Kövess minket!

Trending Now

A marketing kiemelt feladata ma az, hogy motorizálja a gazdaságot

Sokat változott a környezet az utóbbi alig két hét leforgása alatt. Magyar Marketing Szövetség képviselői szerint jelen körülmények között a marketingszakma kiemelt felelőssége, hogy lendületben tartsa a hazai gazdaságot.

Az MMSZ képviselői alig néhány nap alatt gyökeresen új típusú feladatokkal szembesültek a világjárvány begyűrűzése okán; jelenleg éjjel-nappal marketingszervezetek távmunkára való átállításával, a folyamataik újra szervezésével, az értékesítési és ellátási hálózatok üzemeltetési kihívásainak feloldásával, az értékesítés digitális csatornára történő átterelésével, illetve a kampányok és promóciók átütemezésével foglalkoznak – hiszen ezekkel a tevékenységekkel tudják megalapozni, támogatni a gazdasági társaságok folyamatos működését.

Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke határozottan abban látja a marketingszakma kulcsszerepét a jelenlegi helyzetben, hogy az értékesítés támogatásával motorizálja a magyar gazdaságot. Ezáltal a szakmának nagy felelőssége van abban, hogy tompítsa a világjárvány káros gazdasági hatásait, segítse a gazdasági szereplőket, illetve munkahelyeket óvjon meg – emeli ki a szövetség irányítója. Minden gazdasági szereplő a saját szűken vett iparága, piaci szegmense kihívásaival küzd, közös elem azonban, hogy nehéz megbecsülni a koronavírus hatását: vannak, akik néhány hónapra, megint mások ennél hosszabb távra teszik annak gazdasági következményeit. Tetten érhető ugyanakkor, hogy iparágtól függetlenül minden szereplő lépésről lépésre halad a helyzet kezelésében. Az ezt célzó intézkedések a következő marketingkommunikációs csomópontok mentén rajzolhatók ki:

Iparágspecifikus kihívások: az értékesítési hálózatok üzemeltetési kihívásai

Egy ilyen rendkívüli helyzetben teljesen átalakulnak a prioritások. Természetesen most, egy élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat esetében az áruellátás biztosítása, a dolgozók és a vásárlók biztonsága az elsődleges – hangsúlyozza Bene Nikoletta (SPAR). –Ilyenkor a kampányok, promóciók, aktivitások háttérbe szorulnak, átalakulnak a helyzetnek megfelelően – teszi hozzá a szakember.

Szilva Mónika (Nestlé) ráerősít erre a kitapintható felelősségre, amelyben most az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi láncoknak kulcsszerepük van. Mint mondja – a hírek és más országok példája azt sugallja, hogy ez nem néhány nap vagy hét, hanem akár több hónapos helyzet is lehet. Így arra kell törekednünk, hogy a közel sem ideális feltételek mellett is biztosítani tudjuk az ellátást: haladjon az alapanyag-, és csomagolóanyag beszerzés, termelés, és folyamatos legyen a kiszállítás a boltokba. Fontos, hogy az üzletekben most is, és később is megtalálhassák az élelmiszereket az emberek – teszi hozzá Szilva Mónika.

Más iparág – más kihívás: Horváth Gergő (Nissan) az mondja, hogy számukra jelenleg az jelenti az óriási kihívást, hogy megszervezzék, hogyan vigyék el az autót – akár virtuálisan is – az ügyfélhez, amikor nem szeretne senki sem kimozdulni otthonról. Mindez azért is fontos most, mert az értékesítők zöme az eladások utáni jutalékrendszerből keresi meg a mindennapi betevőt, így felelős vállalatként, ahol az emberi erőforrás az egyik legnagyobb érték, minden eszközzel segíteni kell, hogy a mindennapi kihívásokkal meg tudjanak birkózni a munkatársak – teszi hozzá a szakember.

Munkaszervezési kihívások: home office, illetve a távoli munkavégzés útvesztői

Már a csapból is a “home office” folyik jogosan, miközben azok a munkavállók, akiket ez érinthet, tulajdonképpen a szerencsésebbek közé tartozhatnak – szép számmal akadnak ugyanis olyan munkahelyek, munkakörök, ahol ez egyszerűen kivitelezhetetlen: a gyártósorsok mellett, az üzletekben, a közlekedési eszközökön, a kórházakban és rendelőkben dolgozók esetében nem lehet ezzel a munkaszervezési eszközzel élni. Ők ezekben a pillanatokban is a frontvonalban dolgoznak, amelyért hálásak vagyunk – vallja Katona Norbert, az MMSZ operatív igazgatója.

Látnunk kell azt is, hogy egyes szolgáltatói szektorokban már most megindultak az erős elbocsátások: szinte egyik pillanatról a másikra befagyott a turizmust kiszolgáló marketing szereplők piaca és megállt a rendezvényipar is – hívja fel a figyelmet a szektort érintő káros gazdasági hatásokra az MMSZ operatív vezetője.

