaink túlmutatnak egy választási győzelmen: meg akarjuk változtatni az egész internetet, azt a világot, amiben élünk, és amiben egyre fontosabb szerepet tölt be az online tér. Bőven van még tennivalónk.

– Ezek szerint a képzések is folytatódnak? Ha igen, kiknek a jelentkezését várja a Megafon?

– A képzés soha nem állt le, a választás nem érintette a képzési tevékenységünket. Folyamatosan jöttek és jönnek is az emberek, arra biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen, nemre, korra, végzettségre függetlenül a gimnazistáktól a nyugdíjasokig. Mi azt ígérjük, hogy a maga szintjén mindenki fog tudni egyet előre lépni, ha elvégzi a négynapos alapképzésünket. Utána, ha van kedve ezt komolyabban csinálni, ahhoz minden segítséget megadunk, vannak specializációink és mentorprogramunk is.

– Rákay Philip YouTube-csatornája, a Patrióta lendületesen indult, de pár videó után abbamaradt a projekt. Várható-e a folytatás?

– Amikor az erőforrásainkkal gazdálkodunk, szem előtt kell tartanunk, hogy hol tud a legjobban hasznosulni az a véges számú munkaóra, anyagi forrás és gyártókapacitás, amivel rendelkezünk. Úgy láttuk az elmúlt időszakban, ebben a nagyon felhevült helyzetben, aminek a csúcsa a választási kampány volt, hogy a Facebookon tudtuk a legnagyobb hatást elérni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene más platformokra fókuszálni. A YouTube-on és a TikTokon már jelen vagyunk, de azt szeretnénk, ha a közeljövőben a jobboldali vélemények itt is olyan hangosan szólnának, mint a baloldaliak. Meg szeretnénk hódítani ezeket a platformokat.

– Milyen hosszabb távú céljai vannak a Megafonnak?

– Amellett, hogy mi az online térben látszódunk a legjobban, és elsősorban az is a célunk, hogy az online jelenlétet erősítsük, egy olyan közösséget hoztunk létre, amely a fizikai térben is rendszeresen találkozik. Elindítottuk tavaly a Megafon klubot, amin több száz ember szokott részt venni, akik közül sokan politikai rendezvényekre nem járnak, de van egy erős, megafonos identitásuk és van bennük tettvágy. Azt szeretnénk, ha a következő időszakban az a nagyon erős közösség, aminek a magja már most is megvan, még nagyobb közösséggé váljon, akár vidéken is. Az ország minden területén rendkívül népszerűek voltak a Megafon véleményvezérei, amit az országjárás is segített. Büszke vagyok rájuk, mert időt és energiát nem kímélve, az ország minden szegletében jártak. Bár fontos az online tér, de csak kiegészíti az emberi kapcsolatokat és azt a valódi világot, amit nem lehet pótolni.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Kovács István (Fotó: Bach Máté)

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom

Trending Now

Facebook-posztjaik alapján is szűrik majd az adócsalókat

Nem válogat az eszközökben az adócsalókkal szembeni küzdelemben a román szakhatóság, amely többek között a célszemélyek vagy rokonainak nyilvános posztjai alapján is felkutatja a be nem vallott jövedelmet.

Közzétéve:

Flickr

Hajtóvadászatot indít a román adóhatóság (ANAF) a magánszemélyek által elkövetett adócsalásokkal szemben – számol be róla a Világgazdaság.

Elsősorban azokat az eseteket vizsgálják, amikor kirívó az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.

Az akciót az intézmény alig egy hónapja kinevezett vezetője jelentette be, ismertetve az ellenőrzési főosztály által 20 millió polgár adatainak feldolgozása alapján végzett kockázatelemzés előzetes adatait. 

Lucian Ovidiu Heius beszámolójából kiderült,

561 ezer magánszemélynél összesen több mint 20 milliárd euró különbséget észleltek a 2016, 2017, 2018 és 2019 folyamán hivatalosan bevallott, illetve az adóhatóság által becsült jövedelem között.

Figyelembe vették például, hogy milyen ingó és ingatlan javakat vásároltak az érintett polgárok, miként alakultak a bankbetéteik, milyen összeggel hitelezték meg saját vállalkozásaikat, emeltek törzstőkét, milyen más költségeik voltak.

Heius tarthatatlannak nevezte a helyzetet, szerinte az adócsalás mértéke nem csak a román államnak okoz kárt, hanem társadalmi frusztrációhoz is vezet. „Országszerte vannak ilyen szélhámosok, akik jól látható bőségben és luxusban élnek, számolatlanul költik a pénzt, miközben egyetlen lej adót sem fizettek be életükben, papíron szinte nincs is jövedelmük” – méltatlankodott az ANAF vezérigazgatója. 

Amikor a pénzügyőrök rákérdeztek a vagyon eredére, egyik-másik polgár azzal magyarázkodott, hogy még a kilencvenes években török farmernadrágokkal kereskedett vagy aranyrudat örökölt a nagymamájától.

Júliustól a romániai adóellenőrök legalább fele a több mint félmillió érintett jövedelmének és vagyonának átvizsgálásával fog foglalkozni, havonta legalább 70 csapat lesz a terepen. 

Ugyanakkor az információgyűjtés nem csupán az állami intézmények, pénzintézetek bevonásával történik, a román adóhatóság egyre több adatot szerez a polgárok közösségi oldalairól.

Egy jogerősen elítélt személynek az övétől eltérő néven szereplő anyja nevére átmentett vagyonát például úgy sikerült beazonosítani, hogy az illető Facebook-oldalán születésnapján felköszöntötte, és édesanyjának nevezte a hölgyet. Az adóhatóság ennek nyomán kiderítette, hogy egy évvel korábban a férfi két ingatlant és nagyobb földterületet íratott a nő nevére, és sikerült bizonyítania az adócsalást a bíróságon.

Romániában a vagyonelrejtés kockázata akkor merül fel, ha tíz százaléknál nagyobb, de legalább 50 ezer lejes különbséget találnak az illető becsült és a bevallott jövedelme között.A kockázatelemzés során észlelt, mintegy 104,2 milliárd lejre (1 lej 80 forint) rúgó különbségből a legtöbbet, 29,2 milliárd lejt az adóhatóság bukaresti, 14,3 milliárdot a kolozsvári, 11,3 milliárd lejt a brassói regionális igazgatóságának munkatársai fedeztek fel.

Romániában egyébként tavaly az össztermék (GDP) 26,1 százalékának megfelelő összegű adó folyt be az államkasszába, erre az évre pedig az ANAF adóbehajtási célkitűzése 26,6-26,7 százalék.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom