Trending Now
A média és az állambiztonság kapcsolatáról indult sajtótörténeti kutatás
Nagyszabású sajtótörténeti kutatást végez a média és az állambiztonság kapcsolatáról a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, valamint a Magyarságkutató Intézet – hangzott el a két szervezet közös, A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig – Propagandisták, ügynökök és ellenzékiek a Kádár-rendszer sajtóéletében című konferenciáján a Magyarságkutató Intézetben, csütörtökön.
Szadai Károly, a Médiatanács tagja köszöntőjében elmondta, a múlt század végére fókuszáló médiatörténeti kutatások vezetésére Borvendég Zsuzsannát, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérték fel. Az ő tabudöntő, úttörő munkája irányította rá a figyelmet a média és az állambiztonság kapcsolatára, amely eddig nem volt a kutatások középpontjában – fogalmazott.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte: a Magyarságkutató Intézet legfőbb küldetése, hogy a magyarság eredetének, történelmének feltárásával, kultúrkincseinek bemutatásával, hagyományaink őrzésével, átörökítésével erősítse a magyarságtudatot és a nemzeti identitást.
Az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a korábbi évszázadokban a török vagy az osztrák, Habsburg-uralom időszaka együttvéve
– mondta, hozzátéve:
a kommunizmus idején tudatos nemzetpusztítás történt – elsősorban ideológiai síkon – amelyben a hatalmat feltétlenül kiszolgáló propagandagépezet, vagyis a kollaboráns sajtó a legütőképesebb fegyver volt.
Vizi László Tamás rámutatott: a Kádár-rendszerben az írott és elektronikus média az internacionalizmus jegyében asszisztált a hatalomnak a nemzeti érzés elfojtásában, a magyarságtudat eredendő bűnné nyilvánításában.
A kollaboráns sajtómunkások nemzetromboló szerepének bemutatása a Magyarságkutató Intézet küldetésével megegyező törekvés – jegyezte meg a főigazgató-helyettes, aki fontosnak nevezte, hogy feltárják “a kommunista éra alatt az elnyomásban is túlélő búvópatakokat, azokat a szellemi műhelyeket, amelyek a diktatúrában is bátran vállalták autonóm gondolkodásukat és a legkritikusabb helyzetekben is vállalták a magyarságukat”. Nekik köszönhető – folytatta -, hogy ma nyíltan beszélhetünk a cenzúráról, a “kommunista agymosásról”. Ők voltak azok is, akik történelmi tudatunk alapjait átmentették, hogy nekünk legyen mire építkeznünk – mondta.
A konferencián – amelynek védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt – egyebek mellett szó volt az újságírás állambiztonsági és titkosszolgálati hátteréről, a Népszabadság létrejöttéről, terítékre került az ellenzéki újságírás szerepe, bemutatták például Boldizsár Iván és Vásárhelyi Miklós újságírók pályafutását is. A rendezvényen elhangzott továbbá, hogy a Médiatudományi Intézet a közelmúltban egy gyermekvédelmi munkát is elindított, amely során a média gyerekekre, fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálják.
Borítókép: Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa beszédet mond a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács (NMHH) Médiatudományi Intézete és a Magyarságkutató Intézet A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig – Propagandisták, ügynökök és ellenzékiek a Kádár-rendszer sajtóéletében című budapesti konferenciáján 2023. január 26-án
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én