A nagyobb marketingszervezetek számára persze a home office rendszer kézzel fogható megoldást kínál. A távoli munkavégzésben – mondja Szilva Mónika (Nestlé) – ugyanakkor éppen az a személyes kihívás, hogy hogyan lehet összetartani a csapatot. Ő ugyanis úgy tapasztalja, hogy a kollégáknak ilyenkor is szükségük van olyan „virtuális” fórumokra, ahol nem pusztán „szakmáznak”, hanem megoszthatják a mindennapi élet tapasztalatait is. Az ilyen légkör pozitív hatást gyakorol a munkavégzés hatékonyságára, gördülékenységére is. Ehhez kapcsolódva Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke kiemelte, azért is fontos folyamatos és jól strukturált kapcsolatot tartani a home office-ban dolgozó kollégákkal, mert pont ez az időszak, amikor még nagyobb teljesítményre kell kapcsolni a jövő érdekében: a kollégák ugyan egy lépéssel „távolabb” kerültek tőlünk, vezetőktől – azonban a feladatok, a kihívások szinte ránk törik az ajtót, a home office nem jelenthet csökkentett üzemmódot.

Kommunikációs kihívások: a külső és belső ügyfelek éhesek az információra

Jákó Eszter (MVM) azt látja, hogy számára most – a vállalatcsoport krízis-team tagjaként is – az okozza a legnagyobb kihívást – hogy hogyan lehet több tíz cég, összesen 13 000 munkavállalóját országos szinten up to date információval célirányosan ellátni úgy, hogy közben fenn lehessen tartani bennük a motivációjukat, munkakedvüket. Persze kritikus tevékenységet ellátó vállalatként folyamatosan és üzembiztosan kell szolgáltatnunk, így jelentős szerep hárul a külső, ügyfelek felé irányuló egyértelmű kommunikációra is – emeli ki a kommunikációs szakember.

Bene Nikoletta (SPAR) ehhez azt teszi hozzá, hogy ilyen körülmények között az üzeneteket különösen körültekintően kell megfogalmazni, hogy a helyzetnek megfelelően kommunikáljunk: arra is gondolni kell, hogy ne szűnjön meg minden megjelenési lehetőség és kommunikációs aktivitás: amit lehet, fent kell tartani – érvel a szakember, hiszen ezek az aktivitások, tevékenységek ösztönzik, támogatják leginkább az érékesítést, és ezáltal tartják lendületben a gazdaságot.

Marketingkommunikációs kihívások: átütemezések – de hogyan?

A tűzoltó jellegű szervezési és akut kommunikációs kihívások mellett nagy feladatot jelent a büdzsék és a marketing aktivitások átütemezése; persze nagy kérdés, hogy mikorra. Ha azzal számolunk, hogy nyárig tart a világjárvány, akkor ősszel indulhat útjára egy halom aktivitás – azonban, ha minden cég akkor szeretné majd bepótolni az elmaradt tevékenységeit, akkor az gyenge fajlagos eredményeket, alacsony kampányhatékonyságot vetít előre, hiszen hatalmas lesz a reklám- és médiazaj – latolgatja a lehetőségeket Jákó Eszter (MVM). A legnagyobb kihívás számunkra most az, hogy kiszámítsuk, megjósoljuk azt, hogy jelen helyzetben milyen hosszúságú időtávra kell berendezkednünk. Milyen távra kell átalakítani az üzleti és kommunikációs terveinket és ennek menetén hány különböző szcenáriót kell modelleznünk az előttünk álló időszakra – hangsúlyozza a helyzet bizonytalanságát Mérő Ádám (Coca-Cola). Nemcsak a „mikor”, hanem a „mi” is zárójelbe került, hiszen amellett, hogy átütemezünk vagy esetleg levágunk kampányokat, azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott üzenet, kreatív helyénvaló-e ebben a rendkívüli helyzetben – hívja fel a figyelmet van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország). A Szentkirályi Magyarország például egy elmaradt rendezvényhez kapcsolódó aktivitást fordított át adománygyűjtéssé, illetve egy, a kialakult helyzetre reflektáló kampány keretében ünnepli a gyáraiban jelenleg is aktívan dolgozó kollégák munkáját – mondja a marketingvezető.

A szakemberek szerint látni kell azt, hogy a szűken vett szakmai munkán felül –vállalati szereplőként és a szakma képviselőjeként egyaránt – felelősséget viselünk: felelősségünk van a gazdaság, egyes iparágak, vállalkozások, munkavállalók és azok családjai irányába, hiszen a marketingszakma megkülönböztetett szerepe ma éppen abban áll, hogy lendületben tartsa, illetve motorizálja a gazdaságot. Nincs megállás, sőt most kell igazán rákapcsolni: vigyázzunk a gazdaságra, vigyázzunk a munkahelyekre és vigyázzunk egymásra! #mostnincsmegallas

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